Olyan lázadás volt Amerikában, ami mindenki életét meg fogja változtatni
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő – állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.
A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt – olvasható a BBC hírportálján.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.
Természetes védekezés
A szakemberek megállapították, hogy mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére.
A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy
az öregedéssel összefüggő gének nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott életkorban,
mint más növényeknél, például a fűféléknél és egynyári növényeknél.
„A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja” – magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. Hozzátette: „ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek.”
Kívülről sérült, belülről egészséges
Mindez azt jelenti, hogy bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek „odabent”.
Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, köztük az óriás mamutfenyő esetében is, amely „tele van antimikrobiális kemikáliákkal.”
A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) munkatársa, Mark Gush, a tanulmányhoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy
a világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő
(Pinus longaeva).
„A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések” – tette hozzá a szakember.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.