Ezt is megértük: Nyugat-Európa lezárja a határait a szír bevándorlók előtt!
A legtöbb nyugat-európai országban már nem dívik a Willkommenskultur, a nyitott gondokodást felváltotta a hűvös pragmatizmus.
A finn kormány elállt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének kísérletétől. Változtatnak az eredeti irányon, feltételekhez kötik a támogatásokat.
Finnország 2017 elején indított programot, amely 2 ezer kiválasztott munkanélkülinek havi 560 eurót (azaz 174 ezer forintot) ad bármiféle feltétel nélkül, adómentesen. A feltétel nélküli alapjövedelem lényege, hogy a pénzt akkor is kapják a támogatottak, ha éppen munkahelyet találnak.
A finn társadalombiztosítási intézmény (Kela) szervezésében zajló két évesre tervezett kísérletben véletlenszerűen választottak ki 25 és 58 év közötti munkanélkülieket. Eredetileg azt tervezték, hogy a munkanélküliek mellett másokat is bevonnak a programba 2018-tól (hiszen az alapjövedelem lényege, hogy nem csak a munkanélkülieknek jár), ettől azonban a kutatók csalódására elálltak a szervezők.
Ha a munkahellyel rendelkezőkre nem terjed ki a program, akkor nem lehet megvizsgálni azt sem, hogy az alapjövedelem hogyan hatna az ő viselkedésükre. A feltételezés egyébként az volt, hogy az alapjövedelem hatására az alkalmazottak hajlamosabbak lesznek bátrabb, személyes fejlődésüket jobban szolgáló döntéseket hozni, például új képzésekre és oktatási programokba iratkozhatnak be.
Bár az alapjövedelem ötletét a finnek 70 százaléka támogatta, azt már csak 35 százalék, hogy a már most is magas jövedelemadók további emeléséből finanszírozzák az ingyenpénzt kínáló program költségeit.
A finn társadalombiztosító ugyanakkor követni fogja a következő tíz évben a programban részt vett emberek életpályáját, hogy ezáltal megpróbálják felmérni a kísérlet hosszú távú hatásait. A finn médiának nyilatkozó Olli Kangas professzor szerint sem a rövid két éves időkeret, sem az anyagi erforrások nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy megbízható tudományos eredményeket szerezzenek a kísérletből.
A finn kormány a hosszú távú munkanélkülieket célozta az alapjövedelem kísérletével. Mivel a finn munkanélküli segélyek meglehetősen magasak és a rendszer rugalmatlan, számos munkanélküli inkább nem kockáztatja meg a munkavállalást, hogy megőrizhesse a támogatásokat. Ezen segített volna az alapjövedelem, ami akkor is járt volna, ha valaki munkát talál. Ehelyett azonban a finn kormány teljesen ellenkező irányba indult: ha valaki például nem lép be képzési programba, akkor elveszti a támogatásokat.