A nemzetközi együttműködés erősítését hangsúlyozta a koronavírus-járvány leküzdéséhez egy televíziós interjúban Juval Harari.
A világhírű izraeli történész, akinek könyveit ötven nyelvre fordították le az elmúlt években, annak fényében nyilatkozott a helyi tizenkettes kereskedelmi csatorna Uvda (Tény) című műsorának, hogy a közel-keleti országban szerdára 40 százalékkal 427-re emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma.
„Korunk egyik jelentős eseménye lesz ez a járvány, amelynek következményei hosszú távon kísérnek majd minket” – mondta. „Világkatasztrófává változtathatja a koronavírust, ha felerősödnek miatta a nemzetközi ellenségeskedések és az együttműködés hiánya” – vélekedett, hozzátéve, hogy ez esetben egy esetleges következő járványnál még nagyobb bajjal szembesülünk. „Ha viszont sikeres lesz az együttműködés, akkor az emberiség számára ez a gép szárnyat érő könnyű csapás lesz, noha gazdasági, társadalmi és kulturális következményei így is nagyon súlyosak lehetnek”.
Manapság az együttműködése azt jelenti, hogy amit egy orvos reggel fölfedez Milánóban, az este már életeket menthet Tel-Avivban, magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy a középkorban a pestis is eljutott Kínából Angliába – igaz, tíz év alatt –, és ezért úgy gondolja, hogy a határok lezárása nem jelent megoldást.
„Harari szerint nem okolni kell a globalizációt, hanem élni kell az információáramlással járó előnyeivel: a járvány elleni küzdelem eszközeinek átadásával. Ha a mostani események növelik a nemzetközi együttműködést és a globális szolidaritást, akkor ezzel az emberiség elért valamit, és ez védeni fog minket a jövőbeli járványok és válságok idején” – mondta.
Harari szerint a múlthoz képest kevésbé kiszolgáltatottak az emberek a fertőzésnek, hiszen mindössze két hétig tartott a vírus tesztjének kifejlesztése, miközben a 11. században,
a lakosság negyedét-felét megölő pestis idején, sőt utána sem tudták, hogy mi okozta a megbetegedéseket, és miként lehetne megállítani.
A tudós aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szerinte a világnak nincsen vezetése, pedig munkatervet kellene kidolgozni a tesztelésre, a lélegeztetőgépek átadására, a világ nagy részén hiányzó orvosi eszközök eljuttatására mindenhová. Fontos lenne – fogalmazott –, hogy ne csak magára gondoljon minden ország, ne a leggazdagabb országoké legyen az a kevés, ami van, hanem azokhoz az országoknak is jusson, amelyek a legnagyobb szükséget szenvedik. A józan ész és az érdekek is ezt követelik, mert a világ távoli, szegény szegleteiben megjelenő esetleges vírusmutáció visszahathat a gazdag országok életére – érvelt.
Az emberiség nemcsak a koronavírus miatt néz szembe súlyos válsággal, hanem az emberek közötti bizalom hiánya miatt is – mondta Harari. A járvány legyőzéséhez az embereknek bízniuk kell a tudományos szakértőkben, a hatóságokban, az országoknak pedig egymásban. Az elmúlt néhány évben felelőtlen politikusok szándékosan aláásták a tudományba, a hatóságokba és a nemzetközi együttműködésbe vetett bizalmat – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy ennek eredményeként most hiányoznak azok a globális vezetők, akik ösztönözhetnék, megszervezhetnék és finanszírozhatnák az összehangolt globális választ.
Harari szerint a járványra kétféle, totalitárius és demokratikus választ lehet adni. A digitális nyomkövetés és az efféle totalitárius eszközök ellentéte az értelmes, utasításokat követő közösség, amely hiteles értesüléshez jut, és megbízik a kapott hírekben.
„Most fizetjük meg annak az árát, hogy az elmúlt években a világ sok politikusa szándékosan és felelőtlenül bizalmatlanságra késztette az embereket a tudományban, a közintézményekben, és a médiában” – jelentette ki.
A történész szerint olyan helyzet jött létre, „amelyben mindenki tudta, hogy a politikus hazudik, és ez senkit sem érdekelt”. Az ilyen politikus most nem jöhet elő, és nem mondhatja, hogy „mostanáig így volt, de most komoly vagyok, és higgyetek nekem”. Ezért gyorsan vissza kell nyerni a nép bizalmát – sürgette. Ugyanakkor a járvány alkalmat teremthet a bizalmi válság leküzdésére is, mert válság idején az emberek nyitottabbak a változásra – mutatott rá.
„Évekig megosztották a lakosságot, ellenségességre és bizalmatlanságra késztették az embereket, mert elég, ha a saját híveik, a szavazóbázisuk áll mögöttük” – vélekedett Harari. „De a járvánnyal szemben ez katasztrofális, mert nem elég az ország felének a támogatása, nem elég, ha csak a Likud párt szavazói követik az utasításokat: az arab pártok Közös Listájának szavazói ugyanolyan fontosak, mert ha ők nem fogadják el a rendeleteket, a Likud szavazóit is ugyanúgy sújtják a következmények. Ha elfogadjuk, hogy ők (az arabok) legyenek az orvosaink és az ápolóink, akkor egyenlőként el kell fogadnunk őket minden más területen is, mindenki együttműködése szükséges. Most nem csak a bázisukat, hanem mindenkit meg kell győzniük” – tette hozzá az izraeli belpolitikára utalva.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
Félő, hogy túl lassan ismerték fel a halálos járvány terjedését, ami még inkább kockáztatja, hogy a határokon túlra is átterjedt a vírus.
Erőszakba torkolltak a belfasti migránstámadás miatt szervezett tiltakozások: a tüntetők felgyújtottak egy buszt, házakat támadtak meg és összecsaptak a rendőrséggel.
Csak a szuperbelpesti-és budai gigaprogresszívek párhuzamos valóságában ennyire pofonegyszerű, hogy a csúnya, rasszista egyházi sulik kirekesztik a cigány gyerekeket.
