A munkaerőpiaci adatokban semmi jele annak, hogy a gazdaság más területein már érzékelhetők a növekedés lassulásának első rezdülései, inkább a kicsit távolabbi jövő kérdése, vajon a nyugat-európai gazdaságok lefékeződése mennyiben hat Magyarországon – így kommentálták az elemzők a KSH legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint a július-szeptemberi időszakban, azaz a harmadik negyedévben, 4 millió 521 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 70,3 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hónapok tendenciáit figyelve megállapítható, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított munkanélküliség gyakorlatilag stagnál. A foglalkoztatottság eközben enyhe emelkedést mutat.
A legfrissebb KSH-adatok nem befolyásolják az eddig kialakult képet, miszerint
Habár a lassulás első jelei már érzékelhetőek a gazdaság más területein és a felmérések is azt jelzik, hogy a vállalatok későbbi munkaerő iránti igénye mérséklődik, ebből a munkaerőpiaci adatokban még nem érzékelhető semmi. Az idei év hátralévő részében várhatóan a munkanélküliség már érdemben nem tud csökkenni és jövőre is stagnálásra számítanak az ING Bank elemzői.
Növelni kell az oktatás színvonalát
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látja, hogy a foglalkoztatottság tartósan magas szinten áll, a további emelése egyre nehezebb feladat. A szabad munkaerőt a munkába álláshoz egyre inkább képezni kell, illetve
A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz mért minimális növekedése feltehetően szezonális hatásokkal magyarázható. A magas foglalkoztatási szint fenntartását hosszú távon az oktatás színvonalának növelése segítheti elő, tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet hogy a 20-64 éves korosztály 75,4 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, a cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A munkanélküliségi ráta a Takarékbank vezető elemzője szemében azt mutatja, hogy a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami vélhetően a képzettség hiányára vezethető vissza. A munkaerőpiac láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal.
Változó területi eloszlás
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva azt emelte ki, hogy egyre kisebb a tér a munkanélküliségi ráta csökkentésére, vagy a foglalkoztatás javulására. Az egyik lehetőség a munkaerőpiacra terelni a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők táborát, az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Ezek száma viszont csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék pedig a KSH-adatok szerint egyenetlenül oszlik el az országban: a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 ember, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16-an is vannak. Viszonylag sokan vannak azok is, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint ezért
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az aktivitási és a foglalkoztatottsági ráta magas szintje továbbra is feszes munkapiacot jelez, illetve azt, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság.
Az elkövetkező hónapok kérdése leginkább az, hogy az európai növekedés lassulásának esetleges begyűrűző hatásai érdemben csökkentik-e a magyar munkapiac feszességét. Az Erste Bank alap-előrejelzése stabil, 3,3-3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít, azonban a növekedési aggodalmak erősödése nyomán látnak kockázatokat arra, hogy az elkövetkező negyedévekben a munkanélküliségi ráta is némileg emelkedik.
(MTI)
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Már csak az a kérdés, hogy kinek a kérésére módosították a publikált képeket.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
A droghasználat nem „roma probléma”, hanem társadalmi egyenlőtlenségekkel összefüggő jelenség.
