Az építőipari termelés – a kisebb decemberi elakadása ellenére is – csak mérsékelten húzta vissza a bruttó hazai termék, a GDP növekedését a tavalyi negyedik negyedévben – állapították meg az elemzők a legfrisseb adatokat kommentálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint tavaly decemberben az építőipari termelés a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az előző havi 4,0 százalékos növekedés után. Az előző hónaphoz viszonyítva május óta először csökkent az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése, 3,1 százalékkal, de 22,2 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a tavalyi év utolsó hónapjában az építőipar még kissé tudott szépíteni az éves teljesítményén a korábbi hónapokhoz képest, novemberhez mérve viszont kisebb megakadás látszik. A korábbi hónapok felfutása jelentős volt, így az építőipar utolsó negyedéves összesített javuló teljesítménye a jó hír, mivel az iparág így pozitív, megtámasztó szerepet játszhatott a tavalyi utolsó negyedéves GDP-ben.
Összességében az iparág kilátásai láthatóan kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén a karantén bevezetését követően.
ám ebben szerepet játszik a kormányzati korlátozások mértéke, ami továbbra is jelentős bizonytalansági faktor.
A bizonytalanságok közepette reális forgatókönyv lehet akár egy látható keresletcsökkenés, bár a lakáshitel kihelyezések és a megrendelések sem mutatnak visszaesést. Elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent jelentősen a hazai ingatlanpiacon, mind a lakó, mind az üzleti ingatlanok esetében, ami viszont visszafoghatja az áremelkedés ütemét. A vásárlóerő esetleges csökkenésével a Takarékbank szakértője szembe állította a januárban indult 3 millió forintos kormányzati támogatási programot, az új lakásokra visszavezetett 5 százalékos áfát, és azt, hogy az illetékmentesség is érdemi segítséget jelent.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint az építőipar kilábalt az évközi visszaesésből, hiszen a decemberi adat a novemberinél kedvezőtlenebb ugyan, viszont az azt megelőző hónapokénál kedvezőbb.
Érdekesség, hogy az épületek és az egyéb építmények építése teljesen eltérően alakult, amiből a rendelésállomány fontosságára lehet következtetni, hiszen a munkaerőpiac közös és az időjárás is azonos volt a két szegmens esetében.
Az ágazat rendelésállománya decemberben növekedést mutatott, ami biztató kilátás a 2021-es évre. Az állami források, a lakásépítési, illetve lakásfelújítási támogatások, valamint az új uniós költségvetési ciklus és a közös uniós hitelfelvétel forrásai egyaránt növelhetik az építőipari keresletet. Ez azonban veszélyt is rejt magában, miszerint a magas kereslet nemcsak magas teljesítményben, hanem az árak emelkedésében is lecsapódhat majd.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a statisztikai jelentést kommentálva azt emelte ki, hogy az építőipar rendelésállománya jelentős, ezért növekedés várható a szektorban. A tavalyi teljesítmény csökkenése várható volt, de az is látható, hogy az évet mérsékelt visszaeséssel zárta az ágazat.
– jegyezte meg.
Az építőipar jövőbeni teljesítményét meghatározó rendelésállomány kedvezőnek tűnik. Az állami lakásprogram bővítése, és elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa bevezetése miatt az épületépítés alágazat főszerepet kap.
Bár az egyéb építményeknél a szerződésállomány december végén még elmaradt az egy évvel korábbitól, az új szerződések volumene szeptember óta fokozatosan növekszik és várhatóan az uniós projektek beindulásával ez a lendület kitarthat 2021-ben is. Emiatt valószínűsíthető, hogy ez az alágazat az év második felében az épület- és lakásépítésekhez hasonlóan hozzájárul a szektor bővüléséhez” – fogalmazott a K&H szakértője. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján jó esély van arra, hogy az építőipar az idén ledolgozza a tavalyi hátrányt.
(MTI)
Rácz András a Facebookon közzétett posztjában azt állította, hogy a magyar kormány az ukrán híroldalak betiltásával nem szimmetrikusan reagált Kijev döntésére, amivel eszkalálta a konfliktust.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
Exkluzív interjút adott Dömötör Csaba stábunknak Strasbourgban!
Új tank borzolja a kedélyeket az orosz-ukrán háborúban.
