A keresetek tavalyinál valamivel enyhébb növekedésére számítanak az elemzők az idei évben is, amiben a korábbinál nagyobb szerepet játszhatnak majd a kormányzati intézkedések.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset 11,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva az októberi reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 378 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberre, a költségvetési szektorban, közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy
a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is kétszámjegyű szinten a bérnövekedést.
Ez várhatóan a tavalyi év utolsó két hónapjában is kitart majd, de 2020-ban már egyszámjegyűre lassulhat a bérdinamika, döntően a munkaerőhiány kis mértékű mérséklődése miatt. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy év közben bejelentenek újabb bérrendezéseket a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy idén is 10 százalék felett emelkedjenek a bérek.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének megítélése szerint októberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a bruttó bérek a várakozásokat némileg meghaladó mértékben. 2020-ra a megállapított ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimumok miatt is 9 százalékot várhatóan meghaladó bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői, ami 5,5 százalék körüli reálbér növekedést jelent. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt
a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad Magyarországon.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy októberben a versenyszférában és a közszférában hasonló volt a bérek növekedésének üteme, mert a közszféra egy részén, például egészségügy egyes területein a bérek rendezésére került sor. 2020-ban a bérek tavalyinál némileg lassabb, de továbbra is erőteljes növekedésére számítanak a Századvég elemzői, az átlagos növekedés megközelítheti a 10 százalékot.
Ebben fontos szerepet játszhatnak majd a közszféra bérrendezései is, amelyeket több területen (például oktatás) is folytatni kell a munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében. A szociális hozzájárulási adó idei esetleges további csökkentése szintén a bérek növekedésének irányába hathat. A versenyszféra béremeléseit ugyanakkor mérsékli a külső környezet bizonytalansága.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség.
Nagy Márton szerint a kormány továbbra is azért küzd, hogy megvédje a családokat.
Óriási előnnyel vezeti a listát a portugál szupersztár, aki 2024-ben közel 100 milliárd forintnyi dollárt keresett.
„Magyar Péter bármit megtesz a pénzért: ezért árulta el a családját, a barátait, a közösségét. S ha kell, a hazáját is elárulja” – hangzik el a Fidesz szembesítő videójában.
Több jogszabály rendelkezéseiből is egyértelműen az következik, hogy nem jár juttatás a vesztegetés gyanúja miatt börtönben lévő polgármesternek – mondta lapunknak adott interjújában a budapesti főispán.
2010-ben összesen 1200 milliárd forint jutott az egészségügyre, 2024-ben viszont már 3200 milliárdból gazdálkodott az ágazat.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
