Most kezdődik a táncz – hogyan lehet a magyar film mindenkié?
2026. április 28. 09:08
Például úgy, hogy április 30-án együtt ünnepeljük a magyar mozgókép 125. születésnapját. Amit idén nagy ívű országos, egyhetes programsorozat kísér, és még a Kincsem Parkban és a Császár–Komjádi Uszodában is lesznek különleges vetítések.
2018 óta minden évben április 30-án ünnepeljük a magyar film napját. Nem véletlenül; 1901-ben ezen a napon mutatták be mutatták be az Uránia Magyar Tudományos Színházban – a mai Uránia Nemzeti Filmszínházban – az első megrendezett, színészek közreműködésével leforgatott magyar filmfelvételeket. Ezek a rövid mozgóképek nem önálló alkotások voltak, hanem illusztrációk egy tánctörténeti ismeretterjesztő előadáshoz. A korszak legnépszerűbb színészeinek közreműködésével készült felvételek sajnos egytől egyig elvesztek, ám a forgatás során készült állófotók fennmaradtak
– ezek a 2026-ban 125 éves magyar film első emlékei.
Idén az esemény a Nemzeti Filmintézet kezdeményezésére és támogatásában egyhetes programsorozattá bővült, amelynek keretében, április 27. és május 3. között a vetítések mellett konkrét helyszínekre szabott rendezvények, filmtörténeti séták, valamint a fiatal alkotókat megszólító szakmai események is helyet kapnak.
utalva arra is, hogy a kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak, mások mellett televíziós csatornák, mozik és streamingszolgáltatók. A Cinema City mozihálózat például ebben a hónapban minden kedden kedvezményes, 2200 forintos jegyáron kínálta a magyar filmekre szóló belépőket, április 30. és május 3. között pedig mindennap ugyanezen az áron lesz megtekinthető az összes műsoron lévő magyar alkotás.
A mozis együttműködés ráadásul nemcsak kedvezményes jegyeket jelent, hanem különleges eseményeket is. A Cinema City és a Svenk Podcast együttműködésének köszönhetően három helyszínen speciális vetítések várják a nézőket, amelyeket közönségtalálkozók követnek. Budapesten Szabó István és Robert Lantos vesz részt A napfény íze (május 2., Cinema City Mammut), Koltai Lajos és Nagy Katica a Semmelweis (május 1., Cinema City Allee) vetítésén, Székesfehérváron pedig Szabó Simon lesz a Moszkva tér köré szervezett beszélgetés vendége (április 29., Cinema City Alba).
Jelenetkép a 2001-ben bemutatott Moszkva tér című moziból, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett Török Ferenc vizsgafilmje volt. (Fotó: Nemzeti Filmintézet)
A magyar film napja egyik legizgalmasabb mostani vállalása,
hogy egyedi helyszínekre szervezett pop-up vetítésekre is be lehet ülni,
ahol hangulatában vagy tematikájában illeszkedő környezetben elevenedik meg néhány hazai mozgókép. Ennek megfelelően lesz látható például a Sose halunk meg a Kincsem Parkban Koltai Róbert részvételével (április 28.), A nemzet aranyai a Császár–Komjádi Uszodában Kiss Gergely társaságában (április 29.) vagy a Hogyan tudnék élni nélküled? a BAHART Szent Miklós motoros hajón Törőcsik Franciska, Kirády Marcell és Kirády Attila társaságában (május 2.).
A vetítések mellett filmtörténeti helyszínbejárások is várják az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Pannónia Filmstúdió épületében és a még ma is sokak által csak „filmgyárnak” emlegetett Róna utcai NFI Stúdiókban az érdeklődőket. A MOME tervezőgrafikus hallgatói ugyancsak megemlékeznek a jeles dátumról: A táncz ihletésére külön kurzus során készült plakátok már láthatók az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Hasonlóan izgalmas kezdeményezés a Színház- és Filmművészeti Egyetem Intézeteinek közös nyílt napja április 30-án és az ELTE Szemle,
amely 2024-ben hallgatói kezdeményezésből nőtte ki magát egyetemi filmfesztivállá.
Ebben az évben már a magyar film napja partnereseményeként valósul meg április 29. és május 2. között; az Eötvös Loránd Tudományegyetem filmes képzésein készült hallgatói alkotásokat a Stúdió K Színházban, a margitszigeti Kristály Színtérben és a Corvin Moziban mutatják be.
A jubileum alkalmából a Nemzeti Filmintézet streamingplatformja, a Filmio 125 hazai mozgóképet kínál ingyenesen, köztük izgalmas krimiket és thrillereket, dokumentumfilmeket, klasszikusokat és kortárs munkákat. Az idén 80. születésnapját ünneplő Bereményi Géza és Koltai Lajos alkotásai, valamint a 100 éve született Herskó János rendezései ugyancsak ingyenesen nézhetők ez idő alatt. Plusz a magyar animáció örökzöldjei, mások mellett a Lúdas Matyi, a Fehérlófia, a Hugó, a víziló, a Misi Mókus kalandjai, Az erdő kapitánya, Az idő urai vagy a Kojot négy lelke.
Arab opera, húsvéti koncertek ás táncjáték, világzene és a nyolcvanéves Bereményi Géza köszöntése – a budapesti Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programja erősebb, mint valaha. Szomolányi Janinát a Müpa Fesztiválok operatív igazgatóját kérdeztük.
A filmeseknek kell dönteni, hogyan tovább.
Az biztos, a magyar társadalom - és nem a Tisza-zombikra gondolok - olyan filmeket akar látni, amelyek a magyar valóságot ábrázolják, az élet igenlése mentén, akár a legkellemetlenebb témák felvetésével, de csakis az egyetemes és világszerte elismert magyar filmművészet eszközeivel.
A nemzeti oldal tragédiája, hogy Orbán egyéni látásmódja nem engedte a magyar filmművészet organikus fejlődését 16 éven keresztül, a közmédiában nem volt fiataloknak, gyerekeknek színvonalas, őszinte műsorsávja stb.
Igaz, ha lett volna, akkor ma nem lennének Tisza-zombik, nem lennének frusztrált Fideszesek, egyszóval: lenne - lehetett volna - egy valódibb Magyarország.
Ennek most lőttek, és a jövő - sötét.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!