Vergődik a baloldal: a gazdasági kormányzást támadják, miközben tavaly még ugyanúgy a magasabb GDP-előrejelzéseket harsogták

Össztüzet zúdított az elmúlt hetekben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre a baloldali sajtó, miközben Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke valótlanul azt terjesztette, a kormánypárti politikust hamarosan menesztheti Orbán Viktor. A miniszterelnök nyíltan kiállt a gazdasági csúcsminisztere mellett. Ahogy fogalmazott, „Akinek halálhírét keltik, sokáig él. A kiskakas elkukorékolta, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter távozni fog. Kiskakas miniszterelnökösdit játszik. Nagy Márton csak a legutóbbi egy hónapban eltörölte a csed és a gyed után fizetendő szja-t. Ez havonta több tízezer forint plusz a családok zsebében. A gyermekek után járó adókedvezményt 50 százalékkal megemelte. Előkészítette és kitárgyalta az Otthon Start első lakás programot.”

Miért szállt rá Nagy Mártonra a baloldal?

A nemzetgazdasági minisztert rendre azért bírálja a baloldali sajtó, mert az elmúlt években a magyar gazdaság alig növekedett, leginkább stagnált, miközben Nagy Márton jóval nagyobb GDP-bővülést jelzett előre.

Az elmúlt években a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnált, azaz valóban rosszabbul teljesített a kormány várakozásaihoz képest. Éppen ezért az ellenzéki sajtó és a baloldalhoz köthető – folyamatosan adóemelést tervezgető – politikai pártok és a szintén ellenzéki közgazdászok többször is kritizálták Nagy Mártont.

A minisztert bírálók arról ugyanakkor már hallgatnak, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek, elemzőházak, az Európai Bizottság, valamint a hazai gazdaságkutatók is hasonló gazdasági növekedéssel számoltak, mint a csúcsminiszter. Az idei évre vonatkozóan még 2024 nyarán is:

• a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,3 százalékos,
• a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő 3,8 százalékos,
• a Moody’s 4,1 százalékos,
• a baloldali Telex és az Egyensúly Intézet 3,1 százalékos,
• a S&P 3,1 százalékos,
• az Európai Bizottság pedig 3,6 százalékos GDP-növekedéssel számolt.

Az év első felében a magyar gazdaság teljesítménye messze elmaradt ezektől az előrejelzésektől. De nem sikerült a kormány gazdasági intézkedéseit szinte minden alkalommal kritizáló GKI Gazdaságkutatónak sem megközelítenie az 1 százalék körüli GDP-bővülést előrejelzésében: még 2025 elején is 2,5 százalékos növekedéssel számolt. 

A világgazdaságban uralkodó, a Covid-19 járvány óta gyakorlatilag állandósult bizonytalanság az olyan kitett, azaz a szükséges energiahordozókkal és elegendő nyersanyagkészlettel nem rendelkező országok, mint Magyarország számára okozzák a legtöbb nehézséget.

Ez egyébként egybevág a kormány magyarázatával is, Nagy Márton talán annyiban tér el a sokszor Magyarországot a valósághoz képest rosszabb színben feltüntető elemzők előrejelzéseitől, hogy a miniszter tovább hangsúlyozza a kedvezőbb forgatókönyvet, vagyis jóval optimistább.

Miért stagnál a magyar gazdaság?

A kormányellenes hangok gyakran próbálják úgy beállítani a magyar gazdaságot, mintha valamilyen hatalmas válság kellős közepén vesztegelne, miközben az óriási megszorításokkal küzdő Romániát a modern kori paradicsomhoz hasonlítják, természetesen az általuk kreált – a valóságtól elég távol álló – általános képért Orbán Viktor mellett Nagy Márton felelősségét emlegetik.

A magyar gazdaság – az ország méretei és adottságai miatt – nem képes önmagát fenntartani, vagyis importfüggőségünk nem szüntethető meg. Az egész világgazdaság egy visszafogottabb sebességben, rengeteg bizonytalanság közepette szintén stagnál, vagy épp enyhe növekedést mutat, vagyis a tendenciát tekintve a magyar gazdaság pontosan úgy reagál a nemzetközi helyzetre, mint hasonló adottságokkal és kapcsolatokkal rendelkező országok.

Magyarország az Európai Unió tagállama. Az elmúlt években, már az orosz-ukrán konfliktus kezdete előtt jelezték a pénzügyi szervezetek és a mértékadó pénzügyi szervezetek, hogy Brüsszel erőltetett, radikális zöldpolitikája komoly veszélyt jelent a kontinens gazdaságára. Ezt a kockázatot tetézte a 2022-ben kitört orosz-ukrán konfliktus, amely fordulópontnak számít:

Mi történt Európában?

Az EU Moszkvával szembeni politikája 2022-ben és 2023-ban súlyos energiaválságot okozott, az áram és a földgáz ára soha nem látott mértékben emelkedett, amely a lakosság mellett a termelő és – átmenetileg – a szolgáltató szektorokat is megviselte. A mezőgazdaság is óriási pofont kapott Brüsszelből, mivel a globális élelmiszer-ellátás főszereplőjének számító Európa éveken át korlátlan mennyiségű, silány minőségű ukrán élelmiszert engedett be a világ legszigorúbb előírásaival termelő közösségbe.

A legszembetűnőbb következmény a kontinens legfejlettebb gazdaságának, Németországnak a gyengélkedése, ahol az idő előtt megbukott baloldali-liberális-zöld kormánykoalíció Brüsszellel együtt beláthatatlan és tartós gazdasági károkat okozott. Az egykor világelső német autóipar lemaradt a technológiai átállásban, mivel

• az amerikai és kínai versenytársakhoz képest jóval drágábban jut hozzá az energiához,
• nehezen és drágán képes beszerezni az elektromos autók gyártásához szükséges ritka alapanyagokat,
• későn kezdte meg az átállást,
• ráadásul az uniós – és sokáig a helyi – eltúlzott zöldpolitika is nehezítette a vállalkozások működését,
• miközben világszerte jelentősen csökkent a kereslet, kiemelten Európában.

Németország gazdasága évek óta stagnál, vagy épp enyhe recesszióban van. Az év elején tartott előrehozott választások után hivatalba lépő német kormány pedig csak lassan képes kezelni a válságot, a következő években ugyanakkor nagy lökést és jelentős tőkét kap a német gazdaság. Ez az elmúlt évek kilátástalansága után bizakodásra ad okot, amely a magyar gazdaságra is kedvezően hathat.

Mi várható idehaza?

Orbán Viktor többször világossá tette az elmúlt években, hogy hazánk rendkívül kitett a német gazdaságnak, így amíg Berlin nem találja meg a módját annak, hogy újra növekedési pályára álljon, addig itthon sem lehet csodára számítani. Noha év elején a magyar miniszterelnök még optimista volt és arról beszélt, repülőrajtot vesz a gazdaság, a várakozásait keresztülhúzta a világpolitika: Donald Trump amerikai elnöknek egyelőre nem sikerült megállítania az orosz-ukrán háborút, miközben az Európai Unió Washingtonnal is elmérgesítette a kapcsolatokat azzal, hogy nyíltan kiállt a tavaly őszi választási kampányban a vesztes Demokrata Párt mellett.

Ez a távolságtartás pedig hatással volt Trump döntésére, azaz hozzájárult ahhoz, hogy megemelje az európai termékekre kivetett vámot, mibe az egyre gyengébb Európa kénytelen volt belemenni, Ursula von der Leyen pedig meghajolt a tengerentúli érdekek előtt.

Magyarországon ezek a globális folyamatok az ipar teljesítményét vetették vissza, míg az elmúlt években a rekordot döntő infláció visszavetette a fogyasztást is. A szolgáltatások működése továbbra is stabil maradt és a mezőgazdaság sem rontotta érdemben a növekedést, ám az előbbi szektor önmagában nem képes ellensúlyozni az ipar és az építőipar problémáit, míg a mezőgazdaság a fejlett országokban érdemben nem képes hozzájárulni a GDP-hez, ha nem rendelkezik akkora termőterületekkel, mint Ukrajna vagy Oroszország.

Ebben a helyzetben is nőnek a bérek, indul az új otthonteremtési program

A hazánk számára évek óta kedvezőtlen nemzetközi környezet okozza tehát a gazdaság stagnálását. Nagy Márton ebben a környezetben – a baloldal folyamatos támadásainak kereszttüzében – mégis úgy irányítja a gazdaságot, mintha egy növekedési időszak kellős közepébe csöppent volna Magyarország.

A kormánykritikusok gyakran választási osztogatásnak nevezik az olyan világszinten példátlan intézkedéseket, mint a három, majd kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentességét, a családi adókedvezmény emeléslét, vagy a 25 évig fix, 3 százalékos kamatozású Otthon Start Hitelt. Ezek ugyanakkor azokat a lakossági igényeket segítik elő, amelyek miatt a választók a Fidesz-KDNP kormányra szavaztak az elmúlt másfél évtizedben.

Mindez azt mutatja, hogy Nagy Márton a legtöbb területen sikeresen kezeli a globális gazdaság begyűrűző hatásait és Brüsszel tagállam-ellenes, Ukrajna párti politikáját és mindezek következményeit. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nemzetgazdasági miniszter és a gazdasági kormányzat tökéletes lenne, mivel az inflációt egyelőre nem sikerült tartósan a jegybanki 3 százalékos cél alá szorítani és az iparban sem látszik fellendülés. Az elszabaduló árakat ugyanakkor a kormány közvetlen piaci beavatkozással, például az árrésstoppal próbálja visszafogni, de számos területen – bankok, telekommunikációs cégek – a piaci szereplőkkel kötött sikeres megállapodások fékezik az árakat.

Jó hír, hogy a következő időszakban újabb béremelések, a legkisebb vállalkozások számára kiemelten fontos értékhatárok emelése és az építőipar fellendülése van kilátásban, miközben megszorításokat, életszínvonalat csökkentő intézkedéseket csak a Magyar Péter vezette ellenzék emleget, a legfrissebb hírek szerint ráadásul a tervezett adóemelések immár kampányígéretükként értelmezhetők.

Nyitókép: MTI/Jászai Csaba