Példátlan határátlépés – színészszervezetek közös nyilatkozata a színházi világban a napokban történt emberi tragédia és annak sajtóbeli kezelése kapcsán.
A héten egy fiatal nő megpróbálta megölni magát, perceken múlt, hogy ez nem sikerült, ám az életéért jelenleg is küzdenek. Tragédiának ez éppen elég – önmaga, a családja, szűkebb-tágabb környezete számára –, igazán nem hiányzott, hogy az egész történet országos méretűvé dagadjék.
Szándékosan nem írom le ennek a fiatal nőnek sem a nevét, sem a foglalkozását, aki akarja, könnyen utána tud nézni, hiszen a bulvársajtó – és az önmagát önérzetesen nem bulvárnak tartott médiumok egy része is – gondoskodott róla, hogy a „szaftos” részletek ne maradjanak homályban. Hogy ezek a részletek hogyan kerülhettek ki egyáltalán nyilvános felületekre, és az információk birtokában miért nem a jó- vagy együttérzés döntött a publikálásuk mérlegelésekor, az egy hosszabb írás témája lehetne. Ahogyan az is, miért van, lehet valakinek szüksége arra, hogy a segítség, a szeretet és az ima ideje helyett ezt a pillanatot is a sejtető-sugalló, közéleti vádaskodások szolgálatába állítsa – köszönjük, már így is éppen elég árok van körülöttünk, amelyeket egyre nehezebben próbálunk a mindennapokban is átugrani.
Mi, újságírónk nemkülönben, akik jó esetben arra esküdtünk fel, hogy a nyilvánosságot a legjobb tudásunk szerint tájékoztatjuk, és hogy ha nem is csupán arról írunk, ami szép, de mindenképpen arról, ami igaz. Most átléptünk egy határt, amiért a kollégáim nevében és a Magyar Színházi Társaság, a Színházi Dolgozók Szakszervezete és a MASZK Országos Színészegyesület nemrég kiadott állásfoglalásával egyetértve megkövetem ezt a fiatal nőt, a barátait, családját. Mert nem hallgathatunk örökké, mert felelősségünk van, és mert„vétkesek közt cinkos, aki néma”.
A Magyar Színházi Társaság, a Színházi Dolgozók Szakszervezete, valamint a MASZK Országos Színészegyesület közös nyilatkozata a színházi világban a napokban történt emberi tragédia és annak sajtóbeli kezelése kapcsán, teljes terjedelmében, kiemelésekkel:
A színházi szakma képviseletében mély aggodalommal és felelősséggel fordulunk a nyilvánossághoz. Vannak pillanatok, amikor a hírversenynek meg kellene állnia, amikor nem a kattintások száma, nem a lájkok gyűjtése, hanem az emberi élet és az emberi méltóság védelme a legfontosabb. Persze ennek mindig a legfontosabbnak kellene lennie: az emberi méltóság a mindenkit megillető emberi rang.
A sajtó szabadsága és felelőssége elválaszthatatlan egymástól.
Ahogy a közszereplői lét és a személyiségi jogok figyelembevétele sem zárják ki egymást. A színész a színpadon a testét, a hangját, a jelenlétét adja a közönségnek – de ettől az élete még nem közkincs. A magánélethez, a méltósághoz és a nyugalomhoz való jog őt is ugyanúgy megilleti.
Az elmúlt napok történései ismét rámutattak, milyen súlyos következményei vannak annak, ha a sajtó – beleértve ma már a közösségi médiát is – a szenzációhajszolás, a kattintás- és nézettségvadászat logikáját helyezi a személyiségi jogok és az emberi méltóság elé. Emberi tragédiák részleteinek felelőtlen közlésével nemcsak a gyógyulás esélyeit teszik kockára, hanem családtagok, barátok, kollégák lelki biztonságát is súlyosan megrendítik – ezzel pedig további tragédiákat idéznek elő.
Ezért is látjuk úgy: ami most történik, az példátlan határátlépés.
Meggyőződésünk: a tájékoztatás felelősséggel jár. De a nyilvánosság szolgálata soha nem jelentheti a személyes tragédiák kisajátítását és áruba bocsátását. Igenis, van olyan helyzet, amikor a nem tájékoztatás erkölcsileg, jogilag, etikailag a helyes út. Az állandó kattintásversenyben ugyanis mára odáig jutottunk, hogy személyes válságok, emberi tragédiák, fájdalmak, szenvedések egyes médiumokban nyers tartalommá silányulnak. Ez nem csak szakmailag vállalhatatlan. Aki ilyet tesz – az embertelen.
Az emberi élet és méltóság semmilyen hírértékkel nem mérhető össze. Az emberi jogok tisztelete nem választható, hanem alapvetés. A tájékoztatás értéke pedig csak akkor marad meg, ha mindenekelőtt tiszteletben tartja az embert. A jogalkotó szerint a közszereplőnek ugyan többet kell elviselnie hírneve, becsülete, méltósága vonatkozásában, nem köteles azonban elviselni magánélete részleteinek közszemlére tételét, ha azok nincsenek összefüggésben tevékenységével.
A média képviselőinek is részt kell vállalniuk abban a felelősségben, amely nem csupán a kattintások számáról, hanem emberek életéről szól.
Tisztelet a kivételnek, azoknak az újságíróknak és szerkesztőségeknek, akik – az emberi méltóság, a jogszabályok és a sajtóetika figyelembevételével – nem vesznek részt a részletekben vájkáló, szenzációéhes versenyben. Ők mutatják meg, hogy lehet másképp is – méltósággal, felelősséggel, emberséggel.
Magyar Színházi Társaság
Színházi Dolgozók Szakszervezete
MASZK Országos Színészegyesület
Nyitókép: Vígszínház évadnyitó társulati ülés (Facebook)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Érdemes tehát a jogosultaknak mielőbb beküldeniük az adóelőleg-nyilatkozatukat, hogy a magasabb összegű jövedelmüket kapják.
Együttérzésem minden rajongóval, akik még hajnali négykor is ülni fognak a fészbuk előtt
Megdöbbentő új dokumentum került elő Horthy Miklósról, senki sem akarta elhinni, hol bujkált évtizedeken át az irat.
A német külügyminiszter szerint Ukrajnának a békéért akár területi veszteségeket is vállalnia kell.
Amúgy az egész interjú végtelenül arcátlan, de azért örülök, hogy Hatvanpusztát a propaganda is gáznak tartja.
Az ő ostoba és pitiáner hazugságainak terjesztéséhez az egykori német nemzetiszocialisták technikai lehetőségeinek ezerszerese áll rendelkezésre.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
