Új fordulat, kapaszkodjunk: az iskolai mobilhasználat korlátozása kevés lesz – tovább kell lépni

2025. június 09. 05:15

Ha ezt a cikket kisgyermek jelenlétében olvassa: ne tegye! Vagy legalább vonja be az ovist is az olvasásba.

2025. június 09. 05:15
null
Francesca Rivafinoli

Hogy kés, villa, okosteló gyerek kezébe nem való, az talán egyre inkább kezd átmenni a köztudatba – friss hír, hogy

Finnországban hétéves korára ma már „csupán” 36 százalék rendelkezik mobiltelefonnal vagy okosórával,

míg tavaly ugyanez az arány még bő 70 százalék volt.

De hogyan hat a kicsik kognitív fejlődésére vagy pszichoszociális egészségére az, ha a szüleik használnak a jelenlétükben okostelefont és hasonló kütyüket? – ennek a kérdésnek jártak utána ausztrál kutatók, végigelemezve a témában tíz különböző országban végzett eddigi vizsgálatokat, az ötévesnél fiatalabbakra fókuszálva.

Sejthetjük a választ, okkal feszenghetnek a rémes „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” elv vallói;

az eredmények mégis tanulságosak. Először is: úgy tűnik, teljesen mindegy, hogy a szülő csak rövid időkre kapkodja elő a telefonját vagy huzamosabb ideig, aktívan azzal szórakoztatja magát, a gyerekekre gyakorolt hatás egyformán negatív. Logikus is: az interakciók természetes folyamata mindkét esetben megakad, a kicsik mellőzve érezhetik magukat, illetve az lehet a benyomásuk, hogy versengeniük kell a szülő figyelméért.

A tanulmányok egybehangzó megállapítása szerint

amelyik gyerek jelenlétében mobiloznak a szülei, annak kognitív teljesítménye rosszabb

– ha nem is drámaian, de statisztikailag jelentős mértékben. Olyan képességek tartoznak ide, mint a figyelem, a különböző műveletek elvégzése és az önszabályozás, azaz csupa olyan tényező, amelyek hiányában nemcsak iskoláskorban, de egész életen át boritékolhatók a kudarcok. Amikor a felnőtt és a gyerek fél órán keresztül együtt várakozik valahol, az kiváló alkalom a „mentálisan stimuláló” tevékenységekre, így például a hosszan tartó, kétségkívül fárasztó kérdezz-felelekre – mutatnak rá a szakemberek –,

ha azonban a szülő öt perc után késztetést érez arra, hogy megnézze a híreket, ez a folyamat sajnos gyorsan megakad.

Hasonló összefüggést tártak fel az elemzett tanulmányok a szorongásos és hangulatzavarok tekintetében, valamint a viselkedési problémák és a figyelemzavaros hiperaktivitás (becenevén ADHD) terén. Ami persze nem azt jelenti, hogy minden egyes efféle zavar a szülők sara – a kutatók hangsúlyozzák is, hogy nem lelkiismeret-furdalást akarnak okozni, sőt, még csak nem is ok-okozatról beszélnek, hanem egyenes arányosságokról és szembetűnő összefüggésekről; a tudatosítást azonban nem tartják haszontalannak. Kegyetlenül hangzik, de úgy tűnik, érdemes lehet fejben lefuttatni egy ellenőrzőlistát, valahányszor szoptatás, játszóterezés vagy váróteremben ülés közben rájön a szülőre az okostelefonozhatnék:

van annyira fontos az ügy, hogy növeljük miatta eggyel az idegölő ADHD esélyét?

Bevallom, olykor oda-odasandítok a buszon-villamoson, ha egy apuka-anyuka végigmobilozza az utat (a múltkor épp egy 2-3 hónapos csöppség fejétől 2-3 centire tartva a telefont), hogy meglessem, mi az a rettentő fontos interneteznivaló, hátha megnyugodhat a pedagógus énem, hogy tényleg halaszthatatlan a teendő –

ehelyett nem egyszer elhűlve látom, hogy videó megy a telefonon.

Ránézésre filmsorozat, műkörömtippek, beszélgetős műsor, mikor mi. Ennél csak a facebookozás tűnik gyakoribbnak. Hogy tudott eddig ennyi sok generáció felnőni úgy, hogy senkinek a szülei nem értesültek a négyeshatoson arról, hogy adott pillanatban hol nyaral egy volt osztálytársuk vagy mit tart megosztásra érdemesnek a másodfokú unokatestvérük?!

Végezetül a különféle vizsgálatok azt is megállapították, hogy

nagyobb arányú szülői okostelefonhasználat esetén kevésbé biztonságosan kötődik a kisgyermek a szülőjéhez

(aki bár fizikailag jelen van, valójában elérhetetlen) – a kutatók meg is említik, hogy ha már a szülőnek a közös tevékenység közben mindenképp interneteznie kell, célszerű bevonni a kisgyermeket is, az ugyanis enyhítheti a lehetséges negatív hatásokat. Az viszont a vizsgálatok alapján a lehető legvilágosabb: nem meglepő módon

minél többet mobilozik a szülő, annál inkább médiafüggő lesz a gyerek is, annak minden negatív hozadékával

– az új német oktatási miniszter épp ezért már be is lengette, hogy elővennék ez ügyben az apukákat-anyukákat, náluk és az ő személyes magatartásuknál kezdve a mobilügyi nevelést.

De hátha megy ez oktatási miniszter nélkül is:

bármely érintett önállóan is kifundálhat magának és családjának egy jó kis szünidei kihívást a minél kevesebb mobilozás és a minél több „mentálisan stimuláló” együttlét érdekében – tanítók és tanárok tömegei rebegnének hálát, ha szeptemberben e tekintetben kognitív teljesítményekre kész állapotban, kisimultan kapnák vissza az összes tanítványukat.

***

Ezt is ajánljuk a témában

(Nyitókép: Mirkó István / Magyar nemzet)

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
5m007h 0p3ra70r
2025. június 09. 09:36
A felnőtt agyában pontosan ugyanazt a hatást váltja ki, mint az alkohol vagy a kábítószer. És a gyermekében is. Megállítja az idegrendszeri fejlődést. Ennyit kell tudni. Esetleg még annyit, hogy az internet olyan veszélyes hely tud lenni, mint egy forgalmas autópálya. Érdemes gondolkodni, ki az aki szülőként a gyermekét bekábítva egy autópályára zavarja!? Nálunk 5 éves a legkisebb, még a tv is csak időnként van bekapcsolva, akár napokig sem. Már megkaptuk az óvodából, hogy “furcsa” a gyerek. “Igaz, hogy a korosztályánál bővebb a szókincse, sok verset és mesét tud már amit most tanulnak, ügyesen rajzol meg barkácsol, a mozgásfejlódése is rendben, dehát túlságosan autonóm és időnként megkérdőjelez dolgokat.” Mi a fasz van? Gond hogy a gyerek nem egy szedált birka?
Abiondi
2025. június 09. 09:33
Most akkor Steve Jobs isten vagy sátán?
5m007h 0p3ra70r
2025. június 09. 09:27
»kobi40 2025. június 09. 08:14 • Szerkesztve Példamutatás?! … Miről beszélünk?!« Amiről te beszélsz az a funkcionális felhasználás. Amit kerülni kell példamutatóan, az pedig az indokolatlan telefonemelgetés. Amikor kényszert érzel, mert digitáliskirekesztődés szorongásod van. Amikor kényszeresen felkapkodod a telefont mert jött egy értesítés, hogy Irénke megosztotta, hogy ma nem vidám. Amikor a játszótéren a gyermeked azt mondja: - Apa ezt nézd! Te meg válaszolsz: - Mindjárt odanézek! Vagy amikor szimplán otthon elkezdetek megosztásokba bonyolódni, mert “nézd milyen vicces”. Meg még száz és száz másik eset, ami nemfunkcionális és totál indokolatlan.
5m007h 0p3ra70r
2025. június 09. 09:20
Chekke-Faint 2025. június 09. 08:46 Kétélű a tét, mivel a digitális világban eligazodni is, jó ha korán kezdi a gyerek.« Na és mesélj miért jó neki “ha korán kezd eligazodni”? Mi előnye származik belőle? A 14 évesek mekkora hányada tud excelben makrót szerkeszteni, vagy animált power point prezentációkat, melyikük használ PowerBI-t? Vgay talán az válik hasznukra ha körbeélőzik a lakást a benne található értéktárgyakkal napján háromszor vadidegen embereknek? Esetleg a fürdőszobában a tükörben készített fotók anyuka siminkkészletével glettelve? Vajon melyik osztályfőnök használ Miro whiteboardot? A kibaszott nagy digitális térben a házifeladatot nem tudják lefotózni úgy, hogy olvasható legyen ami a képen van. Ha egyáltalán hajlandó valki elküldeni a sok digitális géniusz vagy a közösségimédiaexpert szülő közül. Hahh. Egy vicc az egész.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!