Ausztrália esetében kiemeli, hogy a szigetország költségvetési hiányát többnyire a tengerentúlról finanszírozzák, ami növeli a külső adósságot.
Az ország évente 15 milliárd ausztrál dollárt veszít a GDP-ből a külföldi kamatok kifizetése után.
Az adósság ugyanis, ha külföldi kézben van, nem csak a gazdasági bizonytalanságot növeli, de állandó teherként nehezül a nemzetgazdaságra a kamatfizetések miatt.
A közgazdász kiemeli, hogy számos empirikus tanulmány szerint az államadósság és a GDP arányának 10 százalékpontos növekedése az éves gazdasági növekedés legalább 0,15 százalékpontos csökkenésével jár.
Ez Ausztráliára vetítve azt jelenti, hogy ha az államadósság 20 százalékponttal nő a GDP-hez képest a válság alatt, akkor az éves gazdasági növekedés 0,3 százalékponttal lassulhat le. A becslések szerint a következő 15 évben az ausztrál államadósság a jelenlegi 30 százalékról a GDP közel 80 százalékára ugorhat, amely alááshatja az ország jövőbeli gazdasági növekedését.
Az ausztrál adósság tehát végleg elszabadulhat a 2020-as évtizedben.
Az eladósodás világába lépünk
Nem véletlen, hogy Tharman Shanmugaratnam szingapúri miniszter szerint az adósság elleni harc lesz a gazdaságpolitikusok egyik legnagyobb feladata az elkövetkező évtizedekben. A szingapúri politikus szerint ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat a költségvetés kiegyensúlyozása szempontjából és hangsúlyozta, hogy a fejlett gazdaságok között még nem igazán foglalkoznak ezzel a kérdéssel: Németországot és Olaszországot említette azon kevés országok között, amelyek elsődleges költségvetési többlettel rendelkeznek.
A közgazdászokat az a tény aggasztja leginkább, hogy a jelenlegi globális gazdaság nagymértékben különbözik az 1950-es évekbelitől, így ma
a fejlett gazdaságok nem számíthatnak a háború utáni időszakra jellemző robosztus gazdasági fellendülésre, ami segítene ledolgozni az adósságokat.
A második világháború után a magas adósságszintből új épületek, utak és vasutak épültek a növekedés felgyorsítása érdekében. Az eladósodás, ha jó infrastruktúrára és termelő beruházásokra fordítják, képes megalapozni, hogy a gazdaság később kinője az adósságot.
Ma viszont meglehetősen bizonytalan, hogy az adósság hozzájárulhat-e a növekedéshez, főleg, ha az eladósodásból egyszerűen csak segélyezést, esetleg alapjövedelmeket finanszíroznak a világ országai.