Teljes önállóságot kapva újul meg a Corvinus

2019. február 11. 14:19

Az állam innentől kezdve teljes mértékben megszünteti az alapítványhoz való kötődését.

2019. február 11. 14:19
null
Palkovics László

„Hónapok óta folyik a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása. Hol tart most ez a folyamat, milyen kormányzati lépések történtek az elmúlt hetekben, és mire lehet számítani a következő időszakban?

A változás célja, hogy nemzetközi versenyképességét jelentősen megnövelve, a Budapesti Corvinus Egyetem 2030-ra a világ 200, Európa 100 legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme legyen, amely olyan tudással készíti fel a hallgatóit, amellyel a világon bárhol megállják a helyüket.

A folyamat alapvetően egy fenntartó-váltásról szól: eddig az állam volt a fenntartója az intézménynek, az átalakításokkal pedig egy alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tölti be ezt a szerepet. Ez egy úgynevezett vagyonkezelő alapítvány, ami  – nevéből is adódóan – egy dologgal foglalkozik: a vagyon kezelésével azon keretrendszeren belül, amit az alapító, azaz a magyar állam meghatározott. 

Az alapítvány az alapító szándékának megfelelően jön létre, az alapítvány létrehozására felhatalmazó törvényben rögzített célok megvalósítására, amelyhez megkapja az állami vagyont, majd a szintén törvényben foglaltakkal összhangban az alapító okiratban az alapító a teljes alapítói joggyakorlást átadja a kuratóriumnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam innentől kezdve teljes mértékben megszünteti az alapítványhoz való kötődését.

Tulajdonképp semmi új nincs ebben: ha megnézzük a 2014-es felsőoktatási stratégiát, abban azt a célt tűztük ki, hogy 2014 és 2018 között konszolidáljuk az egyetemeket, majd elkezdjük őket egy másfajta működési formára átállítani, amelyben lényegesen jobban tudják a feladatukat végezni. Jelenleg ugyanis az állami fenntartású egyetemeknek egy sor olyan kötelezettséggel, korláttal kell szembesülniük, ami a működésüket nem feltétlenül könnyíti meg.​​

A Corvinus közel 12 ezer hallgatójával a legnagyobb magyar egyetemek közé tartozik. Mit gondol: elég ennyi idő egy ekkora rendszer átalakítására?

2018 közepén kezdtük el pontosan leírni, hogy mit is jelent egy állam által létrehozott alapítvány működése, és most jutottunk el odáig, hogy a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy február 12-ével be tudjuk nyújtani az Országgyűléshez a szükséges törvénymódosításokat.

Egyrészt létre kell hozni egy új törvényt, ami ezt az új alapítványtípust szabályozza, hiszen a Polgári Törvénykönyvben ez az alapítványi forma eddig nem létezett. Másrészt rendelkezni kell a Maecenas Univesitatis Corvini Alapítvány létrehozásáról és az alapításhoz szükséges alapítványi vagyon rendeléséről. Az állami egyetemek fenntartói jogainak ilyen formában történő átadását eddig nem kezelte a Felsőoktatási Törvény, ezért azt is módosítanunk kell. A kormány meghozott minden, ezekhez szükséges döntést, a módosítások az Országgyűlés elé kerülhetnek.
 

Úgy gondolom, hogy elvégeztük azt a munkát, ami ahhoz volt szükséges, hogy a fenntartóváltás júliustól megtörténjen. A szükséges döntések megszülettek, a tavaszi ülésszakon a Parlament lezárhatja a folyamatot, a megvalósításhoz rendelkezésre álló idő elégséges.


Az egyetemet a jövőben egy állami alapítású alapítvány fogja működtetni. Hogy fog kinézni az alapítványi működési modell? Milyen vagyonelemek kerülnek az alapítványba, hogy fogják finanszírozni a későbbi működést, milyen garanciákat építettek a rendszerbe, és mennyire jelent hosszú távú stabilitást ez a működési modell?

Ez egy új típusú alapítvány, amit a kormány törvényi felhatalmazás alapján hoz létre. Az alapítvány kuratóriuma legalább öt tagú lesz: azt gondolom, a megszokottnál nagyobb taglétszám egyértelműen erősíti a működést. Mivel az alapító elválik az alapítványtól, szándékai a jövőben nem érvényesíthetők, ezért kötelező létrehozni és működtetni felügyelőbizottságot, és egy vagyonellenőri funkció is meg fog jelenni.

A kormány úgy döntött, hogy az alapítvány alapító vagyona a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10%-os részvénypakettje (a vállalatokban az állam jelenleg 25%-os tulajdonrésszel rendelkezik). Az átadásra kerülő részvénypakettek összértéke jelenleg körülbelül 380 milliárd forint.

Az alapítvány ennek a vagyonnak a hozamával gazdálkodhat: fontos azonban hangsúlyozni, hogy az alapítói vagyont nem adhatja el, ennek a vagyonnak mindig a tulajdonában kell maradnia – így biztosítható az egyetem hosszú távú finanszírozása. Az erre a vagyonrészre eső 2018-ban fizetett 2017 évi osztalék 9,4 milliárd forint volt a MOL-nál és 1,26 milliárd forint a Richternél: ez a 10,66 milliárdos összeg meghaladja azt az állami támogatást, amit a Corvinus jelenleg kap, így további fejlesztésekre is lehetőséget biztosítva.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Palepoli
2019. április 07. 10:59
És mi lesz, ha egy évben az alapítványhoz tartozó cégek, akármilyen okból, veszteségesen gazdálkodnak? Abban az évben hogyan fizeti az egyetem a közműdíjakat, a béreket a stb.? Teljesen elhibázott ez a koncepció. Az első olyan évig működik csak, ami átlagosan nyereséges a cégeknek, ha kisebb a hozam, akkor az egyetem becsődöl. A cégek nem csődölnek be néhány év kicsi nyeresége vagy vesztesége miatt, de egy egyetemnek stabilitásra van szüksége.
bölcsbagoly
2019. április 07. 10:56
Ja, te meg egy szarházi vagy, aki összevissza hazudozik, csúsztat!
emhem
2019. április 07. 10:49
csak hogy tudjuk miről beszélünk: a corvinusba, közszolgálati egyetembe, sportegyetembe dől a pénz, miközben az eltét kivéreztetik, a ceu-t elüldözik, az mta-t bedarálják. merthogy állítólag az akadémia nem kutat elég hatékonyan. hát szeretném, ha mindenkinek világos lenne, hogy hol folyik magyarországon minőségi kutatás. pl. érdemes megnézni, hány erc-grantet nyertek el az egyes intézmények (gyk. az erc-grant a legnívósabb tudományos pályázat az eu-ban): mta koki: 10 mta rényi: 8 mta szegedibiológia: 4 mta sztaki: 2 mta csfk: 2 mta btk: 1 mta tátk: 1 mta energia: 1 mta wigner (kfki): 1 mta ttk: 1 mta atom: 1 ceu: 14 elte: 7 szte: 5 bme: 4 sote: 1 óbudai egyetem: 1 corvinus: 0 debreceni egyetem: 0 testnevelési egyetem: 0 nemzeti közszolgálati egyetem: 0 neumann jános/pallas athéné egyetem: 0 magáncég: 3 a magyarországnak összesen 67, és ebből csak az mta-nak 32. összehasonlításképp: szlovákiának 2 (kettő), lengyelországnak és csehországnak 32 erc-grantje van. (ausztriának 253, svájcnak 636, nagy-britanniának 1939) https://erc.europa.eu/projects-figures/erc-funded-projects/results?items_per_page=70&f[0]=country%3AHungary [de nem kell félni, lesz ez még kevesebb is magyarországnak: már elkezdtek külföldre menekülni a legnagyobb tudósok]
emhem
2019. április 07. 10:49
én kizárólag tudományos teljesítményről beszéltem, amit az erc-grantek (kvázi) objektíven mérnek. az mta a magyar tudomány csúcsa. a ceu a tudományos értelemben legsikeresebb magyar egyetem az eltén, bme-n, szte-n nemzetközileg értelmezhető tudományos munka folyik. a corvinus tudományos szempontból értelmezhetetlen. (a közszolgálati és a testnevelési egyetem is, bár azoknak nem is feltétlen ez a célja -- persze az jó kérdés, hogy miért hívják őket egyetemnek)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!