A három ázsiai ország a háborús történelem és a területi igények rabja, de a gazdaság fellendítéséhez együttműködésre lenne szükség – írja az SCMP.
A térség három gazdasága a földrajzi közelség, a hasonló kultúra és a szoros gazdasági kapcsolatok ellenére sem tudja félretenni az állandó rivalizálást, írja a lap.
A három ázsiai ország a második világháborút követően emelkedett fel, először Japán, majd Dél-Korea és végül Kína, de jelenleg Kína Ázsia legnagyobb gazdasága, Japán a második, Dél-Korea a negyedik, Indiát követve.
Fájó múlt
Kelet-Ázsia modernkori története során Japán Kínát és Koreát is gyarmatosította, majd egy háború Koreát osztotta két szembenálló részre az 1950-es években. Az évtizedek alatt Kína lett a világ leggyorsabban növekvő nagyhatalma, míg
Dél-Korea pedig egy feltörekvő regionális gazdasági és diplomáciai hatalommá vált.
A kínai-japán kapcsolatok jól alakultak a 2010-es években kisebb területi vitákat leszámítva, de a kínai-koreai kapcsolatokról ugyanez nem mondható el, mivel Szöul megállapodott az Egyesült Államok által épített végfázisú nagy magassági területvédelmi rakétavédelmi rendszer (THAAD) telepítéséről 2016-ban.
Ez a megállapodás a dél-koreai áruk és filmek nem hivatalos bojkottjához, valamint a Kínából érkező turizmus nagymértékű visszaeséséhez vezetett. A japán-koreai kapcsolatokat pedig leginkább a kereskedelem és a keserű harag írja le, amely még a megszállásból emlékéből fakad.
Az egyetlen igazi kötelék a gazdaság
Bár a múlt éket ver a három ország közé, a gazdasági együttműködés a legjelentősebb kötelék (lehet) a három kereskedelmi hatalom között. A három ország egyelőre annyit elért, hogy közösen igyekeznek egy szabadkereskedelmi egyezményt kialakítani, amely 1,5 milliárd embert fogna össze és olyan kereskedelmi nagyságrendet jelentene, amelynek mértéke
Kína számára azért fontos az egyezmény, mert azzal tovább növelhetné befolyását és a térség integritását, valamint ellensúlyozhatná az USA-val kialakult kereskedelmi háborút, mivel a szabadkereskedelmi egyezmény hatására
Ez a háromoldalú megállapodás előkészíthetné az utat Peking és Szöul számára a CPTPP-be (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership) való belépésre, ami egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely 11 csendes-óceáni országot érint, de az Egyesült Államokat nem. Az együttműködésből Kínát kizárták 2015-ben az Obama-kormány alatt, hogy ellensúlyozzák a kínai befolyás növekedését, Trump viszont már az USA-t léptette vissza az egyezménytől.
A Pew kutatóközpont szeptemberi globális adataiból kiderült, hogy a japánok 85, dél-koreaiak 63 százaléka van rossz megítéléssel Kínáról, így egy hármas kereskedelmi megállapodás talán a szimpátiát is növelhetné a résztvevő országok lakói között.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Egy ország már biztos nem fog kapni orosz energiát.
„Mit hittél, lányneveldébe jelentkezel?” – tette fel Pálinkás Szilveszternek a kérdést a szókimondó tiktoker.
A 2026-os CPAC Hungary egyik kiemelt vendége Geert Wilders szerint Európa egész érdeke, hogy Orbán Viktor maradjon Magyarország miniszterelnöke.
