Ha a munkahellyel rendelkezőkre nem terjed ki a program, akkor nem lehet megvizsgálni azt sem, hogy az alapjövedelem hogyan hatna az ő viselkedésükre. A feltételezés egyébként az volt, hogy az alapjövedelem hatására az alkalmazottak hajlamosabbak lesznek bátrabb, személyes fejlődésüket jobban szolgáló döntéseket hozni, például új képzésekre és oktatási programokba iratkozhatnak be.
Bár az alapjövedelem ötletét a finnek 70 százaléka támogatta, azt már csak 35 százalék, hogy a már most is magas jövedelemadók további emeléséből finanszírozzák az ingyenpénzt kínáló program költségeit.
A finn társadalombiztosító ugyanakkor követni fogja a következő tíz évben a programban részt vett emberek életpályáját, hogy ezáltal megpróbálják felmérni a kísérlet hosszú távú hatásait. A finn médiának nyilatkozó Olli Kangas professzor szerint sem a rövid két éves időkeret, sem az anyagi erforrások nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy megbízható tudományos eredményeket szerezzenek a kísérletből.