Miért utakra költenek a fejlődő országok oktatás helyett?

2017. szeptember 22. 13:18

Az úthálózat kiépítése már rövid távon vállalati beruházásokhoz és növekvő kereskedelemhez, így emelkedő adóbevételekhez vezet. A jelentős iskolafejlesztések eredményeire viszont évtizedekig kell várni – érvel a VoxEU elemzése.

2017. szeptember 22. 13:18
null
Manoj Atolia és szerzőtársai

Az állami infrastruktúra-beruházások a szegény országok felzárkózásának fontos motorját jelentik. A 2008-as gazdasági válság óta már a gazdag országokban is napirendre kerül az infrastruktúra fejlesztése, amely talpra állíthatja a gyengélkedő keresletet.

A gazdaságpolitika számára minden országban alapvető kérdés, hogy milyen arányban támogassa a gazdasági (utak, vasutak, kikötők, közművek és telekommunikáció) illetve a társadalmi infrastruktúrát (iskolák és kórházak). Acosta-Ormaechea és Morozumi (2017) szerint például az úthálózatra költendő források iskolafejlesztésre való átcsoportosítása növekedésösztönző hatású. Hozzáteszik, hogy ezek a hatások csak az alacsony jövedelmű országok esetében szignifikánsak. Bose és társai (2007) elemzése fejlődő országokat vizsgálva kimutatta, hogy az iskolákra fordított – nem adóbevételekből származó – többletköltések az utakkal ellentétben magasabb gazdasági növekedéshez vezetnek.

Manoj Atolia és társai azt is megmutatják, hogy a szegényebb (alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező) országok GDP-jük kisebb hányadát költötték oktatásra mint utakra 2000 és 2008 között. Erre több magyarázatot adnak. Szerintük rövid- és középtávon, körülbelül 15 évig nagyobb gazdasági növekedés érezhető ha a kormány csak a fizikai infrastruktúrát fejleszti. Közel 24 év szükséges ahhoz, hogy az iskolákra költött pénz érezhetően „termőre forduljon” és a növekedés meghaladja azt a növekedést, amelyet az utak fejlesztése hozott volna. Az úthálózat már rövid távon vállalati beruházásokhoz és növekvő kereskedelemhez, így emelkedő adóbevételekhez vezet.

A jelentős iskolafejlesztések esetén viszont évtizedekig kell várni a beruházás eredményeire.

Így az úthálózattal ellentétben az oktatásra fordított pénz haszna rövid távon nem érezhető.

Az adósságcsapdában vergődő fejlődő gazdaságok nem engedhetik meg maguknak, hogy a szükséges összeget költsék oktatásra, mivel ez további eladósodáshoz vezetne. Ha a fejlődő ország kormánya kerüli az eladósodást vagy az adósságfinanszírozás nem lehetséges számára, még akkor is kevesebbet költ iskolákra, ha azok megtérülése hosszú távon magasabb lenne. Ehhez hozzájárul, ha a politikusok tervezési horizontja harminc évnél rövidebb, azaz ha a döntéshozók „rövidlátók”. 

A szerzők szerint a nemzetközi szervezetek sokat segíthetnek a fejlődő országoknak az oktatási beruházások ösztönzésében kedvezményes, de az iskolafejlesztés feltételéhez kötött pénzügyi támogatással.

***

A tudomány mindenkié! További válaszokért kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2017. december 02. 20:20
Ez igaz, de valamiért Széchenyi sem iskolaépítéssel kívánta kiemelni Magyarországot az elmaradottságból, hanem inkább az infrastruktúra fejlesztésével. Petőfi is rendkívül fellelkesült, és a vasúthoz kötötte a műveltség (későbbi) terjedését ("Ezek a föld erei,/ Bennök árad a müveltség"): VASÚTON Tenger kéj veszen körűl, Közepében lelkem fürdik... A madár röpűlt csak eddig, Most az ember is röpűl! Nyílsebes gondolatunk, Késő indulánk utánad, De sarkantyúzd paripádat, Mert elérünk, elhagyunk! Hegy, fa, ház, ember, patak És ki tudja, még mi minden? Tűnedez föl szemeimben S oszlik el, mint köd-alak. A nap is velünk szalad, Mint egy őrült, aki véli, Hogy őt, összevissza tépni, Űzi egy ördögcsapat; Futott, futott, s hasztalan! Elmaradt... fáradva dől le A nyugati hegytetőre, Arcán szégyen lángja van. S még mi egyre röpülünk, Egy sziporkát sem fáradva; Ez a gép tán egyenest a Másvilágba megy velünk! - Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a müveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei. Miért nem csináltatok Eddig is már?... vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok.
annamanna
2017. december 02. 20:20
Nézzük pl az ókori római birodalmat. Az állam biztosított egy nagyon hatékony infrastruktúrát (utak, vízvezetékek, kikötők), amik összességében biztonságosabbá, hatékonyabbá, kiegyensúlyozottabbá tették az életet; és ilyen keretek között a kultúra is gyorsan áramlott és pörgött (pl birodalomszerte elterjedt a kereszténység). Ha a birodalom minden egyes alattvalójának kötelezően iskolába kellett volna járnia (ebbe beleértve a rabszolgákat, nőket is), és mindenkinek ugyanazt megtanulnia, de közben nem lettek volna utak és kikötők és vízvezetékek stb, vajon hogy alakult volna a történelem? Az egy dolog, hogy teljesen irányíthatatlanná vált volna a birodalom, hiszen a hadsereg sem tudott volna sehová sem eljutni, viszont mindenhol lázadások törtek volna ki, és az egész egység nagyon gyorsan szétesik. Aztán a szétesett kis részecskék is harcoltak volna egymás ellen; mondjuk egészen addig, amíg az egyik kis rész hatalmat nem szerez a többiek fölött, egyesíti a területeket, és megépíti végre az utakat és kikötőket, ámen.
Berecskereki
2017. október 02. 13:40
Szerintem az oktatásra annyit kell költeni, amennyit a gazdaság igényel. Magyarországon túl sokat költünk olyan oktatásra amelyet a gazdaságban nem igényel. Elég lenne a harmada. A kétharmadot pedig mérnök, orvos és szakmunkás képzésre kellene fordítani, a gazdaság igényének megfelelően.
Gregorius
2017. október 02. 13:39
Nem csak látszatjuk van. Valamikor olvastam, hogy a harmadik világban gyakran előforduló inségeknek az az egyik oka, hogy a megtermelt termékek vagy 40%-a tönkremegy az utak és általában az infrastruktura (szállítóeszközök, minimális csomagolás etc.) hiánya illetve gyengesége miatt....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!