A Magyarországon forgalmazott ásványvizek, üdítők és sörök piacát igyekszik rendezni az a törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-frakció támogatásával nyújtott be a Parlamentnek Kósa Lajos. A Fidesz alelnöke erről szombaton beszélt Debrecenben sajtótájékoztatón.
„Annyit szeretnénk elérni, hogy Magyarország olyan ország legyen a fogyasztói kínálat szempontjából, mint Németország, Csehország, Szlovákia, vagy éppen Ausztria: ha van valahol kis kézműves gyártó, az a helyi piacra, vagy az országos piacra el tudjon jutni” a termékével.
A jogszabállyal azt akarják elérni, hogy a magyar fogyasztónak legyen lehetősége a nagy multik sörén kívül a kisebb gyártók söreit is választani – tette hozzá.
Kósa Lajos a jelenlegi hazai gyakorlatról azt mondta, a forgalmazókkal és a rendezvényszervezőkkel a nagy gyártók kizárólagossági szerződést kötnek, gyakorlatilag fizetnek azért, hogy a forgalmazók kizárólag csak az ő termékeit árusítsák.
Az általa benyújtott módosító javaslat arról szól, hogy kizárólagos szerződést kötni a forgalmazókkal ezentúl tilos, aki ilyet köt, az a szerződés semmis – nyomatékosította a fideszes országgyűlési képviselő.
Hozzátette:
szeretné elérni, hogy ezzel lehetővé váljon, hogy a kistermelők, a kézműves terméket előállítók is odaférjenek a magyar piachoz.
Szeretné elérni továbbá, amit 2015-ben a nagy gyártókkal a versenyhivatal már egyszer leegyeztetett, hogy legyen egy olyan piacnyitás, ami lehetővé teszi, hogy a helyi kisszériás termelők az egész piac 20 százalékát el tudják érni,
80 százalék pedig megmarad a multiknak
– magyarázta a kormánypárti politikus.
„Nem kiszorítani, nem elüldözni akarom a multikat, csak szeretném azt a helyzetet Magyarországon is megvalósítani, ami más országokban ma már gyakorlat” – tette hozzá megjegyezve: ez növeli a kínálatot, erősíti a minőségi versenyt,az árversenyt, ugyanakkor „senkit nem fojt meg.”
Kósa Lajos a jelenlegi helyzetet illusztrálva azt mondta, Magyarországon a teljes sörpiac évi forgalma 166 milliárd forint, aminek
a „három nagy” vitte el a 94,5 százalékát, összesen 160 milliárd forintot.
Ugyanakkor a fennmaradó 6 milliárdot sem a magyar kistermelők vitték el, hanem ebből hármat azok a brandek, amelyeket a nagy gyártók importáltak Magyarországra.
Kósa Lajos szerint ugyanez a helyzet az üdítőitalok és az ásványvizek piacán is.
A politikus megismételte: a törvényjavaslata arra irányul, hogy egyrészt tilos legyen kizárólagossági szerződést kötni, másrészt olyan szerződést, ami a kis gyártók kiszorítását lehetővé tevő előnyökhöz juttatja a nagy gyártókat.
A javaslatot támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hétfőn lesz a tervezet vitája, és kedden szavaznak róla – mondta Kósa Lajos Debrecenben.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kilencvenes évek legmélyén, a Bokros-csomag idején kezdte meg fizetős amerikai tanulmányait Dálnoki Áron, a Tisza Párt gazdasági munkacsoportjának vezetője, akinek azóta vadászati, mezőgazdasági és hitelezői érdekeltségei voltak-vannak. Nemrég szivárgott ki, hogy a Tisza jelentős adóemelést vezetne be. Portrénk Dálnoki Áronról.
És vajon miért kell virtuálisan meglincselni egy huszonéves lányt, aki ülve, sörrel és cigivel a kézében énekelte el a Himnuszt?
Von der Leyenék agyonszabályozott, önkéntes kvótákkal agyonterhelt iparkoncepciója a növekedés és a versenyképesség útjában áll.
Sebestyén Géza közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszivárgott tervezet a gazdaság valamennyi szektorát negatívan érintené, sőt, megindulhatna a munkaerő elvándorlása is.
A brüsszeli székhelyű lap azon lamentál, hogy Amerika azt csinálja Európával, amit csak akar.
Magyar Péter és a baloldali sajtó rendszeresen támadja a kormány gazdaságpolitikáját és harsogják, hogy rendre mellélő előrejelzéseivel. Csak közben azt felejtik el, hogy tavaly még ők is hasonló GDP-számokat jósoltak.
Az uniós tagállamok egy része továbbra is rátenné a kezét a mintegy 210 milliárd euróra.
