A második világháború óta a legnagyobb bevételkiesés keletkezhet és csődhullám kezdődhet a német idegenforgalomban és vendéglátóiparban az ágazat országos érdekképviseletének (Dehoga) kedden közölt adatai szerint.
A szervezet ismerteti: az ágazatban a járvány eddigi legsúlyosabb időszakában, áprilisban több mint egymillió munkavállalót kellett átállítani rövidített munkaidőre, és
A járványügyi korlátozások fokozatos visszavonása és a nyár javított ugyan a helyzeten, de még júliusban és augusztusban is 40 százalékot meghaladó bevételcsökkenést regisztráltak. A nyaraló- és kirándulóhelyeken működő szállodákban és vendéglőkben, különösen a teraszos vendéglőkben és sörkertekben igen élénk volt a forgalom, a városokban viszont „katasztrofális” helyzet alakult ki. A konferenciák, vásárok, a kulturális rendezvények és a sportesemények hiánya minden korábbinál súlyosabb csapás volt. Különösen az üzleti ügyben utazók és a külföldi vendégek maradtak el – áll az országos szálloda- és vendéglátóipari szövetség közleményében.
Kiemelték, hogy az ágazathoz tartozó vállalkozások több mint 6 százalékánál még mindig tart a kora tavasszal, a járvány elején elrendelt kényszerszünet. Ebbe a csoportba nemcsak zenés szórakozóhelyek tartoznak, hanem a legtöbb tartományban bárok és kocsmák is, amelyeknek a távolságtartási szabályok miatt nem éri meg kinyitni, vagy nincs engedélyük a folytatásra. Sok vállalkozás így
Ezért az államnak az eddiginél több és hatékonyabb segítséget kell nyújtania a kocsmák, klubok és diszkók „tömeges kihalásának” megakadályozásához – tették hozzá, ismertetve egy felmérést, amely szerint az érdekképviseleti szervezet tagságának 64,9 százaléka elégtelennek tartja a kormányzati támogatási programokat.
Németországban hozzávetőleg 45 ezer kereskedelmi szálláshely és 165 ezer vendéglátóhely működik a Dehoga statisztikái alapján. Az ágazatban nagyjából 1,8 millióan dolgoztak a járvány előtt. Az éves bevétel meghaladta a 80 milliárd eurót (28 800 milliárd forint).
(MTI)
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
