Az égiek elorozták hősünk józan eszét.
Karácsony Gergely idén március 15-én olyan kijelentést tett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amiért a legvérmesebb totalitárius demagógok is kéztördelve és pirulva kérnék választóik elnézését (egészen a hatalomátvétel napjáig).
Egy választási kampány kellős közepén azt mondta, hogy
Idézem:
„Ma Magyarországnak olyan Alaptörvénye van, ami nem legitim. Ami az én értelmezésem szerint, politikai, erkölcsi értelemben semmis. Az, hogy jogi értelemben le lehet vezetni, hogy ezt jogszerűen fogadták el és a jogot szembeállították az igazsággal, az nem az én problémám. Majd oldja meg, aki akarja (…), miniszterelnökként én arra kérek mandátumot az emberektől, hogy ezt az alaptörvényt én ki akarom dobni a kukába.” – De amíg nincs másik, addig kénytelen lesz ezt betartani – vetette ellen Rónai Egon, mire a politikus rávágta: „Nem!” – „Akkor alaptörvény nélkül, törvényesség nélkül működne Magyarország?” – „Igen” – felelt lelkesen a miniszterelnök-jelölt.
Karácsony azt is kifejtette a meglepett műsorvezetőnek, hogy szerinte a miniszterelnöki mandátum feljogosítja arra a kormányfőt, hogy ne tartsa be az Alaptörvényt. Amikor a műsorvezető megkérdezte tőle, hogyan lehet egy országot alkotmány nélkül kormányozni, csak annyit válaszolt: „Nagyon egyszerűen”.
Ahhoz, hogy egy országon nagyon egyszerűen lehet kormányozni alkotmány nélkül, kétség sem fér, de a kijelentés más kérdéseket hagy nyitva előttünk: Karácsony Gergely vagy nincs tisztában a jogállam fogalmával (amit politológusi végzettségére tekintettel nem hinnék), vagy nagyon is komolyan gondolja azt, amit mondott.
Egy jogállamban a közhatalom alá van vetve a jognak, az úgynevezett hatalmi ágak elkülönülnek, és a népakaratra való hivatkozással nem lehet bármit megtenni. Aki a legfelsőbb szintű jogforrást, az Alaptörvényt készül lábbal tiporni, az az abból levezethető összes jogszabályt, vagyis a magyar jogrendszer egészét tekinti semmisnek.
Karácsony úgy kéri a választók bizalmát, hogy a „népre” mint absztrakcióra tekint; és burkoltan tagadja a népképviseleti felhatalmazás elvét, miközben a „nép” nem létező általános akaratára (volonté générale) hivatkozik, amely szerinte korlátlan hatalomra jogosít.
A vérszemet kapott populista figyelmét vélhetően elkerülte az a tény, hogy a kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, tehát, amikor semmisnek tekinti az Alaptörvényt, azt állítja, hogy esetleges felhatalmazását a jogállam totális és azonnali lebontására használná fel. Lehet ezen köntörfalazni, de ez a helyzet.
és innen ered az a magasabb már-már transzcendens legitimáció, ami előtt porrá válik a magyar jogrendszer. Szavainak ihletettségét én ennél egyszerűbb oknak tulajdonítom: az égiek elorozták hősünk józan eszét.
A könnyed viselkedéséről ismert honatya (Isten óvja Magyarországot!) egy nyegle vállrándítással azt tette még hozzá mondandójához, hogy őt nem érdekli, hogy mit szólnak majd a jogászok ahhoz, amit tenni készül az esetleges beiktatása után.
Vegyük sorra, vajon mire gondolhatott a költő.
A népszuverenitás megtestesítője a miniszterelnök? A legfelsőbb jogforrást jelentő Alaptörvény illegitim, tehát nem korlátozza semmi a kormány hatáskörét? Az alkotmányozó hatalom illegitim és az is mindegy, hogy mit szólnak „a jogászok” a Vezér, a kormányfő politikájához? (Feltételezem, nem lenne másra igény, mint amit egy mégoly nagyszerű intellektus papírra vetett egy rosszabb pillanatában: „A Führer a joggal való visszaélés ellen védelmezi a jogot, amikor veszély esetén führeri minőségében legfőbb bíróként törvényt alkot.”)
Karácsony Gergely a fenti elképzeléseit nem most hangoztatta először. Korábbi megfogalmazása szerint Orbán Viktor 2010-ben esküt tett a Magyar Köztársaság alkotmányára és „az első percben beletörölte a lábát. Én ugyanezt fogom tenni a Fidesz Alaptörvényével”. Igen, azt mondta, hogy a „Fidesz Alaptörvényével”… Itt válik lehetetlenné a nemzeti többes szám első személy használata, amivel az Alaptörvény nemzeti hitvallása is kezdődik: „Mi, a magyar nemzet tagjai...”. Felmerül a kérdés, hogy a nemzeti büszkeségünket kifejező preambulumba, az ezer éves államiságunkat kifejező címerbe, vagy épp az alapvető jogokba akarja törölni a talpát Karácsony?
A kijelentése egyértelművé teszi, hogy semmibe veszi Magyarország jogrendjét, és a legfelsőbb szintű jogforrást egy adott párt politikai termékének minősíti, világossá téve, hogy nem a nemzetet tartja szuverénnek, hanem saját magát; mert ahol az ő talpa végződik, ott kezdődik a jogállam.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
A lengyel kormányfő hallani sem akar új alaptörvényről.
Magyarország egyik leggazdagabb embere mindezért cserébe „egy élhető országot kér”, és úgy gondolja, hogy április 12-én „rendszerváltás” történt idehaza.
Boldogkői Zsolt szerint úgymond a tudomány alapján legalább tíz ponton kellene változtatni az alaptörvényen és a jogszabályokon, de igazából ideológiát váltana, és nem tud mást tenni, sőt az ateizmusa csak egy szekuláris vallás. Szilvay Gergely írása.
Teljes jogegyenlőséget követel az LMBT-közösségnek Barabás Richárd.
Merész kijelentést tett Karácsony Gergely Madridban.
Pestiesen szólva nem semmi, hogy egy kulturális intézmény ilyen hosszú ideje tud működni.
Harkivban civil sérülteket hagytak maguk után az orosz drónok, miután az éjszakai támadássorozat során egy lakóépületbe csapódott az egyik öngyilkos eszköz. Az ukrán légierő jelentése szerint tizenkét különböző helyszínen keletkeztek károk.
