Az írás szerint a választás napján a szavazás technikai értelemben szabad és tisztességes volt, azonban a politikai környezetet hosszú éveken keresztül külső nyomás formálta. A szerzők külön kiemelik az Európai Unió pénzügyi eszközeit, az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, valamint a digitális platformokon működő tartalomszabályozási rendszereket. Állításuk szerint
az Európai Unió Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelete lehetővé tette bizonyos politikai tartalmak visszaszorítását, miközben más szereplők jelentős támogatást kaptak a közösségi médiában.
A cikk hosszasan foglalkozik Lengyelországgal is, amelyet a szerzők afféle „kísérleti terepnek” neveznek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormányát azzal vádolják, hogy a konzervatív ellenzékkel szemben politikailag motivált igazságszolgáltatási és médiabeli lépéseket hajtott végre. Az elemzés külön kitér Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter és Marcin Romanowski ügyére is, akik politikai menedékjogot kaptak Budapesten.