Középvállalatok adóterhei: Magyarország 2009-ben visegrádi sereghajtó volt, 2018-ra éllovas lett

Legmagasabb helyett a legalacsonyabb

A rendszerváltoztatást követő két évtizedben a magyar kormány rendkívüli mértékben adósodott el, miközben még a hitelfelvétel ellenére sem volt képes ellátni feladatait. Ennek nyomán ismételt adóemelésekre és új adók bevezetésére kényszerült, amely végül ahhoz vezetett, hogy a visegrádi országok cégei közül a magyar középvállalatok viselték a legnagyobb terheket 2010 előtt (lásd a fenti ábrát).

A régiós összevetésben kimagasló adóteher hozzájárult ahhoz, hogy súlyosbodjanak a hazánkban működő kkv-k és a külföldi hátterű nagyvállalatok közötti versenyképességi különbségek.

A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelorszában már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.

Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után. 

2010 óta a gazdaságpolitika jelentősen csökkentette a középvállalatok adóterheit.

Egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben. 

A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.
 

Adatok forrása: Világbank, 2017-2018-ra Világbank-adatok alapján Századvég-számítás.