A domináns nézetrendszerre, a neoliberális gazdaságpolitikára támaszkodva nem lehetett megfelelő válaszokat adni a válság kihívásaira.
„Az 1930-as évek nagy gazdasági válsága (Great Depression) váratlanul érte a közgazdász szakmát, de a válság hatására – elsősorban Keynes munkásságának köszönhetően – megszületett egy új tudományterület, a makroökonómia, és a gazdaságpolitikát is új elvek mentén kezdték alakítani – gondoljunk például a New Deal-re.
Közismert, hogy a 2007-08-as pénzügyi válság hasonlóképpen váratlanul érte a tágabb értelemben vett közgazdász szakmát. Nemcsak a kutató közgazdászokat, hanem a piaci elemzőket, a pénzügyi befektetőket, a jegybankárokat és a kormányzati gazdaságpolitikusokat is meglepte a válság bekövetkezése és az azt követő recesszió. A válság után széleskörű volt az igény a pénzügyi és makroökonómiai modellek, valamint a gazdaságpolitikai gyakorlat újragondolására. Ugyanakkor az 1930-as évekhez képest most sokkal kevésbé radikális fordulat következett be a közgazdasági gondolkodásban.
Ennek fő oka az, hogy – szemben azzal a leegyszerűsített képpel, miszerint a makroökonómiai és pénzügyi kutatások teljesen tévúton jártak – nem kevés olyan elméleti és empirikus eredmény született már 2007 előtt is, amelyekre támaszkodni lehetett, és nem kellett egy teljesen új paradigmát felépíteni. Az tény, hogy a válságot megelőző makroökonómiai kutatások zászlóshajói, a DSGE modellek nem voltak alkalmasak a rendszerszintű pénzügyi krízisek és azok következményeinek elemzésére, de a makroökonómia és a pénzügyek kevésbé szem előtt levő területein léteztek olyan kutatások, amelyek alapot nyújtottak az újragondoláshoz.
A gazdaságpolitikában hasonló volt a helyzet: a domináns nézetrendszerre, a neoliberális gazdaságpolitikára támaszkodva nem lehetett megfelelő válaszokat adni a válság kihívásaira. De részben a régi keynesi elvekhez visszanyúlva, részben újabb kutatásokra támaszkodva viszonylag gyorsan szignifikáns gazdaságpolitikai fordulatot lehetett végrehajtani. Mindebből adódóan a gazdaságpolitika sokkal hatékonyabban tudott reagálni, mint az 1930-as években.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Vajon mennyire életszerű, hogy Orbán Viktor írt egy több száz oldalas sikertanulmányt arról, milyen jó az a gazdaságpolitika, amit mindig is ellenzett a kormány?
Stabil, kiszámítható környezet, gyorsabb engedélyezési folyamatok, kiszámítható adópolitika – ezek a legfontosabb ösztönzők a vállalkozások számára. Átfogó felmérés készült a kkv-k helyzetéről, és az Orbán Viktor vezette kormány most újabb segítséget nyújt a szektornak.
A vállalkozásokat támogató, 80-90 milliárd forintos adó- és bürokráciacsökkentésben állapodott meg a kormány és a kamara.
Kisebb politikai botrányhoz vezetett az egyik kereskedelmi bank előrejelzése, amely alapján a befektetők a Tisza Párt választási győzelmét várják, s e szerint árazza be Magyarországot a piac.
A miniszterelnök elárulta, hogy szerinte miért idegesek Brüsszelben.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében kifejtette, hogy milyen a jó gazdaságpolitika.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
