Világgazdaság-konferencia: rekordévet zár az export, kiugró növekedés jöhet, lépést tartunk a régióval

Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint Magyarországon minden készen áll ahhoz, hogy a következő évek gazdasági sikerek jegyében teljenek. A magyar kormány a jövőben is minden erejével azon lesz, hogy a lehetőségeket kiaknázva biztosítsa a sikerek feltételeit – tette hozzá. Az export dinamikusan nő, a tavalyi 93 milliárd eurót túlszárnyalva rekordévet zárhat idén – mondta. Fontos feladatnak nevezte a kkv-k külpiaci szerepvállalásának erősítését. A kormány által bevezetett intézkedések segítették a vállalkozásokat, ezek közül az adók csökkentését emelte ki. A 2010-ben elhatározott gazdasági és politikai intézkedésekkel hosszú évek komoly visszaesései nyomán

Ismertette: a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában idén 9 helyet lépett előre az ország, ami újabb pozitív visszajelzés vállalatvezetői szintről a hitelminősítők mellett. 

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában kiemelte, a magyar export 17 százalékát adják a kkv-k, jelenleg ezek egyötöde exportál, a foglalkoztatottak közel 70 százaléka dolgozik a szektorban. A belföldi kereslet és az export egyaránt fontos a versenyképességhez, a kettő együtt biztosítja a kkv-k sikerességét – fejtette ki. Az Exim-portfólióban 84 százalék a kkv-ügyfelek aránya, a bank hitelállománya 860 milliárd forint, csak az idei évben 210 milliárd forintnyi exporttöbblet valósult meg a hiteleik nyomán – ismertette. Az elmúlt két évben megduplázták a kkv-k ügyfeleik számát, 2017-ben 1125 cég volt az ügyfelük, a terveik szerint a 2021-es időszak végére az exportáló magyar cégek 50 százalékát szeretnék elérni.

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója Hálózat, eszköz erőforrás című előadásában kiemelte: a cégeknek az export célország kiválasztásában segítenek,

Mindezen túl 22 közép-európai regionális iroda nyújt segítséget a cégeknek, és 13 belföldi iroda működik. Októberben 400 millió forintnyi üzletet kötöttek meg a vállalkozások a kereskedőház közreműködésével. A régiós irodák megnyitása óta pedig 4,5 milliárd forintnyi üzlet köttetett az MNKH közreműködésével.

Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság vezetője a legfrissebb adataik alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. Az igazgató szerint 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz. A munkaerő-piaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye – mondta. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell,

– vélekedett. A kkv-k erősödése növelhetné az ágazati diverzifikációt, ami versenyképességi érték – húzta alá.

Chikán Attila, a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója szerint az átfogó teljesítménymutatók bár javulnak, de az ország a régiós versenytársakhoz képest le van maradva, ami mögött rendszerszintű és nem kormányokhoz köthető problémák állnak. Az MNB versenyképességi jelentése szerinte korrekt és objektív mutatókon alapul, de nem von le a versenyképesség alakulására átfogó következtetést. Elmondta: 2001-ben a WEF-listán még 29. volt Magyarország, de belátható időn belül a jelenlegi 60. hely nem fog változni. Igaz, az éves változásoknak nincs sok jelentősége, a mutató egy sávban mozog, amit évről évre véletlen tényezők befolyásolnak. Változást szerinte leginkább az intézményrendszer hatékonyságának javításával lehetne elérni.

(MTI)