A magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt a visegrádi országok között, emiatt a magyar gazdaság versenyképessége elmaradt a régiós országoktól. A gazdasági siker az elmúlt nyolc év politikai stabilitásának köszönhető.
Legmagasabb helyett a legalacsonyabb
A rendszerváltoztatást követő két évtizedben a magyar kormány rendkívüli mértékben adósodott el, miközben még a hitelfelvétel ellenére sem volt képes ellátni feladatait. Ennek nyomán ismételt adóemelésekre és új adók bevezetésére kényszerült, amely végül ahhoz vezetett, hogy a visegrádi országok cégei közül a magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt (lásd a fenti ábrát).
A régiós összevetésben kimagasló adóteher hozzájárult ahhoz, hogy súlyosbodjanak a hazánkban működő kkv-k és a külföldi hátterű nagyvállalatok közötti versenyképességi különbségek.
A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelorszában már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.
Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után.
2010 óta a gazdaságpolitika jelentősen csökkentette a középvállalatok adóterheit.
Egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben.
A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.
Adatok forrása: Világbank, 2017-2018-ra Világbank-adatok alapján Századvég-számítás.
A Biden-kabinet politikai bosszúból vezette be a vízumkötelezettséget is a magyar állampolgárokkal szemben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kiss Rajmund, korábbi diplomata.
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
A tények makacs dolgok.
A miniszterelnök emlékeztetett, már egy éve annak, hogy Mario Draghi megkongatta a vészharangot az Unió versenyképessége kapcsán, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
Négy éve nem látott szintre csökkent a maginfláció szintje, ami idővel az inflációs mutatón is látszódni fog. Az államháztartás hiánya is elmarad a baloldali szakemberek által jósoltaktól, ez derült ki az MBH Bank elemzőinek a magyar gazdaságra vonatkozó friss előrejelzéséből. A forintban rejlő erő nagyot segít a helyzeten.
A 444.hu szeptember 13-án megjelent cikke azt állította, hogy a HírTV Komment című műsorában „simán lement”, miszerint a jobboldalon sokan nem lennének szomorúak, ha Gulyás Márton vagy Puzsér Róbert meghalna.
Ismert, a Tisza Párt politikusa a napokban azzal került a címlapokra, hogy egy pártrendezvényen fegyvert viselt, ami miatt a rendőrség eljárást indított ellene.
