Már 51 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon. A kiskereskedelmi volumen már két éve meghaladta a válság előtti szintet és még jelentős tartalékok vannak a lakossági megtakarításokban. 2010 után végre a nettó reálbérek is erősen nőnek.
Jelentős bővülés a kiskereskedelemben
Már 51 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon, minden szegmens jól teljesít – mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
A KSH csütörtökön közzétett részletes adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,6, naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindkét adat 0,2 százalékponttal magasabb a november 7-én közölt első becslésnél.
Marczinkó Zoltán három részterületet emelt ki, amelyek jelentősen hozzájárultak a nem élelmiszer-kiskereskedelem növekedéséhez, ezek a ruházati cikkek és lábbelik 13 százalékos növekedése, az iparcikkek 17 százalékos, és a számítástechnikai eszközök esetében pedig 13 százalékos növekedést mértek.
Kitért arra, hogy az élelmiszer-kereskedelem teszi ki a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét, közel 50 százalékát. Idén szeptemberben a teljes, 900 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmon belül 3,5 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma, ami jelentősnek számít. Ebben a termékkörben túl nagy növekedésre nem lehet számítani, mivel sokkal többet nem fogyasztanak az emberek, esetleg jobb minőségű, hazai termékeket – fűzte hozzá.
Folyamatos, tartós, fenntartható
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 végén érte el a válság előtti szintet, de a dinamikus bővülés már 2013-ban megindult. Az NGM közleményében kiemelte: az ágazat 51 hónapja tartó erősödését az áfacsökkentések és a foglalkoztatás növekedése mellett a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló nagymértékű reálbéremelkedés is támogatja. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően a következő időszakban is folytatódhat a bérek növekedése. Az adatok szerit 2010 januárjához képest 23,9 százalékkal magasabb Magyarországon a kiskereskedelem forgalma, megelőzve ezzel az EU kiskereskedelmi forgalmának 11,8 százalékos átlagát – írták.
A lakosság vásárlóerejét a beruházások ösztönzése, a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése segítette jelentős mértékben.
Kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindexe (2010=100,0)
Ahogy korábban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője fogalmazott, „a hazai lakosság messze nem költi el a teljes többletjövedelmét, amit a megtakarítások meredek emelkedése is tükröz. Ezt alátámasztja, hogy a hazai lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi eszközei a legmagasabbak, míg a GDP- és jövedelemarányos hitelállománya a legalacsonyabb a régióban.” Jelentős tartalékok vannak a hazai fogyasztásban, mivel a számos térségbeli országgal szemben a magyarok még visszafogottabban költekeznek.
Nagy különbség a válság előtti és utáni időszakhoz képest, hogy a kétezres években a lakosság a gyenge bérnövekedés miatt eladósodásból tudta csak fedezni a költéseit, addig 2013 után már saját, megszerzett jövedelméből költ.
Erre a rendszerváltás óta nem látott mértékben képes, hiszen az elmúlt évtizedek bérnövekedésének nagy része 2010 után valósult meg. A 2010 előtti negyven évben a nettó reálbérek csupán 28 százalékkal emelkedtek, miközben 2010 és 2018 között a nettó reálbérek 40 százalékos növekedésével lehet számolni.
A december is jó hónap lesz
A kiskereskedelem decemberi forgalma 3-4 százalékkal meghaladhatja idén az egy évvel ezelőtti 1000 milliárd forintot – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HG Media kereskedelemről szóló csütörtöki konferenciáján. A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot, az OKSZ főtitkára szerint 10 300 milliárd forint körül lesz.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról szólva hangsúlyozta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra, kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal sok gond megoldható lenne.
(MTI nyomán)
Kamionok ütközése miatt szerda hajnalban mindkét irányban lezárták az M5-ös autópályát a 97-es kilométernél, a forgalmat Kecskemétnél és Kiskunfélegyházánál terelik.
Az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán, Hort térségében egy kamion átszakította a szalagkorlátot.
Több kilométeres a torlódás az M0-áson, kedden érkezhet a téli szezon első havazása is.
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Ezért kell figyelni a megfelelő rögzítésre.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
