Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva azt emelte ki, hogy egyre kisebb a tér a munkanélküliségi ráta csökkentésére, vagy a foglalkoztatás javulására. Az egyik lehetőség a munkaerőpiacra terelni a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők táborát, az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Ezek száma viszont csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék pedig a KSH-adatok szerint egyenetlenül oszlik el az országban: a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 ember, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16-an is vannak. Viszonylag sokan vannak azok is, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint ezért
fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka ösztönzése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az aktivitási és a foglalkoztatottsági ráta magas szintje továbbra is feszes munkapiacot jelez, illetve azt, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság.
Az elkövetkező hónapok kérdése leginkább az, hogy az európai növekedés lassulásának esetleges begyűrűző hatásai érdemben csökkentik-e a magyar munkapiac feszességét. Az Erste Bank alap-előrejelzése stabil, 3,3-3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít, azonban a növekedési aggodalmak erősödése nyomán látnak kockázatokat arra, hogy az elkövetkező negyedévekben a munkanélküliségi ráta is némileg emelkedik.
(MTI)