Európa a szakadék szélén áll, olyan gazdasági sokk jöhet, amely generációkra meghatározhatja a jövőt

Friedrich Merz német kancellár szerint az iráni háború következményei olyan mértékű gazdasági terhet jelenthetnek Európa számára, amely már korábban csak a Covid-járvány idején vagy az orosz–ukrán háború kezdetén volt tapasztalható. A Politico beszámolója alapján a kontinens vezetői egyre inkább felismerik, hogy egy elhúzódó konfliktus alapjaiban rengetheti meg az európai gazdaságot.

Merz hangsúlyozta, hogy ha a háború folytatódik, az európai gazdaságra nehezedő nyomás olyan súlyos lesz, mint amit nemrég a Covid-járvány idején vagy az ukrajnai háború kezdetén tapasztaltunk.

Az iráni háború hatása az európai gazdaságra

A konfliktus középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amely a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala. A globális olaj- és gázellátás mintegy 20 százaléka halad át ezen a szűk tengeri folyosón, amelyet Irán lezárt és támadásokkal akadályozza a forgalmat.

Ez a helyzet olyan ellátási sokkot idézhet elő, amely nemcsak az energiaárakat emeli meg, hanem az egész gazdaság működésére kihat. Az olaj és a földgáz nemcsak a közlekedés és a fűtés szempontjából kulcsfontosságú, hanem az ipari termelés alapját is képezi, így az élelmiszeripar, a vegyipar és a mezőgazdaság is közvetlenül érintett.

A háború egyik azonnali következménye az energiapiac átrendeződése. Az ázsiai országok, amelyek korábban nagymértékben támaszkodtak a Perzsa-öbölre, most agresszívebben vásárolják fel a rendelkezésre álló készleteket, ami elszívja az erőforrásokat Európa elől.

Rövid időn belül pedig az utolsó katari LNG-szállítmány is megérkezik Európába, ami után az ellátás bizonytalanná válhat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Európa valós tartalékok nélkül néz szembe a helyzettel, így a hatások akár hetek alatt érezhetővé válhatnak.

Drágulás és korlátozások jöhetnek

Az energiahiány első jelei már most is láthatók az üzemanyagárak emelkedésében. Az olaj drágulása közvetlenül növeli a közlekedési költségeket, ami végső soron minden termék árát felhajtja.

A légiközlekedés különösen sérülékeny, mivel az üzemanyag a működési költségek jelentős részét teszi ki. Az európai repülőjáratok ára már emelkedni kezdett, és egyes légitársaságok járatcsökkentéseket is fontolgatnak. Az energiaárak emelkedése már most begyűrűzik az iparba. A vegyipar, az acélgyártás és más energiaintenzív ágazatok egyre nagyobb költségnyomás alatt működnek.

A hatás láncreakcióként terjed tovább: a műanyagok, műtrágyák és más alapanyagok drágulása végül a teljes gazdaságban érezteti hatását.

Infláció és gazdasági lassulás fenyeget

A szakértők szerint a jelenlegi helyzet akár stagflációhoz is vezethet, vagyis egyszerre jelentkezhet gazdasági lassulás és magas infláció. Ez a kombináció különösen nehezen kezelhető, és komoly kihívást jelent a döntéshozók számára.

Ez nemcsak a háztartásokat, hanem az államokat is nehéz helyzetbe hozza, hiszen a korábbi válságok során felhalmozott adósságok finanszírozása is drágul. 

Az európai vezetők előtt így egyre világosabbá válik, hogy az iráni háború nem csupán geopolitikai konfliktus, hanem egy olyan gazdasági kihívás kezdete, amely akár egy egész generációra meghatározhatja a kontinens kilátásait.

Nyitókép: Daniel ROLAND / AFP