Kongó stratégiai eszközzé nyilvánította a kobaltot és triplájára emelte a kitermelés díját

Az igen ritka nyersanyagból rendkívül nagy készlettel rendelkezik a világ egyik legszegényebb, polgárháborús múlttal is terhelt országa, amely még 2018 végén döntött úgy, hogy ezen túl erősen védi a nemzeti kincseit.

A kobaltot bányászó külföldi multik óva intettek a bányászatot terhelő adók emelésétől, arra hivatkozva, hogy emiatt a beruházások visszaesnek majd. A Kongói Demokratikus Köztársaság azonban valószínűleg érzékeli, hogy mindez legfeljebb fenyegetés, hiszen a jövőben az elektromos autók piaca durva növekedésbe kezd, ami még inkább felértékeli a kobaltkészleteket.

Annyi bizonyos, hogy februárban a Glencore, a kongói kobalt egyik legfőbb kitermelője, technológiaváltás miatt leépítéseket jelentett be, a növekvő költségek hatására a vállalat ugyanis előrehozta fejlesztéseit. A vállalat most azzal kísérletezik, hogy új módszerrel, helyben vonja ki a fémet a kőzetből, így a kőzetet már nem kell a felszínre hozni. A cég azt is hangsúlyozta, hogy bizonytalanságot szül a bányászati jogdíjak 2018-as drasztikus emelése.

A legfontosabb kobaltlelőhely jelenleg a kongói Mutanda: az itt termelt kobalt nélkül az Apple, a Tesla és a német elektromos autók léte is veszélybe kerülne.

Előrejelzések szerint 2029-re a kobalt globális kereslete négyszeresére nő, így most aki teheti, kobaltlelőhelyek után kutat. A globális tartalékok tekintetében egyelőre Ausztrália követi az afrikai országot.

Forrás: Financial Times.