Már 51 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon. A kiskereskedelmi volumen már két éve meghaladta a válság előtti szintet és még jelentős tartalékok vannak a lakossági megtakarításokban. 2010 után végre a nettó reálbérek is erősen nőnek.
Jelentős bővülés a kiskereskedelemben
Már 51 hónapja folyamatos a kiskereskedelmi forgalom emelkedése Magyarországon, minden szegmens jól teljesít – mondta Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
A KSH csütörtökön közzétett részletes adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,6, naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindkét adat 0,2 százalékponttal magasabb a november 7-én közölt első becslésnél.
Marczinkó Zoltán három részterületet emelt ki, amelyek jelentősen hozzájárultak a nem élelmiszer-kiskereskedelem növekedéséhez, ezek a ruházati cikkek és lábbelik 13 százalékos növekedése, az iparcikkek 17 százalékos, és a számítástechnikai eszközök esetében pedig 13 százalékos növekedést mértek.
Kitért arra, hogy az élelmiszer-kereskedelem teszi ki a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét, közel 50 százalékát. Idén szeptemberben a teljes, 900 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmon belül 3,5 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma, ami jelentősnek számít. Ebben a termékkörben túl nagy növekedésre nem lehet számítani, mivel sokkal többet nem fogyasztanak az emberek, esetleg jobb minőségű, hazai termékeket – fűzte hozzá.
Folyamatos, tartós, fenntartható
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 végén érte el a válság előtti szintet, de a dinamikus bővülés már 2013-ban megindult. Az NGM közleményében kiemelte: az ágazat 51 hónapja tartó erősödését az áfacsökkentések és a foglalkoztatás növekedése mellett a hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló nagymértékű reálbéremelkedés is támogatja. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően a következő időszakban is folytatódhat a bérek növekedése. Az adatok szerit 2010 januárjához képest 23,9 százalékkal magasabb Magyarországon a kiskereskedelem forgalma, megelőzve ezzel az EU kiskereskedelmi forgalmának 11,8 százalékos átlagát – írták.
A lakosság vásárlóerejét a beruházások ösztönzése, a vállalkozásokat terhelő adók csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése segítette jelentős mértékben.
Kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindexe (2010=100,0)
Ahogy korábban Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője fogalmazott, „a hazai lakosság messze nem költi el a teljes többletjövedelmét, amit a megtakarítások meredek emelkedése is tükröz. Ezt alátámasztja, hogy a hazai lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi eszközei a legmagasabbak, míg a GDP- és jövedelemarányos hitelállománya a legalacsonyabb a régióban.” Jelentős tartalékok vannak a hazai fogyasztásban, mivel a számos térségbeli országgal szemben a magyarok még visszafogottabban költekeznek.
Nagy különbség a válság előtti és utáni időszakhoz képest, hogy a kétezres években a lakosság a gyenge bérnövekedés miatt eladósodásból tudta csak fedezni a költéseit, addig 2013 után már saját, megszerzett jövedelméből költ.
Erre a rendszerváltás óta nem látott mértékben képes, hiszen az elmúlt évtizedek bérnövekedésének nagy része 2010 után valósult meg. A 2010 előtti negyven évben a nettó reálbérek csupán 28 százalékkal emelkedtek, miközben 2010 és 2018 között a nettó reálbérek 40 százalékos növekedésével lehet számolni.
A december is jó hónap lesz
A kiskereskedelem decemberi forgalma 3-4 százalékkal meghaladhatja idén az egy évvel ezelőtti 1000 milliárd forintot – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HG Media kereskedelemről szóló csütörtöki konferenciáján. A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot, az OKSZ főtitkára szerint 10 300 milliárd forint körül lesz.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról szólva hangsúlyozta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra, kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal sok gond megoldható lenne.
(MTI nyomán)
Egy olyan hajó, amely egy éve lebontott gáztartályhajó személyazonosságát vette fel, március 20-án áthaladt a Hormuzi-szoroson – ezzel újabb fejezet nyílt a Közel-Keleten zajló háború alatt a stratégiai vízi úton alkalmazott trükkök történetében.
Dollárszázezrekkel fogadtak az atombomba felrobbantására.
Új kínai cargo-repülőtér kapcsolódott be a globális áruszállításba, és Budapest máris a kiemelt célállomások között szerepel.
Tavaly 19,6 millió utast szolgált ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ez több mint 20 százalékkal nagyobb 2019-es forgalomnál.
Soha ennyi készpénz nem volt még forgalomban Magyarországon, kvázi fejenként 1 millió forintnyi „kápé” kering a rendszerben. A mennyiség pedig még tovább nőhet, hiszen néhány hét és duplájára emelkedik az ingyenes készpénzfelvételi limit.
A lila-fehérek sportigazgatója szerint ez a világ nem érett meg arra, hogy fiai Újpesten futballozzanak.
Tovább bővül a magyarországi kínálat.
