Melyik húsvéti szimbólum fért bele és melyik nem a szocialista világnézetbe? Miről írt a szocialista sajtó húsvét idején? És mi köze van a focinak a húsvéthoz? – ezekre a kérdésekre válaszolt a Mandinernek Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.
Hogyan viszonyult a szocialista rendszer a húsvéti szokásokhoz?
Kezdjük onnan, hogy az 1945 utáni rezsim alapjaiban írta át az ünnepeket. Először is a naptárban is kevesebb lett a piros betűs nap. Míg a Horthy-rendszerben nagyjából tizenöt vagy tizenhat ünnepnap volt egy évben, addig a szocializmusban körülbelül hét. Azoknak is a nagy része a politikai rendszerhez kapcsolódott. Például az április 4., azaz a felszabadulás ünnepe, a november 7., a nagy októberi szocialista forradalom ünnepe, az augusztus 20., az alkotmány ünnepe és a május 1., a munka ünnepe. A hagyományos keresztény ünnepek szinte mindegyikét munkanappá nyilvánították. A húsvét annyiban érdekes, hogy annak az egyik napja, a vasárnap, mindig hétvégére esik, így az automatikusan szabadnap volt.
A nagypénteket, ami azelőtt munkaszüneti nap volt, szinte azonnal kitörölték az államilag számontartott ünnepek közül,
aztán később a húsvéthétfőt is. Néhány évig, 1956-ig, a húsvéthétfő munkanap volt, a húsvéti szokásokat így vasárnapra korlátozták. Aztán '56 után, a Kádár-rendszer alatt visszaadták szabadnapnak a húsvéthétfőt.
Mint micsodát?
A húsvéthétfőt nem lehetett ideológiailag úgy átírni, mint például a Szent István-napot, amelyből az alkotmány ünnepe lett és így tökéletesen illeszkedett a szocialista rendszerbe, de a vallási jellegét természetesen vissza lehetett szorítani. Annál is inkább, mert a
húsvéthétfőnek már a szocializmus előtt is volt egy amolyan tavaszünnep vagy termékenységünnep színezete.
Az ünnep profánabb szokásait éppen ezért nem is próbálták kordában tartani, olyanról viszont tudunk, hogy a húsvét éppen április 4-ére esett, és ezen a címen korlátozták a vallásos rendezvényeket. Az azonban teljesen természetes volt, hogy kellemes húsvéti ünnepeket kívántak vagy hogy képeslapokat küldtek egymásnak az emberek. Ezeken természetesen ott szerepeltek az általunk is megszokott, profán szimbólumok, mint a piros vagy hímes tojás, a nyuszi, a csibe, akár még a bárány is. Utóbbi azért határeset a profán és vallási szimbólum között, hiszen a kereszténységben a bárány Krisztust mint húsvéti áldozati bárányt jelképezi. Mindenesetre ez még belefért a szocialista világképbe, feltéve, ha a kontextusa nem volt egyértelműen vallásos.
Hogyan jelent meg a húsvét a szocialista sajtóban?
Az egyik fő téma mindig az volt, hogy milyen áruellátásra lehet számítani az ünnep alatt. Magyarán lesz-e elég tojás, sonka, dió vagy mák – ez kiemelt kérdés volt, hiszen hiánygazdaságban éltek az emberek.
Az újság pedig általában megírta, hogy lesz elég mindenből, aztán sokszor mégsem lett.
Az ünnepek után pedig gyakran arról számoltak be, hogy „idén is húsvéthétfőn vitték el a mentők a legtöbb embert – a szilveszter után – alkoholmérgezéssel”.
Tud olyan húsvéti szokást említeni, amely régebben rendkívül népszerű volt, de mára kihalt?
Húsvéthétfőn régebben szokás volt falusi bálokat rendezni, ahol a hosszú böjti zene és tánctilalom után a fiatalság kimulathatta magát. A dualizmus éveiben a pestiek a Gellért-hegyre jártak mulatozni, játszani.
1908-tól egészen a hatvanas évek közepéig tartott, hogy minden évben húsvéti futballtornát rendeztek,
amelyen általában két magyar és két osztrák, esetleg cseh csapat mérette meg magát. Az esemény kétnapos volt, húsvétvasárnap kezdték, húsvéthétfőn fejezték be, és vagy Budapesten, vagy Bécsben rendezték meg. Azt fontos tudni, hogy a Horthy-korszakban, de még a Rákosi-rendszerben is, a magyar csapatok a világ legjobbjai között voltak – ahogy az osztrákok is a az élmezőnyben helyezkedtek el ugyanebben az időben –, ezért a tornának igen nagy presztízse volt. Aztán a hatvanas évekre az európai kupatornák már kiszorították ezt a megmérettetést a figyelem középpontjából, így végül nem rendezték meg többet.
A locsolóversek elárulnak valamit az adott korról, amelyben születnek?
A húsvéti locsolás összetett szimbólum. Jelen van benne a víz tisztító ereje; a vegetációt, az életet tápláló jellege, illetve ezzel összefüggésben a megtermékenyítésre való utalás is. Ez utóbbira egyes locsolóversek csak virágnyelven utalnak, mások viszont szókimondóbbak vagy egészen vaskos szexuális megjegyzéseket tartalmaznak. Viszont mindegyikben közös elem a komikum, sokszor a jópofáskodás.
Főként a XX. század második feléből már egészen sok olyan locsolóversről tudunk, amelyek reflektálnak a korszak jelenségeire is.
Az ötvenes években például elterjedt volt a következő köszöntő: „Zúg a traktor, szánt az eke! Elvtársnő, locsolhatok-e?” Ezt még a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években is mondták. De a közelmúltból is említhetnénk olyan locsolóverset, amely például a koronavírus-járványra reflektált: „Védőmaszkban jár a nyuszi, Locsolásért nincs most puszi, Home office-ban maradok, Idén online locsolok!”
Nyitókép: Budapesti bolt kirakata 1958-ban húsvét környékén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
A „Lex Orbánként” elhíresült javaslat sokak szerint nem felel meg az európai jogállami normáknak. A Fidesz frakcióvezetője a Mandiner kérdésére elmondta, ezzel szembesíteni kell az európai fórumokat.
A 2026/2027. tanév rendje több változást is tartalmaz a korábbi évekhez képest.
