Emelkedett az államháztartási hiány, az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya azonban csökkent tavaly az Európai Unióban és az euróövezetben.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) első becslése szerint a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP-arányos államháztartási deficit 0,6 százalékra emelkedett 2019-ben az előző évben mért 0,5 százalékról. A hiány abszolút értékben közel 53 milliárd eurót tett ki 2018-ban, tavaly pedig 76,98 milliárd eurót.
A 27 tagú unióban 2018-ban 53,96 milliárd euróra, tavaly pedig 77,60 milliárd euróra rúgott a hiány, GDP-arányosan 0,4 százalékról 0,6 százalékra emelkedett a hiány.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya
az euróövezetben 85,8 százalékról 84,1 százalékra süllyedt az euróövezetben,
az unió egészében pedig 79,6 százalékról 77,8 százalékra mérséklődött tavaly.
Az államháztartás többlettel zárt tavaly 16 uniós országban: Dániában (3,7 százalék), Luxembourgban (2,2 százalék), Bulgáriában (2,1 százalék), Cipruson és Hollandiában (egyaránt 1,7 százalék), Görögországban (1,5 százalék), Németországban (1,4 százalék), Ausztriában (0,7 százalék), Máltán, Szlovéniában és Svédországban (egyaránt 0,5 százalék), Írországban és Horvátországban (egyaránt 0,4 százalék), Csehországban és Litvániában (egyaránt 0,3 százalék), valamint Portugáliában (0,2 százalék).
Mindössze két uniós tagállamban érte el vagy haladta meg a 3 százalékos küszöböt a GDP-arányos hiány tavaly: Franciaországban kereken 3 százalékra, Romániában pedig 4,3 százalékra rúgott a deficit.
Tavaly év végén Észtország büszkélkedhetett a legkisebb mértékű, 8,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal, majd Bulgária (20,4 százalék), Luxemburg (22,1 százalék), Csehország (30,8 százalék) és Dánia (33,2 százalék) következett.
Tizenegy tagállamban haladta meg a 60 százalékos küszöböt a GDP-arányos államadósság,
a legrosszabb helyzetben Görögország volt 176,6 százalékkal,
majd Olaszország következik 134,8 százalékkal, Portugália 117,7 százalékkal, Belgium 98,6 százalékkal, Franciaország 98,4 százalékkal, valamint Spanyolország és Ciprus 95,5 százalékkal.
Az Eurostat által kiadott statisztika szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 31 ezer 40 milliárd forint volt, ami a GDP 66,3 százalékának felelt meg. Az előző évben, 2018-ban a bruttó hazai termékhez viszonyított mérték még 70,2 százalékot tett ki. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 958 milliárd forint volt, ami a GDP 2,0 százalékát tette ki. Az előző évben 2,1 százalékra rúgott a deficit.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Nem mutathat fel olyan jelszavakat, amelyek arról szólnak, hogy a többség mindent visz, tehát akik a másik oldalhoz tartoznak, azonnal távozzanak hivatali idejük lejárta előtt.
Hamar elbukhat Ursula Von der Leyen nagy terve.
Az euró magyarországi bevezetésére reálisan 2030 után lehet esély.
Szép lassan a hívek számára is láthatóvá válik, hogy a királyuk meztelen.
Az életben maradáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúrát egyelőre nagyrészt elkerülték a háborús felek a Közel-Keleten, de bármikor bekövetkezhet a tragédia.
