„Pakisztánból hozzunk munkásokat?
Azok után, ahogy Lázár úr reagált erre a felvetésre, én tisztelettudóan azt mondom, hogy az nem megoldás. A magyar építőipar számára a megoldást a gyors alkalmazkodás jelentené, ha olyan ütemű lenne a jövedelemnövekedés, hogy a külföldön dolgozó magyar szakemberek elkezdenének visszavándorolni.
Milyen bérkülönbségnél lehet ez már reális?
A magyarországi jövedelemszint már nagyjából eléri a nyugat-európai felét. Mivel a fenntartási költségek itthon alacsonyabbak, egyéb pozitívumokról nem is beszélve, ez több esetben már elég lehet ahhoz, hogy a kivándorlás jelentősen lassuljon, ha pedig a következő két évben további 50 százalékot emelkednek a bérek, és elérik a nyugat-európai szint 75 százalékát, akkor már nem feltétlenül lesz érdemes külföldön dolgozni, és akár elindulhat a külföldön dolgozók visszatelepülése is. Ehhez viszont az kell, hogy a hivatalba lépő új kormány előre gondolkodjon, hogy milyen ösztönzőkkel tudja segíteni az építőipart a 2020-21 utáni időszakban, mert ha az iparágban dolgozók azt látják, hogy az építőiparban lesz legalább 5-6 stabil év, akkor azért már érdemes hazajönni.
Két év alatt 50 százalékos béremelést ki lehet gazdálkodni a Masterplastnál?
Nem, de erre nincs is szükség, mert mi nem ipari munkásokat foglalkoztatunk, az előbbi gondolatmenet a kivitelezőkre vonatkozik. Magát az anyaggyártást sokkal inkább az automatizáció, a robotika fogja segíteni. Az építőipar rendkívül erős munkáskezet igénylő dolog, a 3D-s háznyomtatás még távoli, és a magyar építőipari kultúrától és az emberek igényétől távol álló lehetőség. Ami minket érint, azokat a kihívásokat további béremelésekkel és automatizálással, racionalizálással, hatékonyságnöveléssel lehet megoldani.”