A belföldi kereslet és az export egyaránt hozzájárul az ország versenyképességéhez és egyformán fontosak – vélekedtek előadók a Világgazdaság Belföldi kereslet és/vagy export? címmel megrendezett konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarországon minden készen áll ahhoz, hogy a következő évek gazdasági sikerek jegyében teljenek. A magyar kormány a jövőben is minden erejével azon lesz, hogy a lehetőségeket kiaknázva biztosítsa a sikerek feltételeit – tette hozzá. Az export dinamikusan nő, a tavalyi 93 milliárd eurót túlszárnyalva rekordévet zárhat idén – mondta. Fontos feladatnak nevezte a kkv-k külpiaci szerepvállalásának erősítését. A kormány által bevezetett intézkedések segítették a vállalkozásokat, ezek közül az adók csökkentését emelte ki. A 2010-ben elhatározott gazdasági és politikai intézkedésekkel hosszú évek komoly visszaesései nyomán
Ismertette: a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában idén 9 helyet lépett előre az ország, ami újabb pozitív visszajelzés vállalatvezetői szintről a hitelminősítők mellett.
Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában kiemelte, a magyar export 17 százalékát adják a kkv-k, jelenleg ezek egyötöde exportál, a foglalkoztatottak közel 70 százaléka dolgozik a szektorban. A belföldi kereslet és az export egyaránt fontos a versenyképességhez, a kettő együtt biztosítja a kkv-k sikerességét – fejtette ki. Az Exim-portfólióban 84 százalék a kkv-ügyfelek aránya, a bank hitelállománya 860 milliárd forint, csak az idei évben 210 milliárd forintnyi exporttöbblet valósult meg a hiteleik nyomán – ismertette. Az elmúlt két évben megduplázták a kkv-k ügyfeleik számát, 2017-ben 1125 cég volt az ügyfelük, a terveik szerint a 2021-es időszak végére az exportáló magyar cégek 50 százalékát szeretnék elérni.
Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója Hálózat, eszköz erőforrás című előadásában kiemelte: a cégeknek az export célország kiválasztásában segítenek,
Mindezen túl 22 közép-európai regionális iroda nyújt segítséget a cégeknek, és 13 belföldi iroda működik. Októberben 400 millió forintnyi üzletet kötöttek meg a vállalkozások a kereskedőház közreműködésével. A régiós irodák megnyitása óta pedig 4,5 milliárd forintnyi üzlet köttetett az MNKH közreműködésével.
Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság vezetője a legfrissebb adataik alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. Az igazgató szerint 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz. A munkaerő-piaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye – mondta. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell,
– vélekedett. A kkv-k erősödése növelhetné az ágazati diverzifikációt, ami versenyképességi érték – húzta alá.
Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója szerint az átfogó teljesítménymutatók bár javulnak, de az ország a régiós versenytársakhoz képest le van maradva, ami mögött rendszerszintű és nem kormányokhoz köthető problémák állnak. Az MNB versenyképességi jelentése szerinte korrekt és objektív mutatókon alapul, de nem von le a versenyképesség alakulására átfogó következtetést. Elmondta: 2001-ben a WEF-listán még 29. volt Magyarország, de belátható időn belül a jelenlegi 60. hely nem fog változni. Igaz, az éves változásoknak nincs sok jelentősége, a mutató egy sávban mozog, amit évről évre véletlen tényezők befolyásolnak. Változást szerinte leginkább az intézményrendszer hatékonyságának javításával lehetne elérni.
(MTI)
A magyar politikus szerint az európai intézmények és nyugati politikusok körében az Európai Parlament a legszélsőségesebb háborúpárti vonalat viszi.
Megszavazta az Európai Unió a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok véglegesítését. Az öt évre szóló extra illeték kivetése elé Németország próbált meg akadályt gördíteni, de végül a francia tömb győzedelmeskedett. És persze Ursula von der Leyen, aki hatalma megszilárdításának egyik legfontosabb próbatételeként kezelte az ügyet – akár az európai versenyképesség kivéreztetésének árán is.
„Egy ország nem minden téren lehet versenyben – a legfontosabb, hogy a saját erősségeire koncentráljon” – vallja Sir Philip Campbell.
Nem szeretnénk alárendeltjei lenni valamelyik hegemónnak, azt viszont a vak is látja, hogy számos nyugati érdekkör szeretné politikai és kulturális ügyekkel betörni a magyar önerőt.
Mióta a német vezetőknek hazudniuk kell a problémák gyökeréről, még irracionálisabbá váltak. Philip Pilkington írása.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően lépett a jegybank, amit a kedvező inflációs folyamatok, valamint az EKB és a Fed monetáris politikája is támogatott. Várhatóan decemberben folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus.
A baleset súlyos sérültjét a veszprémi kórházba szállították.
A holland védelmi miniszter vasárnap F-16-os harci repülőgépeket is ígért Ukrajnának.
