Nála minden együtt volt: nyelvtehetség, irodalmi érdeklődés, matematikai zsenialitás, de a festészetről is csak a gyönge szeme miatt mondott le. Végül a fia lett az életműve fénypontja.
Az erdélyi származású Bolyai Farkas nemes egyszerűséggel szólva lángelme volt. Napra pontosan 250 éve, 1775. február 9-én született Bólyán, elszegényedett nagybirtokos családban. Életművén túl fia, Bolyai János személyében további ajándékot adott a magyarságnak és a tudományos életnek.
Bolyai Farkas az átlagember számára
fölfoghatatlan képességekkel megáldott polihisztorok egymást követő nemzetségeinek egyik utolsó tagja volt:
egybeesett nála a nyelvtehetség, az irodalmi érdeklődés, a matematikai zsenialitás, de a festészetről is csak a gyönge szeme miatt mondott le. Foglalkozott fizikával, filozófiával, zeneelmélettel, erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, műszaki problémák megoldásával, gyógyászati és gyógyszerészeti kérdésekkel. A párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai nyomán a nemeuklideszi geometria egyik előfutárának is tartják.
A megdöbbentő logikával és memóriával bíró kicsi Farkas hatéves korától a nagyenyedi református kollégiumba járt.
Nyolc nyelvet birtokolt a magyar mellett:
megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul.
Játszi könnyedséggel osztott-szorzott 13-14-jegyű számokat fejben, négyzet- és köbgyököt vont belőlük ugyanígy. Adományt kapott,
hiszen ezeket a számolásokat nem lehetett tanulni. Afféle csoda volt.
1795 és 1800 között külföldön járt tanulmányúton. Göttingenben
életre szóló barátságba került „a világ valaha élt legnagyobb matematikus zsenijével”, Gauss-szal.
Bolyai Farkas végül professzor lett a marosvásárhelyi református kollégiumban: matematikát, fizikát és kémiát oktatott, de életrajzírói finoman megemlítik, hogy a tanárokat akkoriban is gyatrán fizették, így a professzor technikai találmányokkal próbált pénzhez jutni, nem is sikertelenül: egy népszerűvé váló takarékos kályhatípust is alkotott. Mellette verseket, drámákat írt, Miltont és Schillert fordított. Pár tudománytörténész jogosan jegyzi meg, hogy
tehetségét egy kicsit szétforgácsolta.
Nála is híresebb fia, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, Bolyai János 1802-ben született, bonyolult viszonyukról Németh László a Két Bolyai című drámájában emlékezik meg. A Rubicon találóan így fogalmaz: „Bolyai Farkas
életművére egyetlen felnőttkort megélt gyermeke, János neveltetésével tette fel a koronát,
akit idővel ő maga vezetett be a matematika rejtelmeibe; a matematikus gyermekével egy páratlan zsenit adományozott a világ számára, aki tudományos értelemben is átvehette és kamatoztathatta az édesapa hatalmas örökségét.”
Bolyai Farkas magánéletét tragédiák árnyékolták: kétszer nősült, ám az első felesége 1821-ben, hosszú kínok után elhunyt, majd miután újból házasságra lépett – kilenc nyugodt év adatott nekik – a második felesége is meghalt.
Fia feljegyzései alapján apja „kemény testalkatú férfi volt, aki a veszélyes embert mejjbe szokta ragadni”, és aki „szerelmes természetével”,
„állhatatlanul szerte-széjjel repdesve” sok bánatot okozott első házastársának.
Állítólag népszerű ember volt, társasági lény, aki azonban megválogatta a barátait.
Legendásan fanyar humora volt, ami nem restellett halála idején sem „alkalmazni”: végrendeletében
mindenkire két órát, vagyis 120 percet hagyományozott, amit odahaza hasznosan eltölthet ahelyett, hogy őt kísérné ki a temetőbe.
1851-ben ment nyugdíjba, 1855-ben hunyt el, utolsó esztendeit visszavonultan, fiával megbékülve töltötte. Bolyai János mindössze négy évvel élte túl édesapját.
Bolyai Farkas pályafutása – számos csodálatos eredménye dacára – nem keltette fel a kortárs Európa figyelmét, talán Erdély félreeső helyzete miatt, de mára úgy tűnik, egyre inkább helyére kerül.
*
Felhasznált irodalom:
https://web.archive.org/web/20160122051959/http://mek.oszk.hu/05400/05407/pdf/Vekerdi_Mat_Bolyaiak.pdf
https://matekarcok.hu/bolyai-farkas/
Benkő Samu. Bolyai János vallomásai. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 24-26. o. (1972)
https://rubicon.hu/kalendarium/1856-november-20-bolyai-farkas-halala
https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/bolyai_farkas_matematikus_polihisztor
Nyitókép: Bolyai Farkas arcképe (Szabó János rajza)
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Elindult a Math Challenge Championship. Sebestyén Géza írása.
A feldolgozhatatlan tragédia után alig néhány héttel az 55 éves Miklovicz Andrásnak is nyoma veszett a Pilis térségében.
A Ferencváros különvonatát nem engedték át a határon, így nagyjából félezer magyar szurkoló maradt le a mérkőzésről.
A kihagyott büntetőjét két góllal szerette volna „megbosszulni”.
