A magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt a visegrádi országok között, emiatt a magyar gazdaság versenyképessége elmaradt a régiós országoktól. A gazdasági siker az elmúlt nyolc év politikai stabilitásának köszönhető.
Legmagasabb helyett a legalacsonyabb
A rendszerváltoztatást követő két évtizedben a magyar kormány rendkívüli mértékben adósodott el, miközben még a hitelfelvétel ellenére sem volt képes ellátni feladatait. Ennek nyomán ismételt adóemelésekre és új adók bevezetésére kényszerült, amely végül ahhoz vezetett, hogy a visegrádi országok cégei közül a magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt (lásd a fenti ábrát).
A régiós összevetésben kimagasló adóteher hozzájárult ahhoz, hogy súlyosbodjanak a hazánkban működő kkv-k és a külföldi hátterű nagyvállalatok közötti versenyképességi különbségek.
A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelorszában már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.
Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után.
2010 óta a gazdaságpolitika jelentősen csökkentette a középvállalatok adóterheit.
Egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben.
A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.
Adatok forrása: Világbank, 2017-2018-ra Világbank-adatok alapján Századvég-számítás.
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – szögezte le a kormányfő.
Erre számíthatunk Orbán Viktor 26. évértékelőjén.
Hogyan látják külföldön a magyar gazdaság helyzetét? Miként tud szintet lépni a Budapesti Értéktőzsde? Szécsényi Bálintot, a tavaly két jelentős üzletnél is kulcsszerepet játszó Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a BÉT korábbi alelnökét kérdeztük.
Németországban született, de szíve Magyarországért dobog.
Sok millió migrációs hátterű ember járulhat az urnákhoz vasárnap.
