Az előrejelzések szerint idén akár 35 százalékkal is visszaeshetnek a zenei jogdíjbevételek világszerte, ami 3,5 milliárd eurós kiesést jelenthet – állapította meg éves, globális jelentésében a CISAC, a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet.
A párizsi székhelyű CISAC éves összegző dokumentuma mindig az előző évi adatokat tartalmazza, a most publikált előrejelzéseket a koronavírus-járvány hatásai miatt tették közzé – közölte a hazai jogkezelő, az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerzőn.
A jelentés szerint 2019-ben a beszedett jogdíjak összege 7,8 százalékkal 10,1 milliárd euróra nőtt. A legtöbb jogdíj (a teljes bevétel 37,3 százaléka) továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások után keletkezett. Az idei évre vonatkozó előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a televíziós reklámbevételek 2020-ban az előző évihez képest 12 százalékkal esnek vissza, és ez a bevételekkel arányosan számított zenei jogdíjakra is hatni fog. A tévés iparágat különösen rosszul érintette a nagy sportesemények elmaradása, hiszen ezek szüneteiben magas díjakat tudnak kérni a hirdetésekért.
A második legnagyobb terület az élő és háttérzene, ami az összes beszedett jogdíj 27,7 százalékáért felel. Ez az a terület, ahol a legnagyobb, akár 80 százalékos visszaesésre lehet számítani. Elmaradtak a koncertek, fesztiválok, és bezártak azok az éttermek, üzletek, ahol háttérzene szól (és a jogkezelők jellemzően elengedték vagy jelentősen csökkentették a jogdíjakat).
Tavaly a digitális bevételek nőttek leginkább, 27,5 százalékkal 2018-hoz képest, így ez a terület az összes jogdíj 20,5 százalékáért felelős. A digitális szolgáltatók a legkevésbé kitettek a járvány hatásának, egy előrejelzés szerint
Ezen jogdíjak emelkedése azonban nem képes ellensúlyozni más források visszaesését. A jelentés úgy fogalmaz: az interneten „az alkotók munkáját még mindig nem becsülik meg eléggé.”
A fő jogdíjforrások közül a CD- és videóeladások utáni jogdíjak a teljes összeg 6,4 százalékát teszik ki, és viszonylag stabil az értékük (1,1 százalékkal esett vissza egy év alatt); a magánmásolási díj úgy tette ki a globális jogdíjösszeg 3,7 százalékát, hogy csak 31 országban tudtak ilyen jogdíjat beszedni a jogkezelők.
Az alkotókat érintő károk enyhítésére sok helyen előrébb hozták bizonyos jogdíjak kifizetését, és különféle támogatásokat, segélyeket is nyújtottak a leginkább érintetteknek. A jogkezelők lobbiztak azért, hogy az egyes kormányok külön mentőcsomagot állítsanak össze a kreatív szektor számára. Több jogkezelő kidolgozta, miként tudja az élőben streamelt koncerteket jogosítani, ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy ezek az olykor nagy közönség ellenére az alkotók számára jellemzően kevés bevételt hoznak.
A jelentés előszavát Björn Ulvaeus, az ABBA egykori tagja, a CISAC májusban megválasztott új elnöke jegyzi. Mint kiemeli, az alkotók a válságban bebizonyították, hogy innovatív és rugalmas emberek, illetve az is kiderült, mekkora társadalmi igény van a munkájukra: a művészet segít a nehéz idők átvészelésében.
„A rugalmasság, a vállalkozókedv és a társadalmi szolidaritás nem elegendő. Ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból, a kormányokhoz kell fordulnunk. Nemcsak a segélycsomagokról van szó, bár azok is nagyon fontosak voltak, hanem arról, hogy
a jogalkotóknak meg kell oldaniuk azokat a strukturális problémákat,
amelyek hátrányos helyzetbe hozzák az alkotókat" – fogalmaz Ulvaeus.
A CISAC-elnök reményét fejezi ki, hogy a koronavírus-járvány által okozott válság ráébreszti a politikusokat arra, hogy a kultúra milyen sérülékeny helyzetben van, és arra, hogy gyorsan kell cselekedniük.
Mint Björn Ulvaeus kiemeli, bár a digitális világban is az alkotók munkája áll a kreatív iparág középpontjában, mégis méltánytalan módon díjazzák őket. „A járvány alatt a gigacégek részvényesei elképesztő profitot könyvelhettek el az alkotók által létrehozott tartalmak online felhasználásából.”
Szerinte az Európai Unió szerzői jogi irányelve a legjelentősebb lépés abba az irányba, hogy elérjék az alkotók méltányos megbecsülését az online világban. Ezért is kiábrándítónak nevezi, hogy az irányelv esetleges felhígításával az nem lesz képes elérni eredeti célját.
(MTI)
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
Az idei aszályhelyzet már most is szemmel látható problémákat okoz az agráriumban.
„Tartalékok” elnevezéssel jelent meg a Magyar Közlönyben a Tisza Párt pártalapítványa, ami közel 900 millió forintos költségvetési támogatásra jogosult. A kormánypárton kívül négy párt alapítványa jogosult pénzbeli juttatásra, melyet az államkincstár jellemzően negyedévente utal.
A szervezet 2024-hez képest megsokszorozta az önkormányzatoktól kapott támogatását is.
2025-ben bár az uniós források sor üresen maradt a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány beszámolójában, de ennek ellenére sem szűkölködtek: több mint 980 milliós támogatás ütötte a markukat.
Kongóban már 676 igazolt fertőzést és 136 halálesetet jelentettek, a járvány pedig a szomszédos Ugandában is megjelent.
Az ügyben öt embert őrizetbe vettek, a hatóságok ugyanakkor további gyanúsítottakat is keresnek.
A miniszterelnök testvére feljelentést tesz.
