A zseniális bencés szerzetes földműves családból ért a csúcsra: villanymotorjával, dinamó-elvével beírta magát a tudománytörténetbe, miközben „magyarra fordította” a fizikát.
Nyitókép: Országos Széchenyi Könyvtár/Képtár
„Életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott. Hová kellene lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tőlünk?”
Jedlik Ányos élete egy szegény fiú felemelkedését példázza a tehetség erejével: paraszti származása ellenére ért a tudományos élet csúcsára egy olyan korban, ahol a kitörési lehetőséget csaknem kizárólag az egyház szolgáltatta a szegények számára, ráadásul „nyomulós” sem volt, így
maradt számára a szerénység, a vallásosság, a legnemesebb nemzeti érzések és a zsenialitás: elég lett a halhatatlansághoz.
Napra pontosan 225 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos, a világ tudománytörténetének nagy alakja.
Hősünk Jedlik István néven látta meg a napvilágot a felvidéki Szímőn, egy ma is zömében magyarok lakta faluban. Szülei egyszerű földművesek voltak, de komoly áldozatok révén a legjobb iskolákba járatták a fiút: sorsa ekkor és itt dőlt el, a többit megoldotta a jelleme és a tehetsége. István a bencéseknél tanult Nagyszombaton, Pozsonyban, Pannonhalmán és Győrben – az Ányos nevet is a rendben vette fel –, majd Pesten doktorált filozófiából, történelemből, matematikából és fizikából, végül a fizika mellett tette le a voksát, a tudomány nagy örömére. Mindeközben pappá szentelték, így
a családi élet helyett a összes energiáját a munkába ölhette.
A család minden bizonnyal kedvező géneket, támogató atmoszférát hordozott, ugyanis a magyar kultúra kiemelkedő alakja,
Czuczor Gergely író és nyelvész Jedlik unokatestvére volt – és barátja és osztálytársa –,
együtt léptek be a rendbe, együtt haladtak előre.
Jedlik aztán tanítani kezdett: előbb a győri gimnáziumban, később a Pozsonyban, végül a pesti tudományegyetemen, ahol a szabadságharc előtt már dékánnak választották. Akkor már az egész ország ismerte a nevét.
Jedlik Ányos ugyan nem politizált, de élénk figyelemmel kísérte a reformországgyűlések vitáit, nem véletlenül: ekkoriban a pesti egyetemen még a latin és a német volt az oktatás nyelve, Jedlik azonban hazafiként a fizika magyar nyelvű tanításának előkészítésén dolgozott. Amikor az országgyűlés elfogadta a magyar nyelv oktatási használatát előíró törvényt,
elsőként ő szólalt meg magyarul az előadóteremben,
1845-ben.
Csakhogy volt egy bökkenő: a technikai, műszaki kifejezések hiányoztak a magyar nyelvből, megalkotásuk lényegében nyelvújítói feladat volt. Jedlik újra az unokatestvérével „szövetkezett”: Czuczor Gergely és Kazinczy biztatására számos új fizikai fogalmat alkotott, amelyek aztán meghonosodtak nyelvünkben. Nézzük csak:
dugattyú, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, hullámhossz, kiloliter, kilogramm, légnyomás, szögsebesség
– ezek a szavak mára természetesen hatnak, de Jedlik előtt nem léteztek, ő találta ki őket!
Professzorként az egyetem épületében, a fizikai szertár mellett lakott: kutatásaihoz maga állította elő az eszközöket, műszereket, sőt, kísérleteiről aprólékos feljegyzéseket készített:
ha éjszaka eszébe jutott egy ötlet, átment a szertárba,
hogy kipróbálja azt!
A forradalom előtt tanulásra buzdító szavakkal fordult a hallgatósághoz 1848 márciusában, de nem jól sült el a dolog, a túlbuzgó diákok még a szertár kulcsát is elvették tőle. Jedlik ekkor a hazafias érzéseit követte:
beállt nemzetőrnek, őrséget állt, árkot ásott,
ott segített, ahol épp szükség volt rá – jegyezték föl róla.
A szabadságharc után a tudományos mozgalmak elhaltak, tombolt a magyarságot elnyomó Bach-korszak. Jedlik folytatta, amihez értett: a szertárban kísérletezett. Az 1860-as évektől sorra érték a hazai és nemzetközi elismerések, Németországban tanulmányúton járt, a bécsi világkiállításon kitüntették egyik találmányát 1873-ban. 1878-ban a nyugdíjazását kérte és Győrbe vonult vissza,
helyét egy 30 éves fiatal vette át a pesti egyetemen: őt Eötvös Lorándnak hívták.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyik találmánya világhírű lett, miniszterként a tanárok helyzetét javította, szabadidejében megmászhatatlannak hitt hegycsúcsokat hódított meg. Az ELTE névadójára emlékezünk.
Holenda Barnabás így fogalmaz Jedlik-életrajzában: „Fennmaradt írásai alaposabb feldolgozása azt mutatja, hogy a szerény anyagi eszközökkel rendelkező fizikaszertárak csendes munkása
nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban meg is előzte azt.”
A teljesség igénye nélkül: a „nemzet szertárosa”, a szerény bencés szerzetes alkotta meg a világ első működőképes villanymotorát – ahogy ő nevezte, a villámdelejes forgonyt – amelyet később tökéletesített.
Ő volt dinamó-elv megfogalmazója, de a félreértések elkerülése véget szögezzük le: nem a dinamót, mint villamos gépet találta fel, hanem az öngerjesztés elvét ismerte fel. „Okmányszerűen bizonyítható”, írják a szakirodalom avatott ismerői, hogy Jedlik Siemens és Wheatstone előtt legalább hat évvel felismerte az elvet. Üröm az örömben, hogy bár Jedlik elsőbbsége vitathatatlan, az öngerjesztés elve nem lépte át laboratóriumának határait, így
a németek Siemenset, az angolok Wheatstone-t tartják a dinamó-elv fölfedezőjének. De mi tudjuk, amit tudunk: Jedlik mindkettőt megelőzte a „hátsó udvarból.”
Korszakalkotónak számító rácsosztó gépe a későbbi színképelemzésnek vált jelentős eszközévé, „csöves villámfeszítője pedig az elektromos áram feszültségének növeléséhez, a magasfeszültség gerjesztéséhez kínált megoldást.”
Itt jegyezzük meg: Jedlik még fiatalon, 1826-ban,
rendtársainak szánt meglepetésként a szódavizet is feltalálta, megalapozva ezzel a fröccs diadalmenetét.
Mindösszesen 86 találmányát és felfedezését tartják számon. 1895-ben, 95 évesen, matuzsálemi korban halt meg. A géniusz a halálos ágyán sem hazudtolta meg magát.
„Nemsokára a Teremtő előtt fogok állani, és meg fogom tudni, hogy mi a fény és a villamosság”
– mondta rendtársainak.
*
Felhasznált irodalom:
https://rubicon.hu/kalendarium/1800-januar-11-jedlik-anyos-szuletese
https://kepmas.hu/hu/nemsokara-megtudom-mi-feny-es-villamossag-jedlik-anyos-elete-es-talalmanyai
https://web.archive.org/web/20100504060136/http://jedliktarsasag.hu/rola/holenda.htm
https://www.zemne.sk/hu/123-kozsegunkrol/jedlik-anyos-istvan/154-stefan-anian-jedlik
A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja Jedlikről:
https://web.archive.org/web/20100819022858/http://jedliktarsasag.hu/mszh/jedlik.html
***
Az édesanya azonnal meghalt, a kisgyermek életéért a gyorsan kiérkező mentők küzdöttek, de sajnos őt sem tudták megmenteni.
Hárman haltak meg a csütörtök esti brutális balesetben.
A szögletzászló mellől talált a kapuba a Győrben vendégeskedő Nyíregyháza.
Az események a győri vasútállomáson kezdődtek, ahol a hazai ultrák mintegy 70-80 fős csoportja várt a fehérvári szurkolók érkezésére, akik körülbelül százan voltak.
A Mathias Corvinus Collegium képzéseivel kapcsolatban országszerte és határokon túl is hatalmas az érdeklődés.
Az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy az edző azzal, hogy felrúgta a gyermeket maradandó fogyatékosságot okozott volna neki.
Folytatódnak a tisztogatások, az elnök senkinek sem kegyelmez.
Ezen felül a mostani hatvanasok magasabb iskolai végzettségűek és egészségesebbek is, mint 10-20 éve.
