Ilyet még nem láttunk: rongyként csavarható az LG új kijelzője
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
Hudecz Attila multicégek vezetői pozícióit adta fel azért, hogy saját vállalatot építsen, 15 éves tapasztalatát arra fordítva, hogy növénytermesztés helyett növénygyártásról beszélhessünk a jövőben.
Növénygyáros startupper
„Az élelmiszerellátás biztonságát szeretnénk javítani, illetve ezen felül vannak olyan növényi alapanyagok, amelyek utánpótlása kiszámíthatatlan minőségben és mennyiségben is. Erre kínálunk egy megoldást” – kezdi a motivációjával Hudecz Attila, akit pénteken délután fél hatkor sikerül elérnünk egy elhúzódó megbeszélés után. A legtöbben már rég hazaindultak munkahelyükről, de Attilát ez nem zavarja, ahogy az sem, hogy nagyjából feleannyit keres most, mint a multis időszakban.
Lelkesen folytatja: „a Growberry technológiájával gyógynövények és fűszernövények termesztése is egyszerűbbé válhat, azaz korántsem zöldségekről és gyümölcsökről van kizárólag szó. Az ipari szereplőket célozzuk most és egyelőre a fűszernövények és a zöldség-gyümölcsök közül is a specialitásokra kell céloznunk, ott nagyobb a profitabilitás. De később tervezzük bővíteni a termékskálát.”
A skandináv télbe vinnének friss zöldséget
Jelenleg a cég a növénygyárak építését, fejlesztését és támogatását tűzte ki célul. „El tudjuk képzelni akár kisipari formában specialitások termesztését a városban egy jól szigetelt pincét átalakítva, vagy akár több ezer négyzetméteres növénytermesztő üzemeket is fel tudunk szerelni. Olyan partnereket keresünk, akikben van vállalkozói szellem és tapasztalat, mert ennek ugyanúgy van kockázata, mint minden más vállalkozásnak” – mondja a cégalapító.
Magyarország után mindenképpen a skandináv országok felé mozdulnának, ahol más módszerekkel nem könnyen lehet megtermelni a helyi igényeknek megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket.
Az otthoni felhasználókat azért nem célozzák, mert Magyarországon várhatóan szerény kereslet lenne egy háromszázezer forintnál drágább otthoni növénytermesztő gépre. Külföldön pedig a cél inkább az ipari felhasználás. Az otthonok felszerelése helyett a cég célja inkább az, hogy létrejöjjön egy lokálisabb mezőgazdaság, az eszközeik segítségével és a határokon belül az éghajlatilag kevésbé szerencsés országok is meg tudják termeszteni azt, amit helyben elfogyasztanak.
„A széndioxid-lábnyom csökken, ha nem utaztatjuk a terményeket át a fél világon,
takarékosabb megoldás, kiszámítható termelést tesz lehetővé, ami a változó klíma mellett felértékelődik” – teszi hozzá Hudecz Attila.
A jövő nem, az elszántság biztos
A technológiát még tökéletesíteni kell, „hiszen ha most tudnánk, hogy ezzel jobban megéri, mint a hagyományos mezőgazdaság, akkor már mindenki ezt csinálná, ezért áll előttünk egy kis munka”. A cégvezető szerint valahol ott tart ez az iparág most, ahol az elektromos autógyártás tartott 15 éve és akkor még senki nem látta, hogy a jövő milyen irányba mozdul majd.
Persze nem a Growberry kezdte a fejlesztéseket és külföldön már hosszabb ideje foglalkoznak a témával más vállalatok, így valószínűleg nem 15 év kell ahhoz, hogy komoly fellendülés jöjjön a technológia elterjedésében.
Növények új megvilágításban
„A versenyelőnyünk az lesz, hogy jó lesz a gép előállítási költsége. De lehetne az egészet még hatékonyabbá tenni, ezért fejlesztünk és innoválunk, hogy minél hatékonyabban állítsunk elő növényeket. Például csak olyan fénnyel világítsuk meg a növényeket, amire valóban szükségük van, nem pedig egy teljes spektrumú lámpával, ami olyan fotonokat is kibocsát, amiket a növények nem is hasznosítanak” – mond példát Hudecz.
A termesztéshez használt hardver tervezésétől az összeszerelésig minden saját tudás alapján történik, de a jó áron és minőségben kapható alkatrészeket, például a ledes világításhoz használt diódákat, vagy a szivattyút beszállítóktól szerzik be. Jelenleg 40-50 százalék a saját fejlesztésű alkatrészük és van olyan is, amelyből nem is éri meg sajátot fejleszteni az alapító szerint.
Megérkeztek az első ügyfelek
„Szerencsére megvannak az első ügyfeleink, most szeretnénk egy egymillió euró körüli összeget behozni a cégbe. Ez kell ahhoz, hogy rendesen működő céggé váljunk. Egyre több igény érkezik és ezeket megbízhatóan és stabilan ki kell elégíteni, amihez tőkeinjekcióra van szükség. Fel kell építeni a csapatot, a gyártási láncot, a raktározást. Rendes otthont kell teremteni a cégnek” – sorolja a feladatokat az alapító.
„Szerencsére a Hiventures, a jelenlegi befektetőnk abszolút mellettünk áll, egy társbefektetővel pedig remélhetőleg szintén meg tudunk egyezni” – bizakodik Hudecz Attila.
Nem a gép, hanem a tudás lesz az érték
„Hogy megértsük, mi ebben az innovatív, ahhoz tudni kell, hogyan növekednek a növények. Minden növénynek van egy ideális termesztési eljárása: milyen hőmérsékletet, tápanyagokat, fényt szeret és hasznosít. Ebből egy recept, egy koktél áll elő a különböző növényekre, így lehet megoldani a hatékony termesztést. Olyan rendszert fejlesztünk, amelyben könnyen és nagy mennyiségben lehet kísérletezni a különböző mixekkel, így jó megoldásokat tudunk nyújtani a termesztőüzemek létrehozására is” – mutat rá, hogy a cég versenyképessége a kísérletezés során felhalmozott tudáskincsben rejlik majd.
„A cég legnagyobb értéke a növénytermesztési tudás és a különböző növények által leginkább kedvelt feltételek ismerete, ami egy adatvagyont jelent. Az adat és az információ persze csak a megfelelő eszközök birtokában, a cég termesztő berendezésével használható” – húzza alá.
Mint mondja, a cég akkor maradhat magyar kézben, ha elég nagyra tud növekedni ahhoz, hogy ne legyen felvásárlási célpont. „Stratégiánk, hogy Kelet- és Közép-Európában és Észak-Afrikában terjeszkedünk, ahol hatalmas igény és érdeklődés van. Ha itt sikerül megerősödnünk és nagyra növekednünk, akkor meg tudunk jelenni egy nagyobb magyar gyökerű szereplőként a világpiacon” – mutat a külpiaci irányokra az alapító.
Bevallja azért, hogy „ez a technológia a világ sok részén nem annyira úttörő, mint amennyire itthon annak számít. Ha már vannak a környezetünkben olyan piacok, ahol stabil vásárlói igény van és meg is ismertük azokat, akkor kezdetben kevésbé érdemes olyan piacokra lépni, ahol nagyobb eséllyel véreznénk el a küzdelemben”.
Vadkendertől a paradicsomig
„Gyakorlatilag a vadkender termesztéséhez használatos módszer miatt terjedt el a köztudatban a hidropóniás, hidrokultúrás növénytermesztés, de ezt a világon salátától és paradicsomon át sok növényre használják. Mivel kezdetben a technológia nagy költségekkel járt és elég drága volt, ezért a legprofitábilisabb terményt kezdték vele termeszteni, akkor ez a marihuána volt. Manapság az orvosi célú kannabisz megtermesztése iránt érdeklődnek sokan, ami az USA-ban hatalmas piac, mert az ópiát tartalmú gyógyszerek – amelyektől nagyon könnyű függővé válni – kiváltására az orvosi marihuána nagyon jó alternatíva lehet” – mesél egy potenciális üzleti lehetőségről. „Rajta tartjuk a szemünket ezen a piacon is, de amíg nincs meg az unióban a kellő törvényi háttér, nem szeretnénk erre koncentrálni”.
De mi motivál valakit arra, hogy növénytermesztési technológiát fejlesszen multis karrier után? „Nagyon sok csalódás ért főleg gyermekkoromban a növénytermesztéssel kapcsolatban, láttam, hogy mennyire kemény munka ez és a száraz időjárás, a rovarok, a fertőzések könnyen tönkreteszik az egész éves munkát. Ezért próbáltam messzebb tartani magam ettől. Akkor kezdett érdekelni a dolog, mikor láttam, hogy létezik egy módszer, ami teljesen kiszámíthatóvá teszi ezt. Mikor először megtermesztettem magamnak kontrollált körülmények között egy növényt, az nagy sikerélmény volt, hiszen még nekem is sikerülhet, akinek egy szobanövényt sem sikerült életben tartania sokáig. Ekkor az jutott eszembe, hogy ha hozzáértő emberek kezébe a megfelelő technológiát adjuk, akkor az csodákat tud művelni, és ezért kezdtem el felépíteni a céget” – avat be a személyes motivációjába Hudecz Attila.
Kevés a sikeres startupos itthon
Vállalkozói tippek iránt is érdeklődünk a karrierváltó cégvezérnél. „Nem könnyű más cégalapítóknak bátorító szavakat mondani. Érdekes személyiséget kíván az egész, nagyon erősen kell hinni, elszántnak és határozottnak lenni, de közben be kell tudni fogadni a tanácsokat. Teljesen más műfaj, mint amit az iskolában vagy alkalmazottként tanulunk. Akkor van esély sikeressé válni, ha hajlandóak vagyunk tanulni azoktól, akiknek sikerült. Ez azért nehéz, mert
sok az önjelölt szakértő és kevés az, aki tényleg alapos tudással rendelkezik.
Sokat kell olvasni, sok emberrel kell beszélni, így az ember megtanulja, hogy kinek a szavára érdemes figyelni, illetve el kell olvasni a megfelelő szakirodalmat” – hangsúlyozza a mindentudó startup-kuruzslók helyett a hagyományosabb tanulási utak fontosságát.
„Vannak ugyanis olyanok, akik lehet, hogy más iparágakban, más körülmények között jó tapasztalatokat szereztek, de ez nem feltétlenül használható a startupoknál, vagy csak azt adják vissza sokan, ami könyvekből megtanulható, de nincs saját tapasztalatuk.
Kevés az igazán sikeres startupos itthon, akitől a tényleges gyakorlati kérdéseket meg lehet kérdezni”
– mondja.
A vállalkozói csapdákra tereljük a szót. Hudecz elmondja, hogy „a legnagyobb hiba, ha szerelembe esünk a saját termékünkkel, beleszeretni egy ötletbe úgy, hogy nem mérjük fel a valós piaci igényt. A másik gyakori probléma, hogy a termékfejlesztési szakasz sosem ér véget és beleölünk minden pénzt, hogy aztán később kiderüljön, számos funkcióra nem is lett volna szükség”.
Felét keresi, mint a multinál, de megéri
„A tőkeemelés után ügyvezetőként fogom a felét keresni annak, amit a multiban kerestem. De cserébe olyan dolgot csinálok, amit élvezek, ami mindennél többet ér. A munkaidőt sokkal hatékonyabban kell eltölteni, mint egy multi alkalmazottjaként –
nincs kávézás, nincs csetelés a kollégákkal, nincs üresjárat,
ez egy startup életébe nem fér bele. Ennél sokkal nehezebbek a körülmények” – mutat rá a cégépítés szépségeire.
A korunkban általánosan megfigyelhető „kevésbé termelékeny állásokról” és a folyamatosan nyúló munkahelyi kávészünetekről elmondja, neki is voltak kiábrándító élményei a korábbi munkahelyein.
„Előfordulnak üresjáratok és kevésbé intenzíven kell dolgozni egy olyan cégnél, aminek van egy stabil, beállt éves profitja. Tízezer embernél ha egy-két vagy száz fő nem dolgozik olyan jól, azt a cég nem fogja megérezni, de nálunk ha ötből egy-két ember lazsál, azt máris megérezzük. Meglepő volt, amikor a nyugisabb munkakörből belecsöppentem valamibe, ahol
minden órában mérlegelni kell, hogy azt a lehető leghasznosabban töltöttem-e el,
érdemes folyamatosan mérlegelni, hogy az-e a legjobb, ha válaszolok egy emailre, felhívok egy ügyfelet vagy beszélek a csapattal” – ecseteli annak a fontosságát, hogy a cég minden alkalmazottja a lehető leghasznosabban töltse el az idejét.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.