Nyitókép: Országos Széchenyi Könyvtár/Képtár
„Életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott. Hová kellene lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tőlünk?”
Jedlik Ányos élete egy szegény fiú felemelkedését példázza a tehetség erejével: paraszti származása ellenére ért a tudományos élet csúcsára egy olyan korban, ahol a kitörési lehetőséget csaknem kizárólag az egyház szolgáltatta a szegények számára, ráadásul „nyomulós” sem volt, így
maradt számára a szerénység, a vallásosság, a legnemesebb nemzeti érzések és a zsenialitás: elég lett a halhatatlansághoz.
Napra pontosan 225 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos, a világ tudománytörténetének nagy alakja.
Tanulás és genetika
Hősünk Jedlik István néven látta meg a napvilágot a felvidéki Szímőn, egy ma is zömében magyarok lakta faluban. Szülei egyszerű földművesek voltak, de komoly áldozatok révén a legjobb iskolákba járatták a fiút: sorsa ekkor és itt dőlt el, a többit megoldotta a jelleme és a tehetsége. István a bencéseknél tanult Nagyszombaton, Pozsonyban, Pannonhalmán és Győrben – az Ányos nevet is a rendben vette fel –, majd Pesten doktorált filozófiából, történelemből, matematikából és fizikából, végül a fizika mellett tette le a voksát, a tudomány nagy örömére. Mindeközben pappá szentelték, így
a családi élet helyett a összes energiáját a munkába ölhette.
A család minden bizonnyal kedvező géneket, támogató atmoszférát hordozott, ugyanis a magyar kultúra kiemelkedő alakja,
Czuczor Gergely író és nyelvész Jedlik unokatestvére volt – és barátja és osztálytársa –,
együtt léptek be a rendbe, együtt haladtak előre.
Jedlik aztán tanítani kezdett: előbb a győri gimnáziumban, később a Pozsonyban, végül a pesti tudományegyetemen, ahol a szabadságharc előtt már dékánnak választották. Akkor már az egész ország ismerte a nevét.
A fizika magyar hangja
Jedlik Ányos ugyan nem politizált, de élénk figyelemmel kísérte a reformországgyűlések vitáit, nem véletlenül: ekkoriban a pesti egyetemen még a latin és a német volt az oktatás nyelve, Jedlik azonban hazafiként a fizika magyar nyelvű tanításának előkészítésén dolgozott. Amikor az országgyűlés elfogadta a magyar nyelv oktatási használatát előíró törvényt,
elsőként ő szólalt meg magyarul az előadóteremben,
1845-ben.