Egy nagy presztízsű szakcég ránk vonatkozó adatát említeném, ami több mint kétéves hazai GDP-méretű „elpiacosítást” (értékvesztést) említ esetünkben.
„A világpiacról van szó, aminek hatásaitól – legyenek bár kellemetlenek ránk nézve – valóban mi sem függetleníthetjük magunkat. Fősodorbeli felebarátaink szerint hosszabb távon a piac automatizmusai révén minden helyrebillen, az egyensúlytalanságok megszűnnek.
A piac mindenhatóságának szinte ikerfogalma a gyenge állam elmélete és annak igenlése,
mondván, hogy kár az állami szintű erőlködés az időleges kártékony hatások elhárítására, mert az nagyon sokba kerül – sokkal többe, mint ha a piac vág rendet és hoz létre új egyensúlyt. Közgazdaságtant oktató egyetemeink és főiskoláink a rendszerváltoztatás után
hangyaszorgalommal másolták át tananyagaikba az erről szóló nyugati tantételeket,
és azóta már sajátjukként oktatják, minden ellenvéleményt kizárva. A tudományos minősítők, akik azt hivatottak megítélni, hogy mi is a közgazdaságtudomány, alternatívát még ma sem ismernek, és főként nem ismernek el. Nem annak részletezése most a cél, hogy mibe került ez nekünk az elmúlt harminc évben. Az örök tanulság okán, mégis az ezzel foglalkozó nagy presztízsű szakcég (Tax Justice Network) ránk vonatkozó adatát említeném, ami több mint kétéves hazai GDP-méretű »elpiacosítást« (értékvesztést) említ esetünkben.
Ezzel világszinten is dobogóra kerültünk számos »elpiacosított«, jobb sorsra érdemes ország között.
(...)
Úgy gondolom, hogy az 1973-ban kezdődött pénzügyi hadműveletnek a piachoz, annak automatizmusaihoz semmi köze nincs. Külön nem kell részletezni, hogy mind az olaj ára, mind a dollár aktuális árfolyama alapvetően határozza meg a világpiacra kerülő áru- és szolgáltatástömeg árfekvését, beleértve a nemzeti valuták árfolyamát is. Az ilyen típusú »piaci« játékok azóta sem szűntek meg. A legutóbbi játéktere ezeknek abban lelhető fel, hogy
mesterségesen szűkítik a piacra jutó olaj mennyiségét, hogy emelhető legyen az ára.
Az olaj ármozgását rendszerint nemzeti valutaárfolyam-mozgások – általában gyengülések – is kísérik. Ezek célja nem más, mint hogy kamatemelést csikarjanak ki. (Legutóbb éppen a szaúdi feldolgozók elleni támadás után.) Az érvényes uralkodó közgazdasági dogma szerint a fentiekben megjelölt piac az, aminek át kellene magunkat kritikátlanul adni. Sokáig ezt tettük – és nézzük meg hogy jártunk.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Hankó Zoltán nem kíván távozni a Gyógyszerészi Kamara elnöke posztjáról, ugyanakkor nyitott az együttműködésre az új vezetéssel.
Ha az állítás az, hogy eddig csupa farizeus volt kormányon, akkor „rendszerváltás” címén nyilvánvalóan nem tőrőlmetszett farizeus hozzáállással kellene indítani a következő ciklust. Francesca Rivafinoli írása.
Lássuk, mit jelent a rendszerváltás, és miért használja a kifejezést rosszul a Tisza! Illetve csak reméljük, hogy rosszul használja, mert ha jól, akkor a rendszerváltás felvet kérdéseket. Szilvay Gergely írása.
A politológus felhívta arra a figyelmet, hogy „Magyarország a rendszerváltások hazája”, és egyik vagyont a másikba áttenni igencsak költséges.
Állítása szerint teljesítik a „rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét”.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A paksiak és a debreceniek is 50 ponttal várták az utolsó fordulót.
A gyermek felnyitotta a grillsütő fedelét, ekkor azonban a hirtelen kicsapó láng és a forró levegő megégette az arcát.
