Bemutatták a július 1-jén megalakult Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) átfogó fejlesztési stratégiáját. A Legelőből hazát címet kapott vízió lényege, hogy a magyar társadalom minél nagyobb rétegét tudják aktív kultúrafogyasztásra ösztönözni.
Nyitókép: Demeter Szilárd (Földházi Árpád/Mandiner)
Passzív fogyasztásból aktív kultúrahordozás, a „nehéz magyarság” szabadsága, hídfunkció Kelet és Nyugat között, újragondolt intézményi szerepek és gazdasági-társadalmi-környezetvédelmi fenntarthatóság – ezek a főbb sarokpontjai az MNMKK-t vezető Demeter Szilárd által ismertetett stratégiának, amelyet napra pontosan 222 évvel a nemzeti könyvtár és múzeum alapítása után tártak a nyilvánosság elé.
„Magyarország a végig nem gondolt gondolatsoroknak a hazája. Az emberek a logikai következtetések fonalát csak addig a pontig vezetik le és követik, ameddig az ő felfogásuknak kedvez, és nem mennek tovább, különösen akkor nem, ha a továbbvezetett konzekvenciák már egészen más képet mutatnak” – idézte egyik kedvenc, Klebelsberg Kunótól vett gondolatát az MNMKK-elnök.
Demeter Szilárd hozzátette, ő és az összes kollégája viszont éppen ennek ellenében kívánnak cselekedni,
és „a teljes végiggondolás módszertanát” szeretnék alkalmazni a központ fejlesztési irányai során.
Ennek az esszenciáját tömöríti a Legelőből hazát címet kapott dokumentum; ez olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból (a televíziós vagy streamingcsatornák közötti szörfölés) az aktív kultúrafogyasztás (múzeum- és könyvtárlátogatások, azok programjain való részvétel stb.) felé igyekszik fordítani a magyar társadalmat.
„Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikusabb módját, ami ezer év értékeiből szűrődik le: kultúrát” – jelölte ki e Szerb Antal-i gondolat jegyében a jövő irányait Demeter Szilárd, ami azt is jelenti, hogy „a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ nemcsak őrizni és bemutatni, de aktívan formálni is kívánja kulturális örökségünket”.
A stratégia központi eleme a „nehéz magyarság” koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális sokszínűség megtartását célozza, miközben aktív párbeszédet kezdeményez az egyetemes értékekkel. Azaz – hangsúlyozta Demeter Szilárd –
a nemzetközi „identitáspolitikai őrületet” a nemzeti kulturális identitással kell szembeállítani.
Az MNMKK, aminek több mint negyven tagintézményében hozzávetőlegesen 25 millió műtárgyat gondoz 1700 főállású munkatárs, több kulcsterületen is jelentős változtatásokat tervez. Ennek fontos eleme az átfogó humánerőforrás-fejlesztési program komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszerrel, többszintű képzési programmal, valamint az új életpályamodell.
Utóbbi a Petőfi Irodalmi Múzeumban már elindult egyfajta mintaként, de az egész ágazatban átfogó bérrendezésre van szükség. Hiszen „nem várható el, hogy a remek muzeológusok és egyéb szakemberek ennyire alacsony fizetésekért dolgozzanak évtizedeken át, a konyhapénzt számolgatva hó végén”, most az a helyzet, hogy „teljesen érthető módon a legjobbjaink mennek el”.
Az MNMKK-nak ehhez 2, 5 3 milliárd forint többletforrásra lenne szüksége kellene, de hogy ez beleférhet-e a jövő évi költségvetésbe, még nem lehet tudni. Ahogy az ingatlanfejlesztésekre kért 150-200 milliárd forintra sem érkezett még konkrét válasz, pedig ebből az összegből kezdenék meg végre például az Iparművészeti Múzeum felújítását, amire „engedélyes tervünk van".
A közgyűjteményi központ addig is igyekszik a saját eszközei révén biztosítani ennek legalább egy részét. A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellre váltanak. Ebben az eddigieknél nagyobb szerepet szánnak a múzeumshopoknak, egyedi kreatívipari termékeknek, de akár az egyes tagintézmények is szolgálhatnak majd exkluzív események, céges vacsorák helyszínéül, „mindig szigorúan szem előtt tartva és prioritásként kezelve az állományvédelmi szempontokat”.
Az állományvédelem amúgy is kiemelt figyelmet kap – beleértve például a restaurátorok számának kívánt növekedését –, akárcsak a digitalizáció, a régészet és az informatika. A digitalizáció területén például négyszeresére kívánják növelni az évente készülő digitális felvételek számát, és tervezik a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását is.
A stratégia külön foglalkozik olyan jelentős, „az önállóságukat a jövőben is megőrző” tagintézmények jövőképével, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a jelenlegi helyén maradó Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és az MNMKK-hoz frissen csatlakozott Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, valamint ugyancsak részletesen tárgyalja a vidéki tagintézmények regionális tudásközponti szerepét.
A Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözésével kapcsolatban Demeter Szilárd egyelőre semmi konkrétumról nem tudott beszámolni.
„Én abban hiszek, hogy a Természettudományi Múzeumnak mindenhol kell lennie az országban.
A természetrajzi ismeretet és tudást vissza kell hozni minden régióban, ahogyan annak idején a reáltudományi oktatás a középiskolákban is kézzel fogható eszköztárral bírt; ennek a kultúráját szeretnénk újraéleszteni. Két vidéki láb, a zirci Bakonyi és a gyöngyösi Mátra Múzeum már ma is rendelkezésünkre áll ehhez, ezeket szeretnénk önértékű tudásközponttá fejleszteni, illetve hasonlóakat létrehozni az ország több pontján” – fogalmazott mindzezzel kapcsolatban az igazgató.
A sajtóeseményen szó esett a következő években jelentős közös programsorozatairól is, mint a Jókai 200, a Mohács 500 vagy az Attila-projekt. Utóbbi nemcsak a hun király alakját állítja majd a középpontba, hanem a vele kapcsolatos keleti és nyugati recepciókat is.
Nem véletlenül, hiszen a stratégia hangsúlyos elemét képezi a közép-európai tudásközponti pozíció kialakítása és a Kelet–Nyugat közötti kulturális hídszerep betöltése. Az MNMKK nemzetközi ambícióit jelzi, hogy 2030-ra a világ TOP 100 közgyűjteménye közé kíván kerülni.
Huszonnégy nap, huszonnégy program – adventi élményprogramok
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei első összehangolt fellépésként különleges adventi kalendáriummal készülnek az ünnepi időszakra. Az életkori bontás mellett az összművészetiség is fontos szerepet kap a részint ingyenes programkínálatban, lesz például Térey János műveiből összeállított est, nyílt nap a Széchényi-könyvtárban, lassú séták a PIM Petőfi-kiállításán, tematikus tárlatvezetések a Ráth Gyögy-villában, egész napos POKET-karácsony és múltidézés szalonczukkedlivel az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Új elemzőműsorral bővül a Mandiner kínálata. A MESTERTERV házigazdája, Kereki Gergő állandó vendégeivel, Mráz Ágoston Sámuellel és G. Fodor Gáborral a legfontosabb politikai események mögötti stratégiákat vizsgálja. A premierben Orbán Viktor beszéde, a Békemenet és a Tisza párt felvonulása kerül terítékre.
„Ez olyan terror, amelyet a világ nem hagyhat figyelmen kívül” – írta az ukrán elnök az X-en.
„A brüsszeliek azt hiszik, a választások miatt csináljuk. Hogy ez a magyaroknak csak egy kampány. Hát nem az” – fogalmazott a miniszterelnök.
Aranybányát talált az MNB: így erősödött hazánk pénzügyi biztonsága.
A kormányfő szerint ők nem másznak létrán más kerítésére és nem csinálnak papírmasét, mint az ellenzék.
A Foreign Policy elemzése szerint Moszkva úgy gondolja, hogy végtelen kimerítéssel megnyerheti a háborút.
A pártvezér és Radnai Márk viszonya megromlott, a két politikus között már nyílt vitákra is sor kerül a Magyar Nemzet cikke szerint.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a hálózat célja, hogy lejárassa a magyar választási rendszert, és bizalmatlanságot keltsen a választások tisztaságában.
