Kádár L. Gellért
Kovásznán született 1995-ben. 2010 és 2014 között a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban, 2014-től 2019-ig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán tanult. Öt évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja volt. Számos színházi szerep után közel egy évig tartó kasztingfolyamat eredményeként kapta meg a főszerepet a Hunyadi című filmsorozatban.
Hogy van a nagy felhajtás után?
Őszintén szólva kicsit fáradt vagyok, a stressz és az izgalom, amit a bemutató kapcsán megéltem, mintha most jönne ki rajtam. De persze ez jó fáradtság, és ahogy a Szilágyi Erzsébetet játszó Rujder Vivien is mondta, bárcsak sosem lenne vége ennek az egésznek. Nemcsak a forgatásra gondolok, hiszen azt már évekkel ezelőtt befejeztük, hanem a mostani időszakra is, amikor a nézők végre megláthatják sok ember alázatos és megfeszített munkájának az eredményét.
Amikor a díszbemutatón sorra kiszólították a stábtagokat, szereplőket a színpadra, egy pillanatra a szívére tette a kezét. Hála egy gyerekkori álom megvalósulásáért?
Önkéntelen mozdulat volt, de igen, biztosan benne lehetett ez is. Ha nem is gyerekkori álom, tény, hogy egy
ilyen volumenű produkcióban szerepelni soha vissza nem térő lehetőség egy színésznek,
és akár ugródeszka is lehet. Hiába telt el közel öt év azóta, amióta egy hosszadalmas és a covid által is bonyolított kiválasztási folyamat után megtudtam, hogy rám esett a választás Hunyadi János szerepére, még ma is tulajdonképpen a feldolgozás fázisában vagyok. Ez egyébként is jellemző rám: az életem történései általában kis késéssel csapódnak le bennem.