A növekedéstámogató fiskális politika, mint a válság utáni alacsony növekedési csapdából való kitörés eszköze

„A válságkezelés kapcsán a költségvetési megszorítások hosszú távú növekedést gátló hatása nemzetközi vita tárgyává vált. Az elmúlt időszakban pedig egyre inkább elfogadottá válik, hogy a költségvetési politikáknak arra kell törekedniük, hogy a hosszú távú, kiegyensúlyozott növekedést elősegítsék. Ehhez az országok költségvetési szerkezetüket kell, hogy áttekintsék. Az állami forrásból finanszírozott, produktívnak tekinthető befektetések katalizátorként hathatnak a magánszféra beruházási aktivitására, ami hosszabb távon a gazdaság termelési kapacitásának emelkedését eredményezheti. Ezen túlmenően a potenciális GDP emelkedése az adóbevételek növekedését is maga után vonja. Az ilyen növekedésbarát fiskális intézkedések közé sorolhatók az infrastrukturális beruházások, a zöld infrastruktúra, a K+F, az egészségügyi és az oktatási fejlesztések, valamint a munkaerőpiaci programok. Az alacsony növekedési csapdából való kikerülés érdekében az állami fejlesztések mellett az adóreform kapcsán is jelentős hosszú távú pozitív hatás érhető el. A bevételi oldal tekintetében a személyi jövedelemadó és a társasági adó felől a fogyasztást terhelő adók felé való elmozdulás pozitív hatással bír a növekedésre. A személyi jövedelemadó, a munkáltatói adó, valamint a társasági adó mérséklése mind rövid, mind hosszú távon pozitívan hat a GDP-re.

Megállapítható, hogy a magyar gazdaságpolitika már jóval a fenti, körvonalazódó konszenzus előtt olyan stabilizációt hajtott végre, amelynek során a terhek megosztásával elkerülte a belső kereslet túlzott visszafogását, amely öngerjesztő folyamatként akadályozta volna a növekedést. Ez a fordulat tette lehetővé, hogy miközben a költségvetési hiány mindvégig jóval 3% alatt, az adósságráta pedig csökkenő pályán maradt, a Kormány számos olyan intézkedést hozott, amely Magyarország gazdasági és társadalmi gyarapodását szolgálja. Így például 15%-ra mérséklődött a személyi jövedelemadó kulcsa, családi adó- és járulékkedvezmények léptek életbe, elérhetővé vált a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, számos életpályamodell biztosít kiszámítható jövedelempályát, amelyek fokozzák a munkaerő megtartását, a foglalkoztatás bővülését és a demográfiai folyamatokat is kedvezően befolyásolják, előretekintve pedig a hatéves bérmegállapodás eredményeképp 27%-ról 11,5%-ra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, illetve egységesen 9%-ra mérséklődött a társasági nyereségadó. Kiadási oldalról is számos növekedésösztönző beruházás indult, így például a Modern Városok Program (MVP) vagy komplex útfelújítási programok. Nem utolsó sorban a közmunkaprogram több éves ciklusának köszönhetően több százezren kerülhettek vissza a munka világába, elősegítve az inkluzív gazdasági növekedést.

A Kormány tehát a rendelkezésére álló, illetve a saját maga által kialakított fiskális mozgásterét mind az elmúlt és mind az eljövendő években arra használja fel, hogy kedvező körülményeket teremtsen a belső növekedési motorok minél nagyobb fordulatszámra való felpörgetéséhez.”