Az istenadta polihisztor – 250 éve született Bolyai Farkas

Az erdélyi származású Bolyai Farkas nemes egyszerűséggel szólva lángelme volt. Napra pontosan 250 éve, 1775. február 9-én született Bólyán, elszegényedett nagybirtokos családban. Életművén túl fia, Bolyai János személyében további ajándékot adott a magyarságnak és a tudományos életnek.

Bolyai Farkas az átlagember számára 

 egybeesett nála a nyelvtehetség, az irodalmi érdeklődés, a matematikai zsenialitás, de a festészetről is csak a gyönge szeme miatt mondott le. Foglalkozott fizikával, filozófiával, zeneelmélettel, erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, műszaki problémák megoldásával, gyógyászati és gyógyszerészeti kérdésekkel. A párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai nyomán a nemeuklideszi geometria egyik előfutárának is tartják.

Fia lett az életmű csúcspontja

A megdöbbentő logikával és memóriával bíró kicsi Farkas hatéves korától a nagyenyedi református kollégiumba járt. 

 megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul. 

 hiszen ezeket a számolásokat nem lehetett tanulni. Afféle csoda volt.

1795 és 1800 között külföldön járt tanulmányúton. Göttingenben 

Bolyai Farkas végül professzor lett a marosvásárhelyi református kollégiumban: matematikát, fizikát és kémiát oktatott, de életrajzírói finoman megemlítik, hogy a tanárokat akkoriban is gyatrán fizették, így a professzor technikai találmányokkal próbált pénzhez jutni, nem is sikertelenül: egy népszerűvé váló takarékos kályhatípust is alkotott. Mellette verseket, drámákat írt, Miltont és Schillert fordított. Pár tudománytörténész jogosan jegyzi meg, hogy 

Nála is híresebb fia, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, Bolyai János 1802-ben született, bonyolult viszonyukról Németh László a Két Bolyai című drámájában emlékezik meg. A Rubicon találóan így fogalmaz: „Bolyai Farkas 

 akit idővel ő maga vezetett be a matematika rejtelmeibe; a matematikus gyermekével egy páratlan zsenit adományozott a világ számára, aki tudományos értelemben is átvehette és kamatoztathatta az édesapa hatalmas örökségét.”

Szoknyavadász természet és ironikus humor

Bolyai Farkas magánéletét tragédiák árnyékolták: kétszer nősült, ám az első felesége 1821-ben, hosszú kínok után elhunyt, majd miután újból házasságra lépett – kilenc nyugodt év adatott nekik – a második felesége is meghalt.

Fia feljegyzései alapján apja „kemény testalkatú férfi volt, aki a veszélyes embert mejjbe szokta ragadni”, és aki „szerelmes természetével”,

Állítólag népszerű ember volt, társasági lény, aki azonban megválogatta a barátait.

Legendásan fanyar humora volt, ami nem restellett halála idején sem „alkalmazni”: végrendeletében 

1851-ben ment nyugdíjba, 1855-ben hunyt el, utolsó esztendeit visszavonultan, fiával megbékülve töltötte. Bolyai János mindössze négy évvel élte túl édesapját.

Bolyai Farkas pályafutása – számos csodálatos eredménye dacára – nem keltette fel a kortárs Európa figyelmét, talán Erdély félreeső helyzete miatt, de mára úgy tűnik, egyre inkább helyére kerül.

*

Felhasznált irodalom:

https://web.archive.org/web/20160122051959/http://mek.oszk.hu/05400/05407/pdf/Vekerdi_Mat_Bolyaiak.pdf

https://matekarcok.hu/bolyai-farkas/
Benkő Samu. Bolyai János vallomásai. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 24-26. o. (1972)

https://rubicon.hu/kalendarium/1856-november-20-bolyai-farkas-halala

https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/bolyai_farkas_matematikus_polihisztor

Nyitókép: Bolyai Farkas arcképe (Szabó János rajza)