Kína, felismerve a folyamatosan változó energiaigényeket, nagy hangsúlyt és tőkét fektet a megújuló energiaforrásokba és a jövőben nagyhatalommá válhat az energiapiacon.
Korábban az Egyesült Államokban és Európában határozták meg az energiatermelés világtrendjeinek alakulását, azonban ez a jövőben megváltozhat a hatalmas kínai tőkének és befektetéseknek köszönhetően. Abu-Dzabi a világ legnagyobb napenergia projektjébe vágott bele, amelyhez keletről érkezik a segítség. Abu-Dzabi kínai és japán vállalatokkal működött együtt a beruházásban, amelyet 2019-ben nyitottak meg. Az erőműben
3,2 millió napelem található, összesen 1,18 gigawatt teljesítménnyel.
Növekvő kereslet az energia iránt
Az együttműködés annak köszönhető, hogy Kína erősen támogatja a napenergia fejlesztését, mivel a döntéshozók szerint ez lehet az alternatívája a fosszilis energiahordozóknak. A folyamatosan növekvő népesség és fogyasztás miatt Ázsiának fontos megtalálnia a fenntartható energiaforrásokat, hogy kielégítse az újonnan megjelenő igényeket. A BP jelentése szerint
2040-ben a globális energiakereslet 43 százaléka Ázsiában jelenik majd meg
és ebben az évben az éves növekedés 50 százaléka ezen a régióban realizálódik az OECD országok között.
Kína, mint napenergia nagyhatalom
Kína a napenergia termelésének élvonalában jár, mivel 2017-ben a világ összes napenergiájának 72 százalékát az országban termelték, míg ez a szám az Egyesült Államokban csak egy, Európában pedig két százalék. Kína nemcsak a napenergiában vezet, hanem a vízerőműveket tekintve is az élvonalba tartozik.
Ha a vízerőműveket nem számítjuk, akkor is Kínában található a megújuló energiakapacitások közel harmada,
negyede Európában, míg az Egyesült Államokban csak a 14 százaléka.
Az egyre növekvő energiakeresletet és az elektromos közlekedés térnyerését Kína teljes mértékben ki akarja aknázni. Az országban gyártják a lítiumion-akkumulátorok kétharmadát, amelyet aztán elektromos autókban, laptopokban és telefonokban használnak fel. Kína a harmadik legnagyobb lítium kitermelő és egyre inkább terjeszkedik, mert már Chilétől is vásárol nyersanyagot – az ország a világ második legnagyobb kitermelője Ausztrália után.
Egy svájci vállalat szerint az olaj iránti kereslet 2034-ben fog kicsúcsosodni, így addig van ideje felkészülnie az országoknak a váltásra.
Megújuló geopolitika
„Óriási támogatást adunk Kínának, amikor sorozatos büntetésekkel és széndioxid-szabályokkal sújtjuk az egyik utolsó megmaradt európai ipari sikerágazatot. Hazaárulás, hogy a tervgazdálkodást folytató Brüsszel arra kényszeríti az európai cégeket, hogy Kínától vásároljanak eurómilliárdokért akkumulátorokat, mert fájdalmasan hiányzik majd ez a pénz az európai gazdaságból” – nyilatkozta a Makronómnak Várkonyi Gábor autóipari szakértő.
„Azt látjuk, hogy Kína nagyon brutálisan erőlteti az elektromos-autó kérdést és azért erőlteti, mert a kínaiak nem képesek versenyre kelni a hagyományos európai autóipari technológiákkal. Nincsen emögött semmiféle környezetvédelmi megfontolás vagy magasztos ideológia. Csupán annyi, hogy Kína teret akar nyerni az autógyártásban, de az európaiakkal nem tudja felvenni a versenyt” – tette hozzá Várkonyi, aki azt is elmondta, hogy „ha viszont az elektromos autózás lesz mindenhol a kívánt és elérendő cél az unión belül is, akkor Kínának nyert ügye van, mert az európai versenytársait megkerülte. Az európaiak és Kína elektromos autózásban már egyszerre és ugyanúgy állnak a startvonalra.”
Várkonyi szerint „Kína más pályára terel minket egy olyan játékban, amiben eddig száz év előnyünk volt. Korea ezt még nem tehette meg, ők a nyolcvanas évek végén pörgették fel és kezdték komolyan venni az autóipar fejlesztését. Kellett nekik harminc év ahhoz, hogy világszintű játékosokká váljanak. Harminc év megfeszített munkája és nagyon kemény állami támogatás kellett a hazai cégeiknek, hogy létrehozzanak egy olyan autóipart Koreában, ami világszinten is a 4-5. helyen van. De a koreaiaknak még az európai és amerikai gyártókkal azok saját pályáján kellett felvenni a versenyt. Nem mást kellett gyártaniuk, hanem ugyanazt, csak jobban. Kína viszont nem menne végig ezen az évtizedes folyamaton és inkább az elejétől kezdené a versenyt. Tudja, hogy mára a hibrid vagy elektromos autókhoz szükséges alkatrészek az ő kezében vannak.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
