A magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt a visegrádi országok között, emiatt a magyar gazdaság versenyképessége elmaradt a régiós országoktól. A gazdasági siker az elmúlt nyolc év politikai stabilitásának köszönhető.
Legmagasabb helyett a legalacsonyabb
A rendszerváltoztatást követő két évtizedben a magyar kormány rendkívüli mértékben adósodott el, miközben még a hitelfelvétel ellenére sem volt képes ellátni feladatait. Ennek nyomán ismételt adóemelésekre és új adók bevezetésére kényszerült, amely végül ahhoz vezetett, hogy a visegrádi országok cégei közül a magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt (lásd a fenti ábrát).
A régiós összevetésben kimagasló adóteher hozzájárult ahhoz, hogy súlyosbodjanak a hazánkban működő kkv-k és a külföldi hátterű nagyvállalatok közötti versenyképességi különbségek.
A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelorszában már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.
Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után.
2010 óta a gazdaságpolitika jelentősen csökkentette a középvállalatok adóterheit.
Egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben.
A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.
Adatok forrása: Világbank, 2017-2018-ra Világbank-adatok alapján Századvég-számítás.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
A Telexnek több olyan munkatárs is nyilatkozott, aki nem végzett politikai munkát, mégis távoznia kellett, pedig a Tiszára szavazott.
A korábbi közigazgatási és területfejlesztési miniszter helyreigazította Lőrincz Viktóriát.
