Okostelefonos fotóval méri a marhák súlyát egy magyar vállalkozás

Innováció a hagyománykövető piacon

„Nem mondható az, hogy el lennénk maradva az agrárium digitalizációjában a nyugathoz képest, de a pénzügyi lehetőségeink szerényebbek. Általában a legkevésbé digitalizált szektorról beszélünk, ami nagyon hagyománykövető, ezért lassabban mozdul a piac. Tény, hogy azzal kell megküzdenünk, hogy el kell fogadtatni e technológiákat, hiszen e szektorokban dolgozó emberek, cégek, gazdálkodók nem szoktak ehhez hozzá” – sorolja a kihívásokat Boromisza.

Szerinte mindenki szeretné a hatékonyságot növelni, a kérdés ennek a mikéntje, az agráriumban pedig hajlamosak a hagyományosabb megoldások felé tekinteni. Az IT-eszközök vagy a menedzsment-szoftverek használata még kevésbé jellemző, de cél, hogy a kimutatásokat, a tervezéseket vagy épp a súlymérést is digitális technológiákkal valósítsák meg.

„Nehéz megértetni egy hagyományos rendszerben, hogy a hatékonyság növelése nélkül az olcsóbb termelésből fakadó piaci előnyét is el fogja veszteni, mert nem az olcsóság, hanem a hatékonyság az, ami hosszú távon a felszínen tart egy vállalkozást” – mutat rá az igazgató.

A marhák mérésére eddig nem volt jó megoldás

Mikor felvetjük, hogy nem mindenki örülne, ha egy fotóból tökéletesen meg lehetne állapítani a korát vagy a testsúlyát, Boromisza Gergely elmondja, hogy a szoftverfejlesztésben minden lehetséges, csak idő és pénz kérdése. 

„Viccet félretéve, mi nem ilyen irányokban mozgunk, de vélhetően lehetséges gépi tanulással. Ez egy nagyon erősen kutatott terület”. Hozzáteszi, hogy megfelelő kutatással és adatbázissal valószínűleg egy ember testsúlyát is meg lehetne határozni, de kérdés, hogy ennek lenne-e előnye a jelenleg alkalmazott mérlegekhez képest – mutat rá egy nagyon fontos szempontra, miszerint attól még, hogy egy újítás lehetséges, nem biztos, hogy szükséges is. 

A marhák esetében azonban sokkal nehezebb a testtömeg lemérése. „Szemben az emberekkel vagy kistestű állatokkal, a szarvasmarhák mérése nehézkes.

Ezek azok a hatások, amit a felelős tartók el akarnak kerülni.” Hozzáteszi, hogy a súly, mint információ alapvető a húsmarha tartásban, így folyamatosan követni kell a marha tömegének változását. 

„Az üzem hatékonysága azon múlik, hogy az állatok megfelelően híznak-e, hogyan hasznosítják a takarmányt. További olyan vezetői döntések is a tömegen alapulnak, amelyek alapvetően kihatnak egy gazdaság életére, például az értékesítés, a takarmányozási döntések vagy a párosítás kérdéseivel kapcsolatban. Ezek a döntések megfelelő információ hiányában csak becsléseken alapulnak. A marhák súlyát tehát folyamatosan ismerni kell, de nem terelhetjük őket állandóan egyenként az óriási mérlegekre” – mutat rá a problémára Boromisza.

95 százalékos biztossággal mérik a marhát

A cég alkalmazása már elérhető a Google Play áruházban, viszont az alkalmazáshoz szükséges egy hardver is, amelyet a mobilhoz kell csatlakoztatni, illetve magára a szoftver használatára elő kell fizetni. 

„Miután ezekkel rendelkezünk, az alkalmazás egy fotóból és pár paraméterből becsli meg az állat élőtömegét. A fotó készítése után, a felhasználónak kell egy sziluettet igazítania az állat bizonyos pontjaira illetve megadni az állat fajtáját, korát, nemét. Ebből tudunk az algoritmusunk segítségével 95 százalékos átlagos hibahatárral mérni” – mutat rá a bámulatos pontosságra.

„Fontosnak tartottuk és tartjuk most is, hogy a legnagyobb szabadságot biztosítsuk a felhasználónak, hogy a lehető legkönnyebben tudja használni az eszközt, ezért

– hangsúlyozza az igazgató, ami azt jelenti, hogy még egy sötét épületben, rácsokon keresztül is elkészülhet a pontos mérés a telefonnal.

Külföldön már többen használják, mint itthon

A cég alapítóinak jelenleg nincs tudomásuk hasonló termékről, bár sok ilyen irányú kutatást ismernek korábbról. Már jelen vannak az Európai Unió több országában és Dél-Amerikában is, már most is több felhasználójuk van külföldről, mint itthonról. Azok számára akik használják, nagy segítséget jelent az alkalmazás – derül ki visszajelzésekből.

„Egyik oldalról fejlesztjük a felhasználói igények alapján a termékeinket, hogy szélesebb igényeket szolgáljon ki és így növelni tudjuk a bevételeinket, másrészről további befektetőkkel tárgyalunk újabb lehetséges tőkebevonásról” – árulja el az igazgató.

„Jelenleg a feladat az, hogy minél szélesebb körben jussunk el a végfelhasználókhoz, azokhoz a hagyományos gazdálkodókhoz, akiknek meg tudjuk mutatni, hogy ez a termék tényleg segíti a munkájukat. A következő időszakban a termékfejlesztések azt célozzák, hogy szélesítsük a felhasználói kört. Ennek van szervezeti, termékfejlesztési és marketing vonatkozása is, ami főleg külföldre kell, hogy irányuljon” – mutat rá Boromisza Gergely.

„Közvetlen állami támogatást nem kaptunk, de a HiVentures kockázati tőkealap a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújt finanszírozást. Pozitív hatással volt a hazai startup-világra és ökoszisztémára, hogy az állami szereplők is részt vesznek a finanszírozásban” – húzza alá.

Magyarországon akarnak fejleszteni

„Nagyon sok magyarországi cég van, amely úgynevezett copycat, azaz már eleve egy külföldi megoldást másolnak azzal a céllal, hogy ha egy külföldi cég kinövi magát és piacot akar vásárolni, akkor majd őket vásárolja fel, ez egy tipikus startup-stratégia. Van példa persze arra is, hogy egy kreatív ötletet felvásárolnak, ez az agyvásárlás esete, mikor a tehetségeket a céggel együtt vásárolják meg. Mi igyekszünk a jövőben is ide fókuszálni a tevékenységünket, hogy a fejlesztés is itt legyen Magyarországon” – mondja el az igazgató.

„Ha nem forradalmi ötlet, akkor a marketinggel kell ügyesnek lenni, ha pedig forradalmi, akkor meg kell valósítani és el kell fogadtatni a felhasználókkal” – avat be a vállalati lehetőségekbe Boromisza. Szerinte az AgroNinja viszonylag nagy hátrányból indul: „az ország kicsi és nyelvileg viszonylag zárt, még ha el is érünk minden tartalmat. De nincsenek nyelvrokon tömegek körülöttünk.

Gondoljunk egy amerikai belpiacra. Könnyebb a piacra lépésük, mert ott van egy 300 milliós piac és ha azon a piacon otthon megerősödik, akkor Európába már úgy léphet be, hogy megjött a nagy cég.”

Magyarországról belpiacról nem fog soha senki megerősödni így. Az európai egy jóval szabdaltabb piac nyelvileg és szabályozásilag is – hangsúlyozza az európai gazdaság gyenge pontjait Boromisza.

(Fotók: AgroNinja Facebook)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.