A helyi média szerint a finanszírozás célja, hogy a hatóságok költségesebb, és fejlettebb rendszereket tudjanak használni, amelyek figyelembe veszik az olyan tényezőket is, mint a hobbi és más hasonló értékrendszerek.
Az előrejelzések szerint Japán népessége a 2017. évi 128 milliós csúcsról, 53 millió alá csökken a század végére.
A döntéshozók azért presszionálják a programot, hogy az egyre növekvő jólét költségét legyen majd, aki képes lesz kitermelni.
Sachiko Horiguchi, a japán Temple Egyetem szociokulturális és orvosi antropológusa, úgy gondolja, hogy a kormánynak volnának jobb megoldásai is a születési ráta felpörgetésére, mint a mesterséges intelligencia általi párkeresés támogatása. Erre példáként megemlíti az alacsony keresetű fiatalok megsegítését.
Az antropológus egy friss jelentésről számolt be, mely azt sugallja, hogy az alacsonyabb jövedelem és az érdektelenség a párkapcsolatok felé, párhuzamba hozhatóak. Ez pedig arra világít rá, hogyha a fiataloknak nincs igénye arra, hogy ismerkedjenek, akkor hiába való a párkeresés támogatása.
Meglátása szerint a háztartási vagy gyermekgondozási feladatokat elvégző AI robotok hatékonyabbak lehetnének, amennyiben azok megfizethető áron elérhetőek.