A romániai Dacia sem menekülhet a globális digitális gazdaság legfőbb problémája elől

A Dacia sem úszhatja meg

A Dacia a portállal azt közölte, hogy a járműgyártást február 1-től felfüggesztették, a termelést a félvezetőkkel való ellátottsághoz igazítják, de nem közölték, hogy meddig szünetel a termelés.

A Dacia most először függesztette fel termelését azóta, hogy az egész világon hiánycikk lett a félvezető, miután kereslete jelentősen megugrott.  A világon ugyanis erőteljesen nőtt a számítógépek és mobiltelefonok iránti kereslet, amelyekhez ugyanolyan félvezetőket használnak, mint a járműgyártásban.

Romániában a Dacia mellett a Fordnak van egy járműgyártó üzeme a dél-romániai Craiován, de az nem jelezte, hogy termelését csökkentenie kellett volna emiatt.

Tavaly a Dacia és a Ford együtt 438 107 járművet gyártott romániai üzemeiben. A Daciát érzékenyen érintette a koronavírus-járvány, ugyanis termelése 25 százalékkal esett vissza 2020-ban, a cégnél 259 099 autót szereltek össze, mintegy 90 900-zal kevesebbet az előző évinél.

Geopolitikai játszma

A Makronóm a minap részletes elemzésben járt utána a globális jelenség hátterének. Kína az utóbbi évtizedekben a globális ellátási láncokban szinte megkerülhetetlen szereplővé vált; így pedig, ha az ottani termelés akadozik, az bizony az egész világra kihatással van. A koronavírus világosan megmutatta, hogy szinte lehetetlen gyorsan pótolni az onnan érkező alapanyagokat, alkatrészeket és egyéb termékeket, legyen bármilyen fejlett is egy ország gazdasága.

Kína nem csupán kényelmi termékeket gyárt, hanem számos stratégiailag fontos árucikkel is ők látják el a világot. Az ország majdhogynem monopol helyzetben van a ritkaföldfémek (és félvezetők) előállításában, mely szintén komoly gondokat jelenthet a jövőben.

A ritkaföldfémek elnevezés arra a 17 elemre utal, melyek ugyan jelentős mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, azonban ritkák az olyan koncentrált ásványi lerakódások, amikből gazdaságosan lehetne kinyerni őket. Jelentőségük hatalmas a 21. században, hiszen speciális fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően elengedhetetlenek a számítógépek, okostelefonok és egyéb technikai eszközök gyártásában.

Emellett hadászati eszközökben is előszeretettel alkalmazzák őket, és a különböző, feltörekvőben lévő zöld technológiák is a ritkaföldfémekre támaszkodnak. Így pedig az sem meglepő, hogy az irántuk támasztott kereslet 2030-ra közel megduplázódhat – ennek pedig ismét Kína lehet a legnagyobb haszonélvezője.

Az ázsiai óriás már régen felismerte, hogy komoly hasznot hozhatnak a konyhájára a jelentős ritkaföldfém készletei. Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt vezetője már 1992-ben úgy nyilatkozott, hogy „a Közel-Keletnek olaja van, Kínának pedig ritkaföldfémei”. Habár Kína „csak” a világ ismert készleteinek kicsit több, mint egyharmadával rendelkezik, ezek gazdaságos kitermelhetősége szinte behozhatatlan előnyt biztosított számára az elmúlt években. 

átmenetileg a világgazdaságban, mivel félvezető-hiány alakult ki. A hazai autógyártók is chiphiánnyal küzdenek, ezért van különös jelentősége annak, hogy mely gazdaságok uralják a világgazdaság erőforrásait – ugyanis ők hozzák a gazdaság jövőjéről szóló döntéseket is.

„Igaz, a pandémia márciusban és áprilisban még érezhetően betett a félvezetők piacának, az év további részében ezt bőven ellensúlyozta a kereslet oly mértékű növekedése, ami felforduláshoz is vezetett” – írta a Magyar Nemzet.

A ritkaföldfémek, mint a chipek (vagy félvezetők) alapanyagai a modern, digitális világ nélkülözhetetlen kellékei, így nem csupán gazdasági kérdés, hogy mely országok rendelkeznek felettük. Ennek a problémának esett áldozatul legutóbb a romániai Dacia.

A háttérben a Magyar Nemzet szerint a járműipar és a mobileszközök gyártóinak küzdelme sejlik fel a chipekért, hiszen mindkét terület egyre több félvezetőt igényelne. A háttérben pedig ott találjuk Kínát is, ahol minden bizonnyal nem bánják, hogy a ritkaföldfémek jelentős készleteit sikerült megszerezniük.

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/EPA/Martial Trezzini)