Nagyon komoly költségvetési tartalékokból kezelheti Magyarország a vészhelyzetet
2020. március 25. 18:18
Masszív költségvetési tartalékok állnak a kormány rendelkezésére a veszélyhelyzet kezelésére, a csökkenő GDP-arányos államadósság és a devizában fennálló államadósság drasztikus mérséklése szintén jelentősen csökkenti az ország kiszolgáltatottságát – hívja fel a figyelmet az ÁSZ a honlapján.
2020. március 25. 18:18
4 p
0
0
24
Mentés
Az ÁSZ közleményében emlékeztet Domokos László, az ÁSZ elnöke tavaly expozéjában arról beszélt, hogy a gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek arra, hogy az ország felkészüljön a jövőbeni, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze egy központi változáskezelési tartalék.
Egy válságos időszakban – a rendelkezésre álló tartalékok mellett – annak is különösen nagy jelentősége van, hogy egy ország mennyire van eladósodva.
Folyamatosan csökkenő államadósság
A 2007-2008-ban kibontakozó gazdasági válság erre Magyarország esetében is élesen rávilágított. 2010-ben és 2011-ben 80 százalék fölötti volt a GDP-arányos államadósság. 2012-ben az Alaptörvénybe emelték az adósság folyamatos csökkentésének kötelezettségét, ezt követően 2016-ig éves szinten 0,5 százalékpont volt a csökkenés, 2017-ben pedig már 2,5 százalékpontos. Tavaly – a 2018. év végi 70,8 százalék után – 11 év óta először fordul elő, hogy a mutató 70 százalék alá került – mutat rá az ÁSZ.
Az államadósság-csökkentésben különösen nagy jelentősége volt a devizában fennálló államadósság mérséklésének
– mutat rá az ÁSZ.
A magyar gazdaság GDP-arányos devizaadóssága 2009-ben volt a csúcson, a GDP 130 százaléka felett alakult, azonban az elmúlt egy évtizedben megfeleződött, 2018-ban már csak 56 százalék volt, 2020-ra pedig 20 százalék alá csökkent. Mindez szintén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy egy válságban kevésbé legyen sérülékeny, illetve kiszolgáltatott a magyar költségvetés – írják.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
p
0
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 24 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Óbor Dezső
2021. február 08. 20:11
Tökéletesen látod, de ezek a bosevik zorbángyűlölő degeneráltakat sem a tények, sem az igazság nem zavarja!......(mit is lehet egy komcsi szektátol várni)
De hangulatkeltésre tökéletes.
A kormánynak meg van az a lehetősége, hogy átcsoportosítson.
A költségvetésben is megjelenő tartalékokba.
Az egyéb kiadások nevezetű alfejezet előirányzataiba, úgymint céltartalékok, beruházás előkészítő alap, országvédelmi alap, rendkívűli kormányzati intézkedések. (A sorrend nem releváns, de nem is ez a lényeg.)
Effektíve semmilyen tartaléka nincs a kormánynak. Magyarul, nincs olyan számlája ahol parkol néhány ezer milliárd forint.
A költségvetési tartalék gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államnak van lehetősége tovább eladósodnia. (Ez jelenleg 30 000 milliárd forint körül van.)