Az állam innentől kezdve teljes mértékben megszünteti az alapítványhoz való kötődését.
„Hónapok óta folyik a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása. Hol tart most ez a folyamat, milyen kormányzati lépések történtek az elmúlt hetekben, és mire lehet számítani a következő időszakban?
A változás célja, hogy nemzetközi versenyképességét jelentősen megnövelve, a Budapesti Corvinus Egyetem 2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme legyen, amely olyan tudással készíti fel a hallgatóit, amellyel a világon bárhol megállják a helyüket.
A folyamat alapvetően egy fenntartó-váltásról szól: eddig az állam volt a fenntartója az intézménynek, az átalakításokkal pedig egy alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tölti be ezt a szerepet. Ez egy úgynevezett vagyonkezelő alapítvány, ami – nevéből is adódóan – egy dologgal foglalkozik: a vagyon kezelésével azon keretrendszeren belül, amit az alapító, azaz a magyar állam meghatározott.
Az alapítvány az alapító szándékának megfelelően jön létre, az alapítvány létrehozására felhatalmazó törvényben rögzített célok megvalósítására, amelyhez megkapja az állami vagyont, majd a szintén törvényben foglaltakkal összhangban az alapító okiratban az alapító a teljes alapítói joggyakorlást átadja a kuratóriumnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam innentől kezdve teljes mértékben megszünteti az alapítványhoz való kötődését.
Tulajdonképp semmi új nincs ebben: ha megnézzük a 2014-es felsőoktatási stratégiát, abban azt a célt tűztük ki, hogy 2014 és 2018 között konszolidáljuk az egyetemeket, majd elkezdjük őket egy másfajta működési formára átállítani, amelyben lényegesen jobban tudják a feladatukat végezni. Jelenleg ugyanis az állami fenntartású egyetemeknek egy sor olyan kötelezettséggel, korláttal kell szembesülniük, ami a működésüket nem feltétlenül könnyíti meg.
A Corvinus közel 12 ezer hallgatójával a legnagyobb magyar egyetemek közé tartozik. Mit gondol: elég ennyi idő egy ekkora rendszer átalakítására?
2018 közepén kezdtük el pontosan leírni, hogy mit is jelent egy állam által létrehozott alapítvány működése, és most jutottunk el odáig, hogy a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy február 12-ével be tudjuk nyújtani az Országgyűléshez a szükséges törvénymódosításokat.
Egyrészt létre kell hozni egy új törvényt, ami ezt az új alapítványtípust szabályozza, hiszen a Polgári Törvénykönyvben ez az alapítványi forma eddig nem létezett. Másrészt rendelkezni kell a Maecenas Univesitatis Corvini Alapítvány létrehozásáról és az alapításhoz szükséges alapítványi vagyon rendeléséről. Az állami egyetemek fenntartói jogainak ilyen formában történő átadását eddig nem kezelte a Felsőoktatási Törvény, ezért azt is módosítanunk kell. A kormány meghozott minden, ezekhez szükséges döntést, a módosítások az Országgyűlés elé kerülhetnek.
Az egyetemet a jövőben egy állami alapítású alapítvány fogja működtetni. Hogy fog kinézni az alapítványi működési modell? Milyen vagyonelemek kerülnek az alapítványba, hogy fogják finanszírozni a későbbi működést, milyen garanciákat építettek a rendszerbe, és mennyire jelent hosszú távú stabilitást ez a működési modell?
Ez egy új típusú alapítvány, amit a kormány törvényi felhatalmazás alapján hoz létre. Az alapítvány kuratóriuma legalább öt tagú lesz: azt gondolom, a megszokottnál nagyobb taglétszám egyértelműen erősíti a működést. Mivel az alapító elválik az alapítványtól, szándékai a jövőben nem érvényesíthetők, ezért kötelező létrehozni és működtetni felügyelőbizottságot, és egy vagyonellenőri funkció is meg fog jelenni.
Az alapítvány ennek a vagyonnak a hozamával gazdálkodhat: fontos azonban hangsúlyozni, hogy az alapítói vagyont nem adhatja el, ennek a vagyonnak mindig a tulajdonában kell maradnia – így biztosítható az egyetem hosszú távú finanszírozása. Az erre a vagyonrészre eső 2018-ban fizetett 2017 évi osztalék 9,4 milliárd forint volt a MOL-nál és 1,26 milliárd forint a Richternél: ez a 10,66 milliárdos összeg meghaladja azt az állami támogatást, amit a Corvinus jelenleg kap, így további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítva.”
Mivel járt az Erasmusról áttérni a Pannónia-programra? Erről is beszélgettünk Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.
Felvidéki magyarként különösen nagy büszkeséggel tölti el a kinevezés.
Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.
A betegellátásra, az oktatásra és a kutatásra is nagy hatással lesz.
Sipos József, a kárpátaljai Tiszakeresztúr lelkésze és csapata egy évtizede szolgálja az árvák között a legárvábbakat, azokat a kis betegeket, akiket a szüleik hetekre-hónapokra a kórházakban hagynak. A háború miatt most még nagyobb szükség van a munkájukra.
Hatvan éve az energiabiztonság szolgálatában működik az algyői olajmező, és jelentősége napjainkban is egyre nő. A MOL ráadásul sorra fedezi fel az újabb szénhidrogén-lelőhelyeket.
Nagy formában volt mindkét edző.
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
