Lebontják Budapest egyik legikonikusabb épületét
A tervek szerint mintegy 50 lakást alakítanak majd ki a körtoronyban.
A kormány célja a kedvező befektetői környezet hosszú távú fenntartása – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által a Közép- és Kelet-Európa – Németország erős partnere címmel megrendezett nemzetközi konferencián.
Kiemelte: a V4-államok Németország fontos külkereskedelmi partnerei, Németország importjának 12-13 százaléka származik ezekből az országokból, ezzel párhuzamosan a német export 10-11 százaléka irányul a V4 országokba.
Az államtitkár jelezte: a német vállalkozások mindig is bíztak a magyarországi befektetési lehetőségekben, a német befektetők jelentős szerepet játszottak a rendszerváltást követően a magyar gazdaság fejlődésének előmozdításában.
Magyar Levente elmondta, a V4-es régió a német cégek számára fontos befektetési terület, a magyar kormány érdeke, hogy hosszú távon is megmaradjon ez a kapcsolat. A kabinet határozott célja, hogy a munkaerőhiányt, elsősorban a szakképzett munkaerőnél, minél előbb pótolja.
Az eseményen a DUIHK bemutatta legújabb felmérését, amelyik szerint
A felmérés szerint a gazdasági helyzetet nézve Magyarország az ötödik helyen áll Közép- és Kelet-Európában 16 ország közül. A közép-kelet-európai régió ugyan csupán 8 százalékát adja az Európai Unió GDP-jének, viszont a közép-kelet-európai államokban befektetett német működő tőke a 2010. évi 80 milliárd euróról 106 milliárdra nőtt 2016 végére, ami a legnagyobb német tőkeimportőrré teszi a régiót.
A német-magyar kereskedelmi kamara felmérése szerint is romlott a munkaerő helyzet a közép-kelet-európai régióban. Magyarország kisebb mértékű romlást könyvelhetett el a régióhoz képest, sőt a munkaerő rugalmassága szempontjából javítani is tudott az ország. A német vállalkozások vezetői nagyra értékelték, hogy az országban csökkent az adóteher, a társasági adó mértéke 9 százalékra mérséklődött tavaly – ez a legalacsonyabb ráta az Európai Unióban –, és a cégek által fizetett szociális adó is az előző évi 27 százalékról 19,5 százalékra csökkent az elmúlt évben, amely már érzékelhetően mérsékli a vállalkozások közterheit – derül ki a felmérésből.
(MTI)