Palócz Éva elmondta, az első nyolc hónapban a magyar gazdaságot az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája jellemezte, amiben elsősorban az élelmiszerek és az élvezeti cikkek rendkívüli áremelkedése játszott szerepet. Várakozásuk szerint az élelmiszerek áremelkedése továbbra is felfelé tolja az árindexet, ugyanakkor a belföldi keresleti kilátások az alacsonyabb áremelkedés mellett szólnának. A Kopint-Tárki 2020-ra 3,7 százalékos inflációt jelez előre, de ha a fogyasztás szerkezetében bekövetkezett eltolódást is figyelembe veszik, akkor az átlagháztartások tényleges fogyasztási szerkezetével átsúlyozott fogyasztói árindex jócskán 4 százalék felett lehet.
A világgazdasági folyamatokkal kapcsolatban Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte, járvány megváltoztatta a globális növekedés feltételeit, a bizonytalanság jelentős kockázatot hordoz magában, ez visszafogja a piaci szereplők aktivitását, ami a válság elmélyüléséhez is vezethet.
Kitért arra, hogy a világgazdaságban idén 4,5, vagy annál valamelyest nagyobb visszaesés várható, ez jóval több mint a 2008-2009-es válság idején volt.
Az idei évre az Európai Unió 27 tagállamában a GDP mintegy 8-9 százalékkal csökkenhet, jövőre pedig az optimista forgatókönyv szerint 5 százalék körüli bővülés várható, de jelentősek a lefelé mutató kockázatok. Az euróövezetben az idén a GDP 9-10 százalékkal csökkenhet, jövőre 5-6 százalékkal emelkedhet, de az egyes országok között nagyok a különbségek – tette hozzá.
(MTI)