A hadiipar a 2008-as gazdasági világválsággal szinte teljesen eltűnt.
„A hadiipar egyes időszakokban jelentős szeletnek számított a magyarországi ipar képzeletbeli tortájában. A második világháborút megelőző években és a háború alatt is számottevő fejlesztő- és termelőtevékenység folyt az országban, és nem kellett ahhoz sem sok idő, hogy a háborús pusztítás után a termelés újra felpörögjön. A tervutasításos rendszer által biztosított keretek és a hidegháború ennek kiváló táptalajt szolgáltatott, az ipari teljesítmény a korszak utolsó éveiben érte el a csúcspontját.
1988-ban 20 milliárd forint értékű hadiipari termelésről beszélhettünk, amely az akkori ipari termelés 2 százalékát adta.
Nagyjából negyven cég és 18 ezer munkavállaló dolgozott a területen, amely hatással volt a polgári ipar több szegmensére, például a műszeriparra, a vegyiparra és a szórakoztatóelektronikai iparra is.
A kétpólusú világrendszer felbomlása, majd a rendszerváltás alapjaiban rengette meg az ágazatot, hiszen két fronton is keresletcsökkenés lépett fel: a belföldi igény a haditechnikai eszközökre gyakorlatilag eltűnt, a Varsói Szerződés biztosította exportpiacok pedig megszűntek. A fő gond az volt, hogy
a gazdasági átalakulást megfelelő szakmai megalapozottság és stratégia nélkül próbálták lekövetni,
a tervgazdálkodás után a piacgazdaság nem jelentett megfelelő alternatívát a korábbi volumen visszaállításához. A folyamatnak a gazdaság egészére erős negatív hatása volt, a hadiipar pedig az egyik legsúlyosabban érintett ágazatnak számított –
a 90-es évek végére először elhanyagolható méretűvé zsugorodott, majd a 2008-as gazdasági világválsággal szinte teljesen eltűnt.
A 2010-es évek eleje volt a fordulópont, amikor a kormány több hosszú távú tervvel állt elő, köztük a jelenleg is létező Irinyi-tervvel, amely azokat a hazai vállalatokat támogatja, amelyek élen járnak a technológiai megújulásban, és példát mutatnak a gazdaságosabb, költséghatékonyabb, fenntarthatóbb gazdálkodásban is.”
Borítókép: MTI/Mohai Balázs
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A házelnök amellett, hogy ismertette Ukrajna uniós tagságának veszélyeit, beszélt arról is, hogy miért süllyedt olyan mélyre a magyar közbeszéd, illetve az EU és a V4-ek jövőjét is mérlegre tette.
„Ezen a napon dőlt meg a kommunizmus” – emlékezett vissza a kormányfő a Hősök terén elmondott beszédére.
Elkészültek az új repülőgépek és befejeződött az első magyar pilóták kiképzése.
Sokan e gesztushoz kötik a rendszerváltás utáni időszak médiaháborújának kezdetét.
Holló István ténykedése során közvetlenül tartott kapcsolatot a honvédelmi terület egykori magas rangú vezetőjével.
Az orosz gazdaság bajban van, és egyes vélemények szerint csak a hadiipar húzhatja fel.
Az időzítés sem lehet véletlen.
A magyar diplomácia vezetője a Védelmi Tanács ülése előtt szólalt meg.
