Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Magyarország fokozza az állami fellépést a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen: az adóhivatal keretei között működő szakmai iroda folyamatos informatikai fejlesztésekbe fogott, az ősszel pedig megkezdi működését a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanács – írja hétfői számában a Magyar Nemzet.
A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda jelentése szerint tavaly mintegy 20 százalékkal, több mint tízezerre nőtt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának gyanújára utaló bejelentések száma. Legtöbbször a pénzvilág szereplői – bankok, takarékszövetkezetek, befektetési és más pénzügyi szolgáltatók – adtak át gyanúra okot adó információt a pénzmosás ellen küzdő szervezetnek.
Ennek következményeként tavaly összesen 221 tranzakciót függesztettek fel: száz alkalommal a különféle szolgáltatók léptek, a többi esetben a NAV irodája kezdeményezte a folyamatok megakasztását. Mindent egybeszámítva 2,1 milliárd forintnak megfelelő összeg akadt fenn a pénzmosás elleni rendszer hálóján.
A hatékonyabb hatósági működést tavaly több informatikai fejlesztés is szolgálta, az igazi nagy lépés azonban a következőkben tervezett komplex informatikai rendszer lesz, amely az elemző és értékelő munkát támogatja.
A pénzmosás elleni küzdelem támogatása érdekében a kormány is lépést tartott szükségesnek, rendelkezett a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanács létrehozásáról, amely a tervek szerint az ősszel tartja meg alakuló ülését. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz.
Gion Gábor a lapnak nyilatkozva kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nemzeti szinten is összehangoltan lehessen fellépni, erre szerinte a közelmúlt pénzmosás miatt kirobbant bankbotrányai, a nemzetközi terrorcselekmények, illetve a technológiai fejlődésből adódó lehetőségek és kockázatok is rámutatnak.
Kifejtette: a pénzmosás elleni fellépés a lakosság és a vállalatok túlnyomó többségének érdekeit védi azzal, hogy a bűncselekményekből származó jövedelmet megpróbálják megtalálni és a továbbítását megakasztani. A pénzmosás felszámolásához sok szereplő hozzájárulhat, a különféle szolgáltatók mellett a felügyeleteknek, a szabályozó hatóságoknak, a NAV pénzügyi egységeinek, a rendőrségnek, az ügyészségeknek és a bíróságoknak is megvan a maguk teendője. A fellépés hatékonysága azon múlik, hogy ebben a láncban ne legyen egyetlen gyenge szem sem – szögezte le, hozzátéve: ennek koordinációnak ad teret az új tanács.
Az államtitkár elmondása szerint a grémium a hazai kihívások azonosítása mellett azt kapta feladatul, hogy javaslatokat fogalmazzon meg, stratégiát alkosson, és legyen figyelemmel a nemzetközi szabályok alakulására.
Gion Gábor hozzátette: a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés kiemelkedően fontos minden államnak, ezért igen erős a kérdésben a nemzetközi együttműködés.
(MTI)