Csak ezért megérte – a Hunyadi zárórészéhez foghatót még nem nagyon láttunk!

A Hunyadi kétségkívül kissé döcögösen indult, és kinek-kinek az egyéni ízlése szerint lehet is rajta fogást találni, de hogy a készítők nagyon okosan húzták meg az egésznek az ívét, az biztos: a Lengyel Balázs rendezte nyolcvanperces finálé miatt megbocsáthatók a korábbi hibák, ráadásul szinte komplett moziélményt kapunk. 

Nem is akármilyet! A részt nagyjából kitevő nándorfehérvári csata olyan kivitelezésben tárul elénk, ami még nemzetközi szinten sem túl általános. És itt nem csak a külcsínről, azaz a magas szintű technikai munkáról és a nyomában járó vizuális orgiáról van szó – ez egy ilyen vállalkozás esetében ma már mondhatni minimum elvárás –, hanem a belbecsről is. Jelesül, hogy a néző, ha csupán pillanatokra is, de úgy érezze, valóban az adott korban és az adott szituációban van, vagyis azzal a történettel, amit a készítők el akartak mondani, a végére tényleg azonosulni tudjon. 

A Hunyadi-zárónak ezt bravúrként sikerül elérnie, és pont amiatt, 

Sok szemszögből benne lehetünk az események sűrűjében, és legalább egyvalakihez – valamelyik oldalon – biztosan kapcsolódni tudunk, miközben az origó mégis végig Hunyadi János marad. A hősteremtés tehát a végére járatódik a csúcsra, az utolsó mondatokkal ügyesen megágyazva a Hunyadi Mátyásra koncentráló folytatás lehetőségének is. És ha már hősteremtés, azt ugyancsak több irányból megkapjuk. Például Kapisztrán János – akit Thomas Trabacchi játszik kiemelkedően –, és emberei oszmán ágyúsok elleni rohamakor vagy a Dugovics Titusz-mítosz meglepően megcsavart felidézésekor.

Csak az vég, ugye. De szerencsére a Hunyadi esetében ezzel sem finomkodtak, hiszen ha egyszer a valóságban is a pestis végzett Hunyadi Jánossal, akkor – fikciós szálak és belső logika ide vagy oda – nem lett volna jó másféle befejezést írni. Sőt, éppen ennek fényében nő még nagyobbra az alakja. Hiszen a betegsége és a búcsúja szembesít minket azzal, hogy bár vannak köztünk jobbak, alapvetően mégiscsak mindannyian sérülékeny emberek vagyunk.

Nyitókép forrása: A Hunyadi sorozat Facebook-oldala