A XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének,egykori miniszterelnöknek egyszer – a 2008-as gazdasági világválság idején – már lett volna lehetősége bizonyítani, akkor azonban csúfos kudarcot vallott.
Az elemzésben azt írták: a DK elnöke „korábban a kormány járványellenes intézkedéseit hátráltatta”, most pedig a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet támadja. A Gyurcsány Ferenc vezette párt emellett az Országgyűlésben
nem támogatta a koronavírus-törvényt, akadályozva ezzel a járvány elleni védekezést.
„Gyurcsány Ferenc ugyanakkor meglehetősen hiteltelen ebben a kérdésben, hiszen miniszterelnökként ő nemcsak a 2008-as gazdasági világválságot kezelte félre, hanem már a válságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói” – olvasható az elemzésben.
Azt írták: 2002 és 2010 között például nem volt egyetlen olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya.
Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak aránya is „elkeserítően alakult”: a
2010 előtti időszakban a magyaroknak kevesebb mint hatvan 60 százaléka dolgozott csupán.
Ezzel az adattal Magyarország egyébként Európa „szégyenpadjára” került, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint – tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy miközben nagyon sok embernek nem volt munkája, a reálbér is csökkent, ráadásul egyetlen egy olyan év sem volt, amikor ne lett volna alacsonyabb a pénzromlás üteme három százaléknál. 2007-ben például „nyolc százalékkal ért kevesebbet a pénzünk a boltokban”, mint az azt megelőző évben.
Az intézet szerint azt, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején rossz állapotban volt Magyarország, az is mutatja, hogy
a GDP-növekedés 2007-re gyakorlatilag megállt,
majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot „ütötte meg” Európában – 7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben.
Így a maastrichti kritériumok alapján – amelyek egyike szerint az államháztartás hiánya legfeljebb háromszázalékos lehet a GDP-hez képest – a 3 százalék alá leszorítani kívánt hiány 2002 és 2010 között közelebb állt a 10, mint a nulla százalékhoz:
2006-ban például 9,3 százalék volt az államháztartás hiánya.
Ennek a felelőtlen gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy mind a mai napig megterheli az országot a magas államadósság, amely 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt – olvasható az elemzésben.
Hangsúlyozták: „Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon ráadásul nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorító csomagok sorozatával tovább mélyített a válságon.”
Azt írták: ilyen, „egészen lesújtó állapotban” vette át az ország irányítását Orbán Viktor. A gazdasági mozgástér sikeres bővítésének és a 2010 óta stabil kormányzásnak köszönhetően világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemzi Magyarországot, és
a 2010 előtti időszakkal ellentétben szinte minden mutatószám jelentősen javult 2020-ig.
Úgy fogalmaztak: „Magyarország számára tehát a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően.” A XXI. Század Intézet értékelése szerint ezt mutatja a hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv is, amely a GDP csaknem 20 százalékát mozgatja meg a válság hatásainak minimalizálásáért.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Trumpék stratégiája kíméletlen diagnózis, de legalább kimondja: a nemzetállami rendszer nem a múlt, hanem a jövő egyetlen életképes kerete. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az amerikai elnök nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiáját, leszögezve: Amerika az első, és mindent meg fog tenni, hogy ez így is maradjon. Európához is volt néhány, egyszerre bátorító és korholó szava.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
A volt pénzügyminiszter kiállt Magyar Péterék programja mellett.
Brüsszelben mindenre képesek.
Kövesse a mérkőzést élő közvetítésünkkel!
