Ahol a félelem, ott az út, véli Kádár L. Gellért, akinek a sorsa több ponton is összeér Hunyadi Jánoséval. A napokban debütált Hunyadi filmsorozat főszereplőjével beszélgettünk gyerekkori harangokról, magányos harcokról és arról, melyik volt a másfél éves forgatás legkatartikusabb pillanata.
Kádár L. Gellért
Kovásznán született 1995-ben. 2010 és 2014 között a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban, 2014-től 2019-ig a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán tanult. Öt évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagja volt. Számos színházi szerep után közel egy évig tartó kasztingfolyamat eredményeként kapta meg a főszerepet a Hunyadi című filmsorozatban.
Hogy van a nagy felhajtás után?
Őszintén szólva kicsit fáradt vagyok, a stressz és az izgalom, amit a bemutató kapcsán megéltem, mintha most jönne ki rajtam. De persze ez jó fáradtság, és ahogy a Szilágyi Erzsébetet játszó Rujder Vivien is mondta, bárcsak sosem lenne vége ennek az egésznek. Nemcsak a forgatásra gondolok, hiszen azt már évekkel ezelőtt befejeztük, hanem a mostani időszakra is, amikor a nézők végre megláthatják sok ember alázatos és megfeszített munkájának az eredményét.
Amikor a díszbemutatón sorra kiszólították a stábtagokat, szereplőket a színpadra, egy pillanatra a szívére tette a kezét. Hála egy gyerekkori álom megvalósulásáért?
Önkéntelen mozdulat volt, de igen, biztosan benne lehetett ez is. Ha nem is gyerekkori álom, tény, hogy egy
ilyen volumenű produkcióban szerepelni soha vissza nem térő lehetőség egy színésznek,
és akár ugródeszka is lehet. Hiába telt el közel öt év azóta, amióta egy hosszadalmas és a covid által is bonyolított kiválasztási folyamat után megtudtam, hogy rám esett a választás Hunyadi János szerepére, még ma is tulajdonképpen a feldolgozás fázisában vagyok. Ez egyébként is jellemző rám: az életem történései általában kis késéssel csapódnak le bennem.
Sorsa 1456-ban teljesedett be: a törökök ostrom alá fogták Nándorfehérvárt, Magyarország kulcserődjét, Hunyadi János a saját költségén felszerelt hadával, valamint Kapisztrán János szerzetes parasztokból álló keresztes seregével vonult fel ellenük.
Fél Európa Hunyadiról beszél – hangzik el az egyik szereplő szájából a hétvégén debütált Hunyadi sorozat valamelyik részében. Az angolul Rise of the Raven címen futó tízrészes széria készítői remélik, a mondat a jelenben is érvényes lehet.
Tényleg ezt az üzenetet kell megjelenítenie egy történelmi filmnek a saját népéről?
Mindezt olyan minőségben, mint egy hollywoodi produkció.
A címvédő mellett az Arsenal, a Dortmund és az Aston Villa is ott van a legjobb nyolc között.
Van egy igazán pocsék film, a megnézését senkinek nem ajánlanám, most mégis róla írok. Áthallások vannak e pocsék film és a globális helyzet között.
Nagyböjt az elcsendesedés ideje. Ilyenkor többet járok az erdőbe, elkezdődik a befelé figyelés, találkozás önmagammal.
