A koronavírus után az adóssághegy fojtogatja a világgazdaságot

Rekordon az adósság

A koronavírus által okozott gazdasági sokkra válaszként, valamint a vállalatokra és háztartásokra gyakorolt károk enyhítése érdekében a legtöbb ország hatalmas gazdaságélénkítő csomagokat vezetett be, amelyek növelték az országok általános eladósodottsági szintjét. Egyes országoknak nem is volt más választása, Namíbia például épp a minap jelentkezett a Nemzetközi Valutaalapnál 273 millió amerikai dollár értékű segélyért a járvánnyal való küzdelem finanszírozása érdekében.

Rekordszintre emelkedett a globális adósság is, amely elérte a 258 billió dollárt 2020 első felében – jelentette a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF). A nonprofit szervezet szerint a világszintű GDP (gazdasági kibocsátás vagy teljesítmény) arányában mérve 10 százalékponttal emelkedett a globális adósságszint 2020 első félévében, elérve a világ GDP-jének 331 százalékát.

Az intézet jelentéséből kiderül, hogy a fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt kétszámjegyű adósságállomány növekedés volt tapasztalható. A fejlett piacokon a GDP 392 százalékára ugrott az adósságállomány a 2019-es 380 százalékos arányhoz képest, miközben a feltörekvő piacokon csak az első félévben 10 százalékponttal nőtt, 230 százalékra. Az utóbb említett piacokon az adósságállomány értéke 700 millió dollárral csökkent 72,3 billió dollárra, amely az intézet szerint a helyi valuták leértékelésének köszönhető.

Veszélyben a feltörekvő gazdaságok

Az Indiai Jegybank (RBI) úgy véli, hogy a növekvő adósság leginkább a feltörekvő/fejlődő gazdaságokat fogja érinteni, amelyek esetében a tartozás a 2008-as válság óta nem nőtt olyan mértékben, mint most. „A 30 legfontosabb feltörekvő gazdaság adóssága a 2007 negyedik negyedévi 22 billió dollárról, 71 billió dollárra emelkedett 2019 negyedik negyedévére” – írja a bank a jelentésében.

Az IMF is felhívta a figyelmet, hogy

Ezért különösen fontos, hogy a magas adósságállománnyal és alacsony növekedéssel rendelkező gazdaságok minél előbb megtalálják a megfelelő utat a fenntartható költségvetési egyenleg felé – véli a Valutaalap.

A problémát Magyarország is megismerte, hiszen a szocialista kormányzás alatt az állam adóssága nagyjából 30 százalékponttal a GDP 80 százaléka fölé ugrott mindössze néhány év alatt, emiatt a magyar gazdaságnak egyre nagyobb erőfeszítésbe telt kitermelni ezen adósság költségeit és óriási pénzeket kellett kamatokra kifizetni, amit el lehetett volna költeni a hazai gazdaság fejlesztésére is.

Fontos megtalálni a megfelelő kiutat

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már korábban felhívta a kormányok figyelmét, hogy a költségvetési (idegen szóval fiskális) ösztönzés nem vezethet fenntarthatatlan adóssághoz, viszont a jelenlegi helyzetre tekintettel, a tökéletes megoldást megtalálni sem könnyű feladat.

Victor Gaspar, az IMF adóügyi igazgatója és Gina Gopinath, az intézet vezető közgazdásza szerint a kormányoknak egy hiteles, középtávú költségvetési tervvel kell előállniuk, ami a bevételek mozgósításának javításán alapul, ideértve az adóelkerülés minimalizálását, a szén-dioxid kibocsátás megadóztatását és a kiadások csoportosításának nagyobb hatékonyságát.

Más közgazdászok, mint például Lori Lee Oates, a Memorial University of Newfoundland oktatója kiemeli, hogy

Ezen oldalon áll Keving Page kanadai közgazdász is, valamint a görögök többsége is: itt a lakosság több mint fele retteg a 2008-as válsághoz hasonló megszorítások bevezetésétől egy kutatás szerint, ami nem csoda, hiszen a görög gazdaság válságból válságba kerül, máig nem állt talpra a 2008-as válságból, részben a válságot félrekezelő brüsszeli és IMF-es tanácsok hatására.

Az Indiai Jegybank szerint egyébként már most 40 százalékkal több adósság halmozódott fel a világon, mint a 2008-as válság idején és ha 2020-ban legalább 3 százalékkal esik vissza a globális gazdaság, akkor az év végére a teljes adósságállomány magasabb lehet a világ GDP-jének 340 százalékánál is.

A bajba jutott országoknak ezért kiemelkedően fontos egy olyan talpraállási utat találni, amely nem sodorja romokba a gazdaságukat. Helyzetük nem irigylésre méltó, de a magyar gazdaságpolitika 2010 utáni fordulata hasznos szempontokat adhat számukra is: Magyarország ugyanis a korszellemmel szemben haladva elutasította a nemzetközi szervezetek megszorításokra épülő intézkedéseit és az idő a magyar megközelítést igazolta. Hazánk nem rövid távú szemléletet követve elvett, hanem hosszú távú stratégiát követve többet adott a családoknak, így beindult a gazdasági növekedés, ami a költségvetést is rendbe hozta.