A hadiipar a 2008-as gazdasági világválsággal szinte teljesen eltűnt.
„A hadiipar egyes időszakokban jelentős szeletnek számított a magyarországi ipar képzeletbeli tortájában. A második világháborút megelőző években és a háború alatt is számottevő fejlesztő- és termelőtevékenység folyt az országban, és nem kellett ahhoz sem sok idő, hogy a háborús pusztítás után a termelés újra felpörögjön. A tervutasításos rendszer által biztosított keretek és a hidegháború ennek kiváló táptalajt szolgáltatott, az ipari teljesítmény a korszak utolsó éveiben érte el a csúcspontját.
1988-ban 20 milliárd forint értékű hadiipari termelésről beszélhettünk, amely az akkori ipari termelés 2 százalékát adta.
Nagyjából negyven cég és 18 ezer munkavállaló dolgozott a területen, amely hatással volt a polgári ipar több szegmensére, például a műszeriparra, a vegyiparra és a szórakoztatóelektronikai iparra is.
A kétpólusú világrendszer felbomlása, majd a rendszerváltás alapjaiban rengette meg az ágazatot, hiszen két fronton is keresletcsökkenés lépett fel: a belföldi igény a haditechnikai eszközökre gyakorlatilag eltűnt, a Varsói Szerződés biztosította exportpiacok pedig megszűntek. A fő gond az volt, hogy
a gazdasági átalakulást megfelelő szakmai megalapozottság és stratégia nélkül próbálták lekövetni,
a tervgazdálkodás után a piacgazdaság nem jelentett megfelelő alternatívát a korábbi volumen visszaállításához. A folyamatnak a gazdaság egészére erős negatív hatása volt, a hadiipar pedig az egyik legsúlyosabban érintett ágazatnak számított –
a 90-es évek végére először elhanyagolható méretűvé zsugorodott, majd a 2008-as gazdasági világválsággal szinte teljesen eltűnt.
A 2010-es évek eleje volt a fordulópont, amikor a kormány több hosszú távú tervvel állt elő, köztük a jelenleg is létező Irinyi-tervvel, amely azokat a hazai vállalatokat támogatja, amelyek élen járnak a technológiai megújulásban, és példát mutatnak a gazdaságosabb, költséghatékonyabb, fenntarthatóbb gazdálkodásban is.”
Borítókép: MTI/Mohai Balázs
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
A szakértő szerint határozottan felfutóban van hazánk.
Bár még mindig kicsit visszafogottan, félve a gondolatrendőrség fasizmust kiáltó ítéletétől, azért néha-néha kezdünk kiállni magunkért. Ungváry Zsolt írása.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője szerint mindenki jól jár a a tranzakcióval.
A polgárháború szónak még az emlegetését is utasítsuk el, a sanda célozgatások, erőszakra való bujtogatások és provokációk visszafelé fognak elsülni.
A Tisza Párt elnökének ukrán kém barátja büszke, hogy idegesítheti a magyarokat.
Még egy szocialista román asszony is aktívabbnak bizonyult a magyar baloldal üstökösénél.
