Féléves gólcsend után duplázott a válogatott csatár Görögországban
Az Asztrerasz Tripolisz Ádám Martin duplájával 2–1-re nyert a labdarúgó Görög Kupa nyolcaddöntőjének első felvonásán.
A görög húsfeldolgozók érdekvédelmi szervezete (ΣΕΒΕΚ) a görög gyrost oltalom alatt álló eredetmegjelölésként jegyezné be az EU-ban. Görögország minden védelmet meg kíván adni a stagnáló húsiparnak, hogy az felvehesse a versenyt a német húsimporttal.
Élelmiszerekre az unióban háromféle védelem is létezik, a PDO (az oltalom alatt álló eredetmegjelölés), a PGI (az oltalom alatt álló földrajzi jelzés) és a TSG (a hagyományos különleges termékek védelme). Görögország arra törekszik, hogy mindegyik eszközzel „levédesse” a gyrost.
A tervek szerint január környékén nemzeti konzultáció kezdődik az ügyben, amely nagyjából két hónapig fog tartani. Ezután küldenék el a pályázatot az Európai Bizottságnak, amit 12-18 hónap alatt hagyhatnak jóvá. A minősítést ugyanakkor csak az unión belül lehet majd használni.
A görög húsfeldolgozóipari egyesület (ΣΕΒΕΚ) tanácsadója, Giorgos Oikonomou nyilatkozata szerint: „kötelesek vagyunk megőrizni a gyros eredeti elkészítési módját, mivel az utóbbi években nagy mennyiségben importálunk gyros húst a szomszéd országokból is, amit azonban sok esetben másként készítenek és gyanúsan olcsóbb az ára is.”
Hozzátette, hogy a pályázat elfogadásával Görögország egy „védőpajzsot” hozna létre a nem kívánt import miatt növekvő verseny ellen és támogathatná a saját exportot is, ami különösen fontos lenne a gyengélkedő görög gazdaság számára.
A görög húsiparról a vidékfejlesztési és élelmiszerügyi miniszter, Stavrosz Arachovitisz is nyilatkozott a görög húsfeldolgozók egyesületének konferenciáján. Arachovitisz szerint a cél olyan minőségi és ellenőrzött termékek előállítása, amelyek nem veszélyeztetik a fogyasztó egészségét. A görög élelmiszerügyi minisztérium azon is dolgozik, hogy húsipari termékeiket exportálni lehessen USA-ba, Japánba és az arab országokba is. A miniszter kiemelte, hogy a húsipar az egyik legdinamikusabb gazdasági szektor az országban.
A válság óta Görögországban jelentősen csökkent a húsfogyasztás, a húspiac egyes becslések szerint akár összesen egybillió eurós veszteséget szenvedhetett el 2009 és 2016 között. Az ország közben 5,6 százalékkal növelte húsimportját a 2010 és 2017 közötti időszakban. A görögök már elsősorban Hollandiából, Franciaországból, Németországból és Spanyolországból importálnak húst (de Görögország például olívaolajat is importál).
Bár Franciaország az elmúlt években veszített súlyából a görög piacon, az űrt nem a helyi termelők, hanem Németország töltötte be, amely növelte exportját Görögország felé. (A német Lidl-t nem csak ezért érik kritikák Görögországban, hanem azért is, mert a hatóságok hetven sajátmárkás termék árait összevetve arra jutottak, hogy Görögországban e termékeket drágábban adja a kereskedelmi lánc, mint külföldön.)
A görög húsipar gyengeségének oka a kis és szétszórt húsipari egységek jelenléte, amelyek így nem tudják kihasználni a mérethozadékból fakadó előnyöket,
emiatt a hazai termékek nehezen veszik fel a versenyt a német cégekkel.
Az élelmiszerügyi miniszter elmondása szerint a minisztérium támogatni szeretné a hazai termelőket, illetve növelni az utóbbi években alacsony szinten stagnáló exportot. Görögországnak építenie kell arra, hogy van egy nemzetközileg nagyon népszerű terméke, hiszen az országot meglátogató turisták is elsőként általában a gyrost szeretnék megkóstolni.
Emiatt is védelemben kell részesíteni a görög gyros receptjét, hiszen elkészítéséhez különleges húsok és alapanyagok szükségesek – vélte a miniszter.
Fotó: Marco Verch/Flickr.