Nem hagyják annyiban a német munkások a Volkswagen leépítéseit
Zavarja őket, hogy a tulajdonosok és a menedzsment nem érintettek a megszorításokban.
A járműgyárak bezárása miatt munka nélkül maradt dolgozók egy része az elmúlt hetekben számos területen végzett önkéntes munkát Európában, voltak, akik idősek ellátásában, mások árufuvarozásban működtek közre, de talán a legérdekesebb önkéntes munkát az ingolstadti Audi-dolgozók végezték a bajor komlóföldeken történő betakarításban való részvételükkel. A jelek arra mutatnak, hogy csak lassan térhetnek vissza a gyártósorok mellé.
2020 márciusában Európában gyakorlatilag valamennyi járműgyár bezárta kapuit a koronavírushelyzet miatt, továbbá a más kontinenseken működő termelőüzemek is abbahagyták a gépjárművek gyártását. A munkavállalók egészségének védelme, a beszállítói láncokban történő elakadások, valamint a kereslet csökkenése motiválta leginkább a gyárak leállítását. A napokban, 3-4 hét kényszerpihenő után óvatos lépések történtek az egyes járműgyárak újranyitását illetően, melyek mutatják:
hosszú még az út a teljes kapacitással történő üzemelésig.
A Húsvét hétvégéjét követően néhány európai járműgyár újra megkezdte működését. Többek között Magyarországon az Audi motorgyárában indult újra a termelés, Ausztriában a steyri Mercedes-járműgyár, míg a csehországi Nosovicében lévő Hyundai-telephely kezdte meg a munkát, és számos üzem Spanyolországtól Lengyelországig az újraindulás küszöbén áll. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a munkakezdés mindenütt jelentősen csökkentett üzemmódban kezdődött meg, a napi kapacitások töredékét használják csak ki. A győri Audiban a motorgyár egy gyártószalagja indult el egy műszakkal, a tervek szerint ez fokozatosan bővül majd újabb sorokkal, újabb műszakokkal, továbbá a járműgyár is megkezdi működését.
Az elmúlt hetekben a járműgyárakban speciális intézkedéseket és eszközöket alkalmaztak annak érdekében, hogy felkészítsék az üzemeket a munkavállalók biztonságos alkalmazására a koronavírus idején is.
A munkafolyamatok függvényében kötelezővé tették a másfél méteres távolságtartást a dolgozók között, ahol ez a munkafolyamat jellegéből nem biztosítható, ott különféle védőeszközöket (pl. plexifalakat) telepítettek.
Új intézkedéseket vezettek be a műszakváltásokhoz kapcsolódva a tumultusok elkerülése érdekében, ugyanígy sok helyütt bezárták az étkezdéket és bővítették a vállalati buszjáratok kapacitásait is. Emellett folyamatosan informálják a munkavállalókat a szükséges és elvárt egyéni óvintézkedésekkel kapcsolatban. Ezek az intézkedések tehát arra irányulnak, hogy megszüntessék a gyárbezárások egyik fontos kiváltó okát, a munkavállalók közötti esetleges vírusterjedést.
Ami a beszállítói láncokat illeti, már nem ilyen egyszerű a helyzet. Kétségtelen, hogy Kínában a járműgyárak döntő része újraindult, sőt sok esetben a bezárások előtti volumen 80 százalékát is eléri már a termelés. Ennek következtében Kelet-Ázsiából is újra érkeznek alkatrészek az európai gyárakba, másfelől pedig a felfutó ázsiai gyárakban szükségessé váltak az európai gyárakban gyártott termékek, alkatrészek. A beszállítói hálózatok ugyanakkor korántsem álltak még helyre, a nagyvállalatoktól a KKV-kon keresztül az egészen kis méretű beszállítókig tartó láncolat regenerálódásához több idő kell, ráadásul vállalatmérettől függően olyan nehézségekkel küzdenek, mint a munkaerő megtartása a leállás idején, a likviditási problémák, illetve a szállításban fellépő akadályok. Ismert, hogy az egyes alkatrészek a beszerelés előtt általában néhány órával érkeznek csak meg a járműgyárakba, a just-in-time módszer miatt ugyanis nem állnak hegyekben az egyes komponensek raktárakban. Elég egy kis fennakadás a szállításban és máris leáll a gyártósor alkatrészhiány miatt. A járműgyárak beindítása tehát jelentős összhangot kíván meg a világban működő beszállítók között.
A legbizonytalanabb a helyzet a kereslet tekintetében.
A koronavírus miatt jelentősen csökkent a kereslet a fontosabb piacokon, az első negyedéves adatok a tavalyival összehasonlítva az amerikai, az ázsiai és az európai kontinensen is kétszámjegyű a visszaesést mutatnak az értékesített járművek darabszámában. A vásárlások elhalasztása, az autókereskedések zárvatartása jelentősen megakasztotta a járművek értékesítését. A német autógyártókat tekintve a Volkswagen konszern eladásai 13 százalékkal estek vissza az USA-ban, ugyanez a visszaesés a Porsche esetében meghaladja a 20 százalékot, a BMW pedig 15 százalékkal kevesebb autót értékesített idén januártól márciusig. Az amerikai piacon egyes ázsiai konszernek még ennél is jelentősebb problémákkal küzdenek,
a Hyundai és a Mazda mintegy 43 százalékos visszaesést könyvelhetett el, a Mitsubishi pedig kevesebb mint feleannyi gépjárművet tudott eladni, mint 2019 azonos időszakában.
Európában az új gépjárművek értékesítése januárban 7,6 százalékos, februárban 7 százalékos visszaesést mutatott, márciusban a kényszerű korlátozások és bezárások miatt pedig már 55,1 százalékkal kevesebb autót értékesítettek a kontinensen. Az év harmadik hónapjában a legnagyobb visszaesés nem meglepő módon a járvány által leginkább sújtott országokban következett be: Olaszországban 85,4 százalékkal, Franciaországban 72,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 69,3 százalékkal estek vissza az értékesítések. A legnagyobb, 60 százalék feletti visszaesést a Renault és a PSA szenvedte el, a német márkák 40 százalék körüli csökkenéssel szembesültek. A kínai piacon ugyanakkor reménykedésre adhat okot, hogy gyakorlatilag az összes autókereskedő újra megkezdte tevékenységét, és az egyes konszernek szakértői szerint az eladások a nyár elejére már elérhetik az előző év azonos időszakának szintjét. Az eladásokban mutatkozó kiesés csökkenő tendenciát mutat: míg ez év második hónapjában a 2019. februári eladásokhoz képest 80 százalékos visszaesést regisztráltak, addig a márciusi hónapban ez az arány már csak 36 százalékot tett ki. Elemzők a 2020-as gépjárműeladások területén globális szinten egyébként 15-20 százalékos visszaesésre számítanak.
A járműgyárak az elmúlt hetekben tovább fokozták azokat a gyártó kapacitásaikat, melyekkel egészségügyi felszerelések előállítását végzik.
A VW-konszern több üzemében is arcvédő pajzsok előállítására való felkészülés zajlik (így a győri Audiban is), a martorelli Seat-gyárban 150 fővel egy gyártószalagon megkezdték a lélegeztetőgépek gyártását, több helyszínen pedig a 3D-nyomtatókkal próbálnak meg lélegeztetőgépekhez szükséges alkatrészeket előállítani.
Pozitív változások indultak el tehát az európai járműgyártásban, ám a termelés koronavírus előtti szintre történő visszaállítása még várhatóan hosszú heteket, hónapokat fog igénybe venni. Az ágazat szereplői a jövőben egyszerre kell, hogy megküzdjenek a koronavírus miatti finanszírozási nehézségek kezelésével, a kereslet várhatóan lassú visszarendeződésével, továbbá a kisebb beszállítók talponmaradásának bizonytalanságával.
Dr. Fekete Dávid a Széchenyi Egyetem egyetemi adjunktusa.
Borítókép: MTI/Krizsán Csaba
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.