Az utóbbi pár évben eleve magasra emelkedett a globális adósságállomány, viszont a koronaválság alatt rekordszinteket ért el. A nemzetközi intézetek számításai és előrejelzései szerint a feltörekvő gazdaságok a legjobban érintettek a problémában, ezért rendkívül fontos lenne egy megfelelő kiutat találniuk. Egyes bankok már megszorításokat javasolnak, a magyar modellből azonban sokkal többet lehet tanulni.
Rekordon az adósság
A koronavírus által okozott gazdasági sokkra válaszként, valamint a vállalatokra és háztartásokra gyakorolt károk enyhítése érdekében a legtöbb ország hatalmas gazdaságélénkítő csomagokat vezetett be, amelyek növelték az országok általános eladósodottsági szintjét. Egyes országoknak nem is volt más választása, Namíbia például épp a minap jelentkezett a Nemzetközi Valutaalapnál 273 millió amerikai dollár értékű segélyért a járvánnyal való küzdelem finanszírozása érdekében.
Rekordszintre emelkedett a globális adósság is, amely elérte a 258 billió dollárt 2020 első felében – jelentette a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF). A nonprofit szervezet szerint a világszintű GDP (gazdasági kibocsátás vagy teljesítmény) arányában mérve 10 százalékponttal emelkedett a globális adósságszint 2020 első félévében, elérve a világ GDP-jének 331 százalékát.
Az intézet jelentéséből kiderül, hogy a fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt kétszámjegyű adósságállomány növekedés volt tapasztalható. A fejlett piacokon a GDP 392 százalékára ugrott az adósságállomány a 2019-es 380 százalékos arányhoz képest, miközben a feltörekvő piacokon csak az első félévben 10 százalékponttal nőtt, 230 százalékra. Az utóbb említett piacokon az adósságállomány értéke 700 millió dollárral csökkent 72,3 billió dollárra, amely az intézet szerint a helyi valuták leértékelésének köszönhető.
Veszélyben a feltörekvő gazdaságok
Az Indiai Jegybank (RBI) úgy véli, hogy a növekvő adósság leginkább a feltörekvő/fejlődő gazdaságokat fogja érinteni, amelyek esetében a tartozás a 2008-as válság óta nem nőtt olyan mértékben, mint most. „A 30 legfontosabb feltörekvő gazdaság adóssága a 2007 negyedik negyedévi 22 billió dollárról, 71 billió dollárra emelkedett 2019 negyedik negyedévére” – írja a bank a jelentésében.
Az IMF is felhívta a figyelmet, hogy
Ezért különösen fontos, hogy a magas adósságállománnyal és alacsony növekedéssel rendelkező gazdaságok minél előbb megtalálják a megfelelő utat a fenntartható költségvetési egyenleg felé – véli a Valutaalap.
A problémát Magyarország is megismerte, hiszen a szocialista kormányzás alatt az állam adóssága nagyjából 30 százalékponttal a GDP 80 százaléka fölé ugrott mindössze néhány év alatt, emiatt a magyar gazdaságnak egyre nagyobb erőfeszítésbe telt kitermelni ezen adósság költségeit és óriási pénzeket kellett kamatokra kifizetni, amit el lehetett volna költeni a hazai gazdaság fejlesztésére is.
A magyar gazdaságnak a cseh gazdasághoz képest évente GDP-arányosan 4,05 százalékponttal több adósságszolgálatot kellett kitermelnie 1995 és 2015 között. Magyarországon 1993 és 1999 között a kamatkiadások meghaladták az oktatásra, kultúrára és az egészségügyre fordított kiadásokat, így a magyar függő gazdaság modellje a legfontosabb növekedési tényező, a humántőke újratermelésére is kedvezőtlenül hatott. A pénzügyi függőség reálgazdasági függőséghez és a versenyképesség fokozatos romlásához vezetett. Mára a magyar pénzügypolitika számos erős pénzügyi védőfalat húzott fel a külső sokkokkal szemben.
Fontos megtalálni a megfelelő kiutat
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már korábban felhívta a kormányok figyelmét, hogy a költségvetési (idegen szóval fiskális) ösztönzés nem vezethet fenntarthatatlan adóssághoz, viszont a jelenlegi helyzetre tekintettel, a tökéletes megoldást megtalálni sem könnyű feladat.
Victor Gaspar, az IMF adóügyi igazgatója és Gina Gopinath, az intézet vezető közgazdásza szerint a kormányoknak egy hiteles, középtávú költségvetési tervvel kell előállniuk, ami a bevételek mozgósításának javításán alapul, ideértve az adóelkerülés minimalizálását, a szén-dioxid kibocsátás megadóztatását és a kiadások csoportosításának nagyobb hatékonyságát.
A QNB kereskedelmi bank közgazdászai már megszorítások és újraelosztás mellett érvelnek.
Más közgazdászok, mint például Lori Lee Oates, a Memorial University of Newfoundland oktatója kiemeli, hogy
Ezen oldalon áll Keving Page kanadai közgazdász is, valamint a görögök többsége is: itt a lakosság több mint fele retteg a 2008-as válsághoz hasonló megszorítások bevezetésétől egy kutatás szerint, ami nem csoda, hiszen a görög gazdaság válságból válságba kerül, máig nem állt talpra a 2008-as válságból, részben a válságot félrekezelő brüsszeli és IMF-es tanácsok hatására.
Az Indiai Jegybank szerint egyébként már most 40 százalékkal több adósság halmozódott fel a világon, mint a 2008-as válság idején és ha 2020-ban legalább 3 százalékkal esik vissza a globális gazdaság, akkor az év végére a teljes adósságállomány magasabb lehet a világ GDP-jének 340 százalékánál is.
A bajba jutott országoknak ezért kiemelkedően fontos egy olyan talpraállási utat találni, amely nem sodorja romokba a gazdaságukat. Helyzetük nem irigylésre méltó, de a magyar gazdaságpolitika 2010 utáni fordulata hasznos szempontokat adhat számukra is: Magyarország ugyanis a korszellemmel szemben haladva elutasította a nemzetközi szervezetek megszorításokra épülő intézkedéseit és az idő a magyar megközelítést igazolta. Hazánk nem rövid távú szemléletet követve elvett, hanem hosszú távú stratégiát követve többet adott a családoknak, így beindult a gazdasági növekedés, ami a költségvetést is rendbe hozta.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Aggasztóak a statisztikák.
Azt csináltuk ma is, amit ígértünk a budapestieknek.
Az évekkel ezelőtt rettegett Covid-vírus ma már valahol a nátha és az influenza között van félúton.
A kormánypártok javaslatának célja, hogy az önkormányzat valódi, kézzelfogható és folyamatos támogatást nyújtson az újpesti fiatalok részére.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
