Már az első trailer óta sejthető, hogy mire játszik és mivel lehet sikeres az Oz-mellékszál, de a mélyben ennél is nagyobb problémák vannak vele.
Nyitókép: Wicked, UIP-Universal
Hurrá-hurrá! Megvan az idei esztendő gumicsontja! Barbie helyett Wicked a címe, és ugyan nem olyan buta, sőt nem is az a baj vele, hogy egy limonádé giccstenger – vagy hogy musicalként nem jó –, hanem az, hogy a tömegeknek mainstreamként relativizálja a gonoszt, tudat alatt kondicionál.
De ezzel még nincs ám vége a cikknek, ez csak egyfajta előzetes a konklúzióhoz, és a legtöbb mozis előzetessel ellentétben még csak nem is lövök le minden poént. Maximum annyit, amennyi már első olvasatra is egyértelmű.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon fontos üzenete a filmnek, hogy meg kell bontani a férfi-nő egymásrautaltságot, lényegében a keresztény „egy test” tézist. Giró-Szász Áron írása.
Azt gondolom, hogy a világ semmit sem veszített volna, ha az 1995-ös, a The Wicked Years-sorozat részeként született regényből (a vállaltan meleg Gregory Maguire munkája, aki gyerekregényekkel keresi a kenyerét) készült 2003-as színpadi mű nem kerül a világ szeme elé, de legalábbis Hollywood nem figyel fel rá. Mert hát miről is szól az alapsztori?
Dorka és Totó érkezése előtt járunk Óz birodalmában, ott is a Shiz iskolában, ahova Galinda (az olasz származású énekesnő, Ariana Grande), az elkényeztetett, tündibündi fehér leány, valamint egy véletlen és egy dühkitörés miatt Elphaba (Cynthia Erivo), a feke... zöld varázslótanonc kerül. Elphaba egyébként tiszta ogre, amolyan Fiona-pótlék, a hely pedig tagadhatatlanul Roxfort. Megjelenik amúgy a szép, sző... barna herceg, Fiyero (Jonathan Bailey), akivel dúl a lamúr,
amúgy meg a szépfiú bármelyik pasit megkaphatná, mert a Shiz egyetem ilyen haladó szellemiségben neveli a gyerekeket, csak az állatokat tiltják ki lassan a tanári állásokból.
Jó, hát semmi sem lehet tökéletes, miért pont Óz világa volna az? De Elphaba is a nagy varázslóhoz szeretne eljutni, hogy meggyőzze az állatvédelem fontosságáról. Mivel McGalagony pro... Madame Morrible (Michelle Yeoh) felfedezi, hogy a lány rendkívül tehetséges, támogatja is abban, hogy Smaragdvárosba utazzon, miközben oda már a névváltoztatáson esett Galinda követi hűséges kiskutyaként.
Hiszen időközben a feket... zöld lányról kiderül, hogy alázatos, kedves, megértő és nagyon tehetséges, míg a fehér ciszheteró (Itt 3 percig mindenki nézzen megvetően maga elé!) Galinda önző, egoista, buta és szörnyen tehetségtelen, de azért összebarátkoznak. Aztán persze Smaragdvárosban, Óz (Jeff Goldblum) otthonába érve kiderül, hogy ki gonosz.
És persze nem a később nyugati zöld boszorkaként elhíresült személy. Ő csak megóvná a világot.
Ezt is ajánljuk a témában
Gladiátor II filmkritika.
Azt hiszem, talán már sejthető, mennyi probléma akad a filmmel, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Pedig amúgy mozifilmként alapvetően a sok, valós díszletre vetített számítógépes effekt mellett sem mondanám kifejezetten rossznak, hiszen a giccs és a cukiság alatt működik, sőt Smaragdvárosba érve egészen élvezhetővé válik a Wicked.
Musicalként viszont már kevésbé tudom megvédeni, és alapvetően nem Gallusz Nikolett és a többiek miatt, mert ők mindent kiénekelnek, amit ki kell énekelni, ez pedig amúgy nem kevés, nem is egyszerű.
A musical maga, mint musical nem működik. Se eleje, se vége dalok jönnek és mennek, semmi felidézhető nincs a zenében, sőt sokszor a magyar szöveget sem érteni.
Már csak azért sem, mert az alkotók úgy gondolták, hogy attól jó egy musical, ha hangos, és a Wicked bizony sokszor az. Indokolatlanul és érthetetlenül hangos, ezzel arányosan viszont egyáltalán nem fülbemászó. És van, amikor érteni a szöveget, de abban sincs köszönet. Smaragdvárosba érve fogadja a nézőt egy valóban olyan dal, ami a régi musicalek stílusát idézi, de nagyjából ennyi, amit fel tudok idézni, közben meg mintha csak Willy Wonka világa fogadná a mozilátogatókat.
Ezt is ajánljuk a témában
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Persze, Elphaba szerethető a maga módján, ahogy a mindig nagy szemekkel csodálkozó Galinda is, de pont ezért veszélyes az a fajta programozás, ami úgy tűnik, hogy mára Hollywood fő üzenetévé vált. Az Oscar-esélyességet és a filmet látva már nem is tudok másra gondolni. Az hagyján, hogy rövid úton itt is felbukkan minden egyes létező rassz, kisebbség, sőt fogyatékkal élő is akad, mert alapvetően a DEI (sokszínűség, egyenlőség és befogadás) sem irritál annyira, csak az erőltetett beleerőszakolással van bajom. Az azért elég feltűnő, amikor körülbelül a karakterek fele nemtelen, a férfiak meg kevés kivétellel vagy melegek vagy beazonosíthatatlanok, de a lányok is hasonló sorsra jutottak.
Itt azonban a fő probléma az, ahogy a korábban egyértelműen gonosz karaktert mosdatják és próbálják nemcsak elfogadhatóvá, de igazoltan jóvá tenni.
De komolyan. Mi lesz a következő? Kiderül Darth Vaderről, hogy ő csak szerelemféltésből lett gonosz szektavezér? (Bocs, nem ide!) Vagy hogy Sauronnak csak elvették kiskorában a játékszerét?
Freddy Kruegerrel nem akartak játszani a gyerekek az oviban? A xenomorfokat meg annyira feldühítette a sok rasszizmus, hogy még a lények gyomorsava is túlteng, emiatt alien lives matter-mozgalomba kezdtek.
A színpadi musicalből készült blockbuster első része
Elviccelem a dolgot, de Hollywood egy ideje veszélyes játékot űz, a Wicked pedig ennek az eredménye. Először másokat felemelve leértékelünk rasszokat, majd nemmel tesszük ugyanezt, végül pedig a rosszat elmossuk, hogy jónak állítsuk be, ahogy aztán ebből következve a cselekedetekkel is így tegyünk. És hogy mi lesz a vége? Nos, azt majd jövőre tudjuk meg, a Wicked ugyanis összefüggő, kétrészes filmalkotás, jelenleg pedig csak az első felét kaptuk meg.
Sokan fogják szeretni, engem meg sokan fognak elhordani a véleményemért, de vállalom – rábeszélni meg úgy sem tudom nyugodt szívvel az embereket, hogy összességében nem tartom borzalmasnak. Csak hát a tartalom, ugye.
A 160 perces Wicked december 5-től nézhető meg a magyar mozikban, megtekintése 12 éven aluliaknak nem ajánlott.
A zenész nem is tudta megnézni az új musicalt, amihez ő írta a zenét.
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalanul valótlanságokat állítunk.
Szörnyű tragédia történt, mikor a doktor által szabadon engedett beteg végzett az orvos feleségével – de az elmegyógyintézet ennél is sötétebb titkokat rejt.
Gladiátor II filmkritika.
A pápaválasztás misztikuma eddig viszonylag rejtve volt az átlag halandó előtt, de az utóbbi időben kapunk némi betekintést. A Konklávé is ezt biztosítja, de nem biztos, hogy örülünk neki.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
A 11 éves gyerek gyilkosa nem büntethető, mivel a huszonnégy éve elkövetett bűncselekmény idején még fiatalkorú volt, így a büntethetősége tizenöt év után elévült.
